A nemzeti konzultációk a nemzeti szuverenitást erősítik

2010 óta eddig 13 alkalommal kérte ki a kormány a magyarok véleményét nemzeti konzultációk formájában, többek között az az alkotmányozásban, a járvánnyal kapcsolatos kérdésekben, a Brüsszeli érdekképviseletben, a nemzeti szuverenitás kérdéseiben, a Soros-hálózat beavatkozását visszahárító lépéseknél. A nemzeti konzultációk így hozzájárultak ahhoz, hogy a jelentős döntéseknél egyetértési pontok jöjjenek létre a kormány és a magyar állampolgárok között. A nemzeti konzultációk így nemzeti szuverenitás erejét is adják a Brüsszel és az baloldal által indított rendszeresen Magyarország elleni támadásoknál is – olvasható a kormányzati honlapon.

Az eddigi nemzeti konzultációk kitöltési számai

Válaszok és következmények

2011

Az új alkotmányról szóló nemzeti konzultáció keretében a kérdőívet visszaküldő állampolgárok kiálltak amellett, hogy az Alaptörvény a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekről is szóljon. Ma ez az alapelv az Alaptörvény legerősebb pillére.

A szociális konzultáció keretében a véleményt nyilvánító polgárok 86 százaléka kérte azt, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit, ez a rezsicsökkentés előfutára volt. Ugyanezen konzultáció keretében a véleményüket elküldők több mint kétharmada tette le a voksot amellett, hogy állami segítséget kell nyújtani a devizahiteleseknek. A kormány ezt követően számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére.

2012

A gazdasági konzultáció során az emberek kilenctizede mondta azt, hogy méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, a bankok és az emberek között. Ennek következményeként született meg a multinacionális nagyvállalatokat érintő adók rendszere, és a bankok elszámoltatásáról szóló törvény is. A gazdasági konzultáció keretében arról nyilatkoztak a válaszadók, hogy adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Ebből lett a Munkahelyvédelmi Akcióterv, amelynek keretében célzott járulékkedvezményt kaptak a vállalkozások.

2015

Az első bevándorlásról szóló nemzeti konzultációban a résztvevők 90 százaléka támogatta a bevándorlási szabályok szigorítását. A kérdőívet visszaküldők közel kilenctizede olyan szigorúbb szabályokat akart, amelyek alapján őrizetbe vehetők a magyar határt törvénytelenül átlépő bevándorlók.

2016

A magyar internet jövőjéről szóló konzultációban részt vevők akarata egyértelmű volt: a világháló legyen mindenki számára hozzáférhető és megfizethető, segítse az oktatást és a fiatalokat, és ne fenyegesse gyermekeink biztonságát. A résztvevők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az internethasználat elősegítéséhez szükség van adócsökkentésre. A konzultáció eredményét is figyelembe véve döntött úgy a kormány, hogy 2017 januárjától 27-ről 18 százalékra csökkenti az internethasználat általános forgalmi adóját. Ez a felhasználók mellett az internetes iparág szereplőinek is kedvező volt, hiszen a döntés növelte a beruházási és a vállalkozási kedvet, valamint javította Magyarország versenyképességét.

2017

A tagállami és uniós jogkörökkel kapcsolatos konzultációban a véleményüket elmondók egyöntetűen kiálltak amellett, hogy megvédjük a rezsicsökkentést. A konzultációban részt vevők szinte mindegyike azt akarta, hogy az illegális bevándorlókat felügyelet alatt tartsuk addig, amíg a hatóságok döntenek az ügyükben. A munkahelyteremtés kapcsán az emberek úgy foglaltak állást, hogy a magyar gazdaság jövőjéről továbbra is nekünk, magyaroknak kell döntenünk. Azok aránya is elsöprő volt, akik szerint a jövőben is ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy mi, magyarok dönthessünk az adórendszerünkről.

A bevándorlással kapcsolatos nemzetközi tervekről szóló konzultációban a véleményüket elmondók egyértelműen kiálltak amellett, hogy a határvédelmi kerítést ne lehessen elbontani, hogy nem lehet elfogadni a bevándorlók kötelező jelleggel történő szétosztását, ahogyan azt sem, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy a bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. Mindezek mellett a véleményüket elmondó állampolgárok döntő többsége szerint fel kell lépni az illegális bevándorlást szervezők és finanszírozók ellen is. A konzultáció mind a hét kérdése esetében 2,3 millió felett volt a bevándorlással kapcsolatos nemzetközi terveket elutasító válaszok száma.

