A nemzetállamoknak nem lesz beleszólásuk abba, kit telepítenek a területükre

Bakondi György szerint az Európai Unió tagállamai rövid időn belül érzékelni fogják, hogy azok a negatív jelenségek, amelyek miatt a schengeni térség nyitott határait lezárták és határellenőrzést vezettek be, a most elfogadott paktum nem oldja meg. Pedig – tette hozzá – rendkívüli érdek lenne, hogy a külső határok szigorú őrizete mellett megőrizzük a belső határok átjárhatóságát.

A paktumról azt mondta, éppen azt a két kérdést rendezi furcsán, amiből a legtöbb probléma adódik. Az egyik az, hogy a nemzetállamnak nincs beleszólása abba, kiket akarnak betelepíteni a területére a kvóták szerinti elosztási rendszerben, a másik a befogadási eljárás. Ez utóbbit megtapasztalták 2015-ben, mutatott rá a főtanácsadó, amikor – minden okmányukat eldobva – a migránsok kijelentették, hogy politikai üldözöttek. Őket nyílt táborokba kellett irányítani, ahol „jól megvacsoráztak”, majd tovább indultak. Négyszázezren léptek akkor be, de 370 ezer menekülteljárást kellett megszüntetni, mert közben eltűnt az, akinek a kérésére elindították – idézte fel.

Ha nem tudják azt a bevált magyar gyakorlatot beépíteni az európai rendszerbe, hogy az Európai Unió határain kívül, a magyar, vagy másik tagállam követségén benyújtott menekültügyi kérelem elbírálását ott kell megvárniuk, akkor nem éri el azt a célt, amit a megszavazói reméltek – fejtette ki Bakondi György.

Magyarország nem értett egyet ezzel a döntéssel – húzta alá. Bakondi György úgy vélte, még sok lehetőség marad a magyar kormány előtt, annak érdekében, hogy megakadályozza ezt a „végiggondolatlan” és „súlyos következményekre vezető” rendszert.

A főtanácsadó az M1 aktuális csatornán arra is rámutatott: nem véletlen, hogy a jelenleg zajló nemzeti konzultációban ez a kérdés is napirenden van. Mint mondta, szeretnék megismerni, hogy gondolkodnak az emberek a paktumról, erről az európai elgondolásról, aminek a negatívumi már most jól látszanak.

Hozzátette, ha erős politikai támogatást kap a kormány, akkor a nemzeti konzultáció is segíteni fogja, hogy ebben a kérdésben is a nemzeti érdekeket szolgálja.

„Ugyanezt tettük 2015-ben is, megkérdeztük a magyar embereket, mit csináljunk: engedjük, hogy áthaladjanak, vagy oltalmazzuk a szuverenitásunkat. Akkor az emberek 80 százaléka azt válaszolta, ne engedjük, őrizzük a határainkat” – fogalmazott a főtanácsadó, majd kijelentette: a nemzeti konzultáció alkalmas arra, hogy a magyar emberek véleményt nyilvánítsanak.