A nemzeti összetartozás éve lesz 2020
Pánczél Károly azt kérte, hogy 2020 legyen tisztelgés a magyar nemzet nemzethűsége előtt.
A javaslatot ismertető Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottsága elnöke emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) tavasszal kérte fel az Országgyűlést, hogy a 2020-as évet nyilvánítsa a nemzeti összetartozás évévé.
A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy nem gyászévet akarnak meghirdetni, inkább azzal a vezérgondolattal akarják elindítani az évet, hogy egy nap megemlékezés és 365 nap nemzeti összetartozás.
A magyar nyelvnek számtalan kifejezése van a magyarságra, például a határon túli és inneni magyar, külhoni magyar, anyaországi magyar, elcsatolt nemzetrész, szórvány, tömbmagyarság, sziget, illetve diaszpóra – hívta fel a figyelmet.
A magyarok számára a Trianon szóban benne van a két vesztes világháború, a „felszabadításnak nevezett megszállások”, két szörnyű diktatúra, a 2004-es népszavazás, a 20. század végi magyarverések, Malina Hedvig kálváriája, az ukrán nyelvtörvény vagy a Beke-Szőcs-ügy – fogalmazott.
Az országot a trianoni döntés politikai és katonai kiszolgáltatottságban érte, 1920. után a magyarság öt különböző országban találta magát, ami ma már nyolc különböző államot jelent – mondta a politikus. Az eltelt száz esztendőben a nemzeti nyelv, az irodalom, a hitélet és a hagyományőrzés révén a magyar identitás tovább él az országhatáron túl is – tette hozzá.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy 2018-ban a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a száz év magány véget ért. A kormány 2010-től megkezdte a magyarság határon átívelő közjogi egyesítését, bevezette a kettős állampolgárságot és törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját – tette hozzá. A Kárpát-medencében létezik egy magyar kulturális, oktatási és gazdasági tér – emelte ki.
Pánczél Károly azt kérte, hogy 2020 legyen tisztelgés a magyar nemzet nemzethűsége előtt. Mutassuk be az elért eredményeket és tegyünk egy új ajánlatot a szomszédnépek felé, mert összefogás nélkül a nemzetek el fognak veszni, de összefogva, együtt, talán meg tudjuk menteni azokat – közölte. Azt kívánta, hogy legyen erős magyar, román, ukrán és szerb nemzet, ugyanakkor elvárta, hogy ezek a nemzetek adják meg a magyar kisebbségeknek a közösségi jogokat.
Kormány: az elmúlt kilenc év számtalan nemzetpolitikai eredményt hozott
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: az EP-választások időpontja évforduló is volt, 2010. május 26-án döntöttek a kettős állampolgárságról. Ez tette lehetővé, hogy mostanra az EP-választáson a határon túli magyarság már többféle módon tudott szavazni. Köszönetet mondott a részvételért, a nemzeti érzelmű pártok támogatásáért, és külön gratulált az RMDSZ-nek.
Az elmúlt kilenc év számtalan nemzetpolitikai eredményt hozott – idézte fel, kiemelve: 2010 és 2014 között megalkották a nemzetpolitikai keretrendszert, ami lehetővé tette, hogy 2014-től folyamatosan a szülőföldön való boldogulás irányába tudtak előrelépni, és gazdaságfejlesztési programokat tudtak elindítani Kárpát-medence szerte. Kitért arra is: 2018-ban a Máért zárónyilatkozata rögzítette, hogy a programok fókuszába a családok támogatását helyezik. A bölcsőde, óvodafejlesztési programok, az egységes Kárpát-medencei tér a fiatalokat erősíti, általa teljes életet kínálnak számukra határon túl, magyarként. Míg az utolsó szocialista kormány 9,1 milliárdot fordított határon túli célokra, addig tavaly és tavaly előtt is már több mint 100 milliárdot tudtak erre elkülöníteni – mutatott rá az államtitkár.
A kormány részéről a határozati javaslatot üdvözölte, és kiemelte: remélik, az az egész parlament egyetértésével találkozik majd. Az emlékév lehetőséget kínál arra, hogy a 100 évvel ezelőtt történtek felidézése mellett bemutassák azt is, hogy mind a Csonka-Magyarország, mind a Kárpát-medence magyarsága számos oktatási, kulturális, gazdasági és sporteredményt tud felvonultatni.
Fidesz: a szomszédos országokkal való együttműködésnek nincs alternatívája
Hörcsik Richárd, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, a javaslatot abban a meggyőződésben nyújtották be, hogy hazánk és a szomszédos országok együttműködésének nincs más, valós alternatívája. Reménykednek abban, hogy a kezdeményezést egységesen támogatják majd a képviselők. Ezen keresztül tisztelettel adóznak azok előtt, akik a legnehezebb helyzetben is állhatatosak maradtak, vállalták magyarságukat, és emlékezni kívánnak azokra, akik megtettek mindent magyar polgárként és más nemzetek tagjaiként is, hogy fennmaradjon az egységes és önálló magyar államiság – hangsúlyozta a fideszes politikus.
A trianoni békediktátum által meghatározott határok nemcsak városokat választottak szét, hanem családokat is, ők azért felelősek, hogy mindez a jövőben másként alakuljon – mondta. Egyebek között ismeretterjesztő anyagok, filmek készülhetnek, ezzel is hozzájárulva a diskurzus elmélyüléséhez, a kapcsolatok szorosabbá tételéhez – jelezte. Hörcsik Richárd fontosnak nevezte, hogy a szükséges anyagi erőforrások rendelkezésre álljanak a programok finanszírozására.