2018

A családvédelmi konzultációban részt vevők által visszaküldött válaszok alapján elmondható, hogy Magyarország polgárai számára kiemelten fontos a családok helyzete, a gyermekvállalás kérdése és a népesedés ügye. Az eredmények alapján összességében nagy egyetértés volt abban, hogy bevándorlás helyett a gyermeket nevelő családok további célzott támogatására van szükség. A konzultáció eredményeit figyelembe véve indult el a 2019 nyarán a Családvédelmi Akcióterv.

2020-21

A koronavírusról szóló nemzeti konzultáció eredményei egyebek mellett azt mutatták meg, hogy az egyes korlátozó intézkedések közül a magyarok a legnagyobb arányban a maszkviselést támogatták, ezt 83 százalék jelölte meg. Ezt követte a rendezvények korlátozása (79 százalék) és az országhatárok lezárása (szintén 79 százalék). A távolságtartás elrendelését 78 százalék, a védekezéshez szükséges eszközök kiviteli korlátázását 64 százalék, az időseknek fenntartott védett idősávot pedig 62 százalék támogatta. Az ingyenes parkolást és az oktatási intézmények bezárását egyaránt 61 százalék támogatta. Végül a kijárási korlátozásnak 59 százalék volt a támogatottsága. A járvány elleni védekezés során minden esetben szakmai döntések születtek. Ezek az eredmények azonban jó támpontot adtak ahhoz, hogy a magyarok mely intézkedéseket támogatták a leginkább. Ez a szakemberek számára is jelentős segítséget jelentett akkor, amikor megtették javaslataikat. A konzultáció mindezeken túl egyértelmű egyetértési pontokat hozott létre számos kiemelt kérdésben.

Az újraindításról szóló online konzultációban kérdésként szerepelt, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket fokozatosan, lépésről lépésre vagy a járvány végén egy lépésben kell-e feloldani. Arról is megkérdeztük az embereket, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők kapjanak-e felmentést egyes intézkedések alól, valamint egyetértenek-e azzal, hogy a járvány elmúltáig csak azok a külföldiek léphessenek be Magyarország területére, akiket beoltottak vagy akiknek védettségi igazolványa van. A konzultáció erősítette a járvány elleni összefogást azzal, hogy egyetértési pontok jöttek létre ezekben a kérdésekben. A kormány az eredményeket is figyelembe véve készítette el Magyarország újraindítási tervét, amelynek egyes szakaszai a beadott oltások számához igazodott.

A járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációban a kérdések túlnyomó része gazdasági témájú volt, a kormány többek között a minimálbérről, a családi adóvisszatérítésről és a hitelmoratóriumról is kikérte a magyar emberek véleményét. Az eredmények alapján olyan döntések születtek, amelyek nagy és érezhető segítséget jelentettek több millió embernek.

2022

A szankciókról szóló nemzeti konzultációban a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó brüsszeli szankciókat. Azokat a szankciókat, amelyek a háborút nem állították meg, Európának viszont rendkívüli gazdasági nehézségeket okoztak. A magyarok elsöprő többséggel elutasították az olajszankciókat és a tervezett gázszankciókat, mint ahogy a nukleáris energiára vonatkozó korlátozásokat is. Az eredmények alapján egyértelmű nemet mondtak azokra a szankciókra is, amelyek az élelmiszerárak emelkedéséhez vezettek, vagy éppen az európai turizmusra raktak további terheket.

A szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáció eredményeinek összesítése alapján világosan látszott, hogy a magyar emberek kiálltak Magyarország szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életünket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettünk.

Ami a részvételi adatokat illeti, a 2011-es, Alaptörvényről szóló nemzeti konzultációban 917 ezren, a Szociális konzultációban 1 millió 143 ezren vettek részt. A 2012-es Gazdasági konzultáció során 674 ezer, míg a 2015-ös bevándorlási konzultáció során 1 millió 58 ezer válasz érkezett. A 2017-es, az uniós és tagállami jogkörökkel kapcsolatos vitákról szóló nemzeti konzultációban 1 millió 680 ezren, míg a bevándorlással kapcsolatos tervekről szóló konzultációban 2 millió 356 ezren vettek részt. Ez utóbbi így az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció volt. A családvédelmi konzultáció kérdőíveit 1 millió 382 ezren küldték vissza. A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról konzultációt több mint 1 millió 682 ezren, ezzel ez lett az eddigi második legsikeresebb konzultáció. A csak online kitölthető, újraindításról szóló konzultációt 528 ezren, a járvány utáni életről szólót pedig 1 millió 423 ezren töltötték ki. A szankciókról szóló 2022-es konzultációban 1 millió 389 ezren vettek részt. A legutóbbi, a szuverenitásunk védelméről szóló konzultációban pedig több mint 1 millió 545 ezren.