A nemzetek sorsát az értékekhez való ragaszkodás alakítja
Az egyes ember és a nemzetek sorsát nem a vakszerencse, hanem a teljesítmény, a becsületes munka és az időtálló egyetemes értékekhez való ragaszkodás alakítja.Az egyes ember és a nemzetek sorsát nem a vakszerencse, hanem a teljesítmény, a becsületes munka és az időtálló egyetemes értékekhez való ragaszkodás alakítja – mondta a köztársasági elnök az Országházban, a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán, amikor megköszönte a kitüntetettek munkáját.
Az államfő felidézte, a 19. század derekán, bár bizonyos hangsúlyokban voltak különbségek, a cél közös volt: bátor elődeink a reformkor eszméiből új Magyarországot építettek, 1848 márciusában pedig a magyarság végérvényesen a szabadság nemzetévé vált.
Mint kiemelte, a forradalom heroikus napjai és a polgárosodás programja modern politikai nemzetet teremtettek, ám ez a küzdelem előbb kezdődött és tovább tartott egyetlen fennkölt napnál.
Áder János szerint 1848-ban Magyarország megmutatta: van tehetsége a szabadsághoz, amely akkor egyszerre jelentette az új gondolatok, a tulajdon és a polgárosodás szabadságát.
A magyarok valóban csodát műveltek: eltörölték a kiváltságrendszert, szélesre tárták a kaput a fejlődés előtt, a magyar nemzet buzgó élni akarása, vállalkozó kedve, alkotó energiája új erőre kapott az iparban, a tudományban, a művészetekben, a kereskedelemben – idézte fel az államfő.
Mint hozzátette, a szabadságharc a túlerővel szemben elbukott ugyan, de 18 évvel később a dualizmus keretei között Magyarország ismét önmagára talált.
A kétszáz éve született Arany Jánost idézve az államfő rámutatott, hogy tudni kell jól és bölcsen szeretni a hazát: tudományos eredményekkel, kitartó kutatómunkával, odaadó gyógyítással, utak építésével, az életünket otthonosabbá tevő eszközök fejlesztésével, feledhetetlen színpadi előadásokkal, a 21. század kihívásaira adott válaszokkal, a magyarok hírnevét tovább gyarapító innovációkkal, a hagyományok ápolásával, a következő nemzedék nevelésével.
Áder János hangsúlyozta, hogy a díjazottak által magasra tett mérce sokak látóhatárát képes megemelni, értékrendjét befolyásolni. „És sokakat képes jobb teljesítményre ösztönözni”- szögezte le.
Önök példát és biztatást jelentenek mindannyiunknak, hogy az egyes ember és a nemzet sorsát nem a vakszerencse, hanem a teljesítmény, a becsületes munka és az időtálló, egyetemes értékekhez való ragaszkodás alakítja – szólt a köztársasági elnök a díjazottakhoz, akiknek a magyar nemzet nevében megköszönte, hogy munkájukkal közös szabadságunkat teszik teljesebbé.
Az ünnepségen Kossuth Nagydíjban egyetlen alkotó, Kallós Zoltán néprajzkutató részesült, tizenhárom művész kapott Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat tizenhatan vehettek át, közülük hárman megosztva. Tahi-Tóth László helyett felesége vette át a Kossuth-díjat. A Magyar Érdemrend különböző fokozatait tizenketten vehették át. Fa Nándor vitorlázó és hajóépítő, valamint Vető Miklós filozófiatörténész pedig később veszi át kitüntetését.
Az elismeréseket Áder János köztársasági elnök nyújtotta át Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke társaságában az Országház Kupolatermében.
MTI
