A nemzetiségek többségének tíz ajánlás sem kell ahhoz, hogy szószólója legyen
A nemzetiségek többségének tíznél kevesebb ajánlást is elég összegyűjtenie ahhoz, hogy szószólója legyen az új összetételű Országgyűlésben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által hétfőn közzétett adatok alapján.A jogszabály szerint az az országos nemzetiségi önkormányzat állíthat listát, amelynek közgyűlése január 31-ig döntött a listaállításról, továbbá amely megszerzi a február 12-ei (a választás előtti 50. napig) névjegyzékben szereplő nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok egy százalékának érvényes ajánlását. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) közgyűlése a január 31-ei határidőig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthat nemzetiségi listát az április 3-ai országgyűlési választásra, így csak 12 nemzetiségnek van lehetősége országos lista állítására.
A listával – ha sikerül összegyűjteni a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét – kedvezményes mandátumot lehet szerezni az Országgyűlésben, a legutóbbi választáson ez csak a német nemzetiségnek sikerült.
Az országos listát állító nemzetiségek, ha nem tudnak kedvezményes mandátumot szerezni és így képviselői mandátumhoz jutni, szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhetnek az új Országgyűlésbe.
Az országos listát állító nemzetiségek delegáltat is küldhetnek a Nemzeti Választási Bizottságba (NVB), ahol az őket érintő ügyekben dönthetnek.
Az NVI tájékoztatása szerint a szombaton 16 óráig a nemzetiségi névjegyzékbe felvettek száma és az egyszázalékos szabály alapján a németeknek 316 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy nemzetiségi listát állíthassanak, a horvátoknak 25 ajánlás szükséges, a szlovákoknak 18, a ruszinoknak 12, a románoknak 11.
A többi nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlás is elég: az ukránoknak 9, a szerbeknek 7, a lengyeleknek és görögöknek 5-5, az örményeknek 4, a bolgároknak és szlovénoknak 3-3 ajánlás szükséges az országos listához.