A Jobbik a külhoni magyarság autonómia törekvéseinek támogatásával egészítené ki nemzeti összetartozás évéről szóló javaslatot, amelyet kedden tárgyalt az Országgyűlés. A KDNP szerint a javaslat fontos lépés lehet a nemzetépítés folyamatában.
Jobbik: egészüljön ki a javaslat az autonómia-törekvések támogatásával
Bencsik János, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a Jobbik már korábban szeretett volna ezzel a kérdéssel foglalkozni, annak érdekében, hogy a környező országok Trianon narratívájával szemben ott álljon Magyarország igazsága is.
Úgy látta: nemzetpolitikai jelentősége lett volna ennek azért is, hogy ne gondolják azt Nyugat-Európában, a trianoni békeszerződés egy alapvetően jó szerződés volt, ami megoldotta a nemzetiségi kérdést a Kárpát-medencében.
Ez közel sincs így, hiába telt el lassan 100 év, Trianon ma is velünk él, hatásai ott vannak a külhoni magyarok mindennapjaiban. Ott van a himnusz-éneklés felvidéki betiltását megkísérlő törvényben, a kárpátaljai nyelvtörvényben, a jogtalanul elorzott Úz-völgyi katonatemető ügyében – sorolta.
Jelezte: a Jobbik azon lesz, hogy részt vegyen a javaslat konstruktív vitájában, és azt a kiegészítést javasolta, hogy a külhoni magyarság autonómiatörekvései, a küzdelem támogatása is kerüljön bele az előterjesztésbe.
KDNP: a javaslat fontos lépés lehet a nemzetépítési folyamatban
Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka rámutatott: az a cél, hogy közösen jövendőt biztosítsanak a magyar nemzet számára. Felidézte, hogy ebben a szellemben járt el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amikor kezdeményezte az országgyűlési határozati javaslat benyújtását, illetve az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága is.
Kiemelte: a határozati javaslatnak hármas célja van, részben emlékezés a szégyenteljes trianoni tragédiára, amely ezután is nemzeti gyásznap lesz, illetve 2020 egyúttal nemzeti gyászév is lesz. Ugyanakkor az is elmondható: túléltük az elmúlt 100 évet, élünk és vagyunk a Kárpát-medencében, és ez igaz, nemcsak a csonka Magyarországra, hanem a külhoni magyar közösségek tekintetében is. „Van feltámadás a halál után, a halálból” – fogalmazott.
Az országgyűlési határozati javaslat tisztelgés az elmúlt száz év magyar hazafiai, neves hősei, és a sok-sok névtelen hős nemzethűsége és hazaszeretete előtt – tette hozzá.
Harmadsorban pedig az a javaslat üzenete, hogy újra fogják meg egymás kezét, gyűjtsenek erőt közösen, és ezzel az erővel dolgozzanak együtt az egységes magyar nemzet érdekében.
A javaslat fontos lépés lehet a nemzetépítési folyamatban – jegyezte meg a KDNP-s politikus, aki a határozat támogatásra hívott fel minden képviselőt.
MSZP: Trianon mindenkinek fáj
Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka hangsúlyozta: pártja támogatja az előterjesztést, hiszen hasonlóan ítéljük meg „ezt a történelmi sorstragédiát”, Trianon mindenkinek fáj.
Üdvözölte, hogy az előterjesztés az összetartozásról szól, mert ez – mondta – reménytelibb, mint ha egy „múltba forduló” javaslat lenne.
DK: minden nap a nemzeti összetartozás napja
Gréczy Zsolt, a DK vezérszónoka arról beszélt, hogy minden nap a nemzeti összetartozás napja, és a nemzeti érzés nem a jobboldal sajátja, „hanem a miénk is”.
Trianon nemzeti tragédia, „érző lélekkel mindenki fájdalomként éli meg”, de abban, hogy ez megtörtént, elődeinknek súlyos történelmi felelőssége van, és szobra van a Kossuth téren annak, aki előtte a háborút rázúdította az országra – vélekedett.
Fülöp Erik: a magyar kormánynak bátran ki kell állnia a magyarokat érő sérelmek esetében
Fülöp Erik (független) kijelentette: a magyarokat érő sérelmek tekintetében a magyar kormánynak bátornak és eltökéltnek kell lennie.
Közölte: a Mi Hazánk mozgalom egyöntetűen támogat minden olyan kezdeményezést, amely az anyaország javát szolgálja és az azon kívül rekedt magyarok magyarságtudatát próbálja megtartani. Ez azért is fontos, mert fogy a magyarság az országhatárokon kívül is – tette hozzá.
Fidesz: van még tennivaló
Boldog István (Fidesz) közölte: bár a kormány sokat próbált tenni azért, hogy a nemzeti összetartozás érzése mindenkit elérjen a határon túl is, van még tennivaló. A DK-t is arra kérte, hogy szavazzák meg az előterjesztést.
Úgy fogalmazott: egy igazságtalan békediktátumot erőltettek ránk száz éve, amiért soha nem kértek bocsánatot az azt ránk erőltető hatalmak vezetői. Azt nem várhatjuk, hogy igazságot kapjon a magyar nemzet tőlük – fogalmazott -, a magyaroknak kell összefogni és helyre hozni mindezt. Ennek egy formája a kettős állampolgárság de a határon túlra juttatott támogatások is.
Bízott abban, hogy az előterjesztés is azt a célt szolgálja: még ezer év múlva is a magyar legyen a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében.
Előterjesztő: a Gyurcsány-párttal nemzeti összetartozásról nincs mit beszélni
Pánczél Károly (Fidesz) előterjesztőként a vitára úgy reagált: a Gyurcsány-párttal történelemről, nemzetről, nemzeti összetartozásról nincs mit beszélni, „nemzetárulók és hazaárulók 2004. december 5-e óta”.
Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) a vitát lezárta.
