A nemzeti összetartozás napja, június 4. alkalmából szombaton, vasárnap és hétfőn is tartanak megemlékezéseket. Az ünnepségeket kulturális programok, filmvetítések, koncertek, színielőadások színesítik. 


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A Békés megyei Szarvason ünnepi beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szabó Ödön, a romániai Bihar megye országgyűlési képviselője. 
    
Veszprémben a Szent Imre-szobor avatásán ünnepi beszédet mond Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke és Navracsics Tibor európai uniós biztos.
    
A fővárosban a Szentháromság téren hagyományőrző koncertekkel, játékokkal és kiállításokkal várja a látogatókat a hétvégén a Magyarság Háza. Szombat délelőtt Szent László király udvara címmel középkori életképek láthatók zenével, balladával és különleges mesterségek bemutatójával, valamint a székely konyha ízeivel együtt a Magyarság Háza udvarán. Többször kapcsolják majd a csíksomlyói búcsút, és lesznek csángó táncbemutatók is.
    
Vasárnap a budapesti Kossuth Lajos téren ünnepélyesen felvonják Magyarország lobogóját, az eseményen részt vesz Áder János köztársasági elnök.
    
A Magyarság Háza vasárnapra koncerttel és gyerekműsorral készül, este pedig a Holdviola, valamint a Lajkó Félix Trió és Iancu Laura lép fel a szabadtéri színpadon. A három nap alatt a látogatók megtekinthetik Kósa Klára keramikusművész Lelkünk virágai és Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató Világjelek című kiállítását is.
    
Hétfőn a Tolna megyei Bonyhádon megemlékezést és koszorúzást tartanak a felvidékiek kitelepítésének 70., a trianoni békeszerződésnek a 97. évfordulója alkalmából. Köszöntőt mond Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Hontvári Ferenc, a felvidéki Kismácséd polgármestere és Balogh Gyárfás, a Hajósi Felvidékiek Kulturális Egyesületének elnöke.
    
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada – mintegy 3,2 millió ember – az új határokon túlra került.
    
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

MTI