A nép ügyvédje

– Idei első külföldi útja Törökországba vezetett, ahol egy nemzetközi ombudsmani konferencián szólalt fel. Magyar szemszögből vizsgálva, mi a legfontosabb hozadéka e fórumnak?

– 2019-es hivatalba lépésem óta fontosnak tartom a nemzetközi jelenlétet. Az ankarai tanácskozásról véleményem szerint nem túlzás azt állítani, hogy világtörténelmi jelentőséggel bír, hiszen most ült először tárgyalóasztalhoz – török közvetítéssel – az orosz és az ukrán ombudsman.

– Milyen hangulatban folytak ezek a megbeszélések?

– Úgy vélem, a legfontosabb, hogy megindult egy párbeszéd. Nyilván nem egyszerű feladat az eltérő álláspontok közelítése. Törökországnak, illetve a konferencia házigazdájának, Şeref Malkoç török vezető ombudsmannak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy megfelelő légkörben zajlottak a kétoldalú megbeszélések. Bízunk abban, hogy mindez előrevetítheti annak a békefolyamatnak a további lépéseit, amelyre valamennyien régóta vágyunk. A konferencián egyébként magam is tartottam előadást, amelynek részeként bemutattam a magyar ombudsmani intézmény tevékenységét, illetve azt a karitatív és jogi segítő munkát, amelynek révén Magyarország, illetve ombudsmani hivatalunk a háború kitörése óta közvetlenül segíti az Ukrajnából menekülő embereket.

– Tavaly ősszel járt nálunk a Nemzetközi Ombudsmani Intézet elnöke, Chris Field, aki elismerően nyilatkozott az önök ukrajnai menekülteket támogató munkájáról. Milyen szerepvállalást jelent ez?

– Tavaly februárban, a háború kitörését követő néhány napon belül a záhonyi vasút­állomáson, majd Beregsurányban és a BOK Sportcsarnokban is ideiglenes ombudsmani területi irodát, illetve információs pontot nyitottunk. Ezeken a helyszíneken, a menekülthullám intenzitásának függvényében azóta is jelen vagyunk. A meghívásomra tavaly hazánkba látogató külföldi ombudsmanok, akik személyesen tekintették meg a határ mellett végzett segítő tevékenységünket, mind elismerték hazánk erőfeszítéseit, hogy amikor igazán szükség van a háború elől menekülők támogatására, Magyarország példásan helytáll.

– Ugyanakkor tavaly a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége az addigi A-ból B státuszba sorolta be a magyar jogvédelmi intézményt. Indoklásuk szerint a magyar hivatal nem foglalkozott megfelelően számos emberi jogi problémával, köztük például a sérülékeny etnikai kisebbségeket vagy a menekülteket érő esetleges jogsértésekkel. Hogyan minősíti ezt a lépést?

– A mostani vizsgálat a 2015-től 2019-ig terjedő időszakra vonatkozott. Az álláspontunk szerint több szempontból hibás döntés ellen fellebbezést nyújtottunk be, azonban a sajátos eljárási szabályok miatt fellebbezésünket nem vizsgálták meg, el sem bírálták. Így tehát, a jogállami alapelveknek ellentmondva, a döntés felülvizsgálatára, az általuk jelzett hibák kijavítására sem kerülhetett sor.

– Mi volt a legfőbb érvük?

– Miközben a nemzeti emberi jogi intézményekkel szembeni legfőbb elvárás a függetlenség, a reakkreditációs döntés hátterében éppen az állt, hogy az alapvető jogok biztosa nem az Akkreditációs Albizottság iránymutatása alapján, hanem kizárólagosan saját maga és munkatársai szakmai ismereteit alapul véve kívánja eldönteni, hogy megítélése szerint felmerül-e olyan alapjogi sérelem, amelynek feltárására vizsgálatot kell indítania, illetve maga kíván dönteni az intézkedési eszközök kérdésében is. A Párizsi Alapelvek által kinyilvánított függetlenség áll tehát szemben azzal, hogy a reakkreditációt végző Albizottság – a magyar jogrendszer és működés kellő ismerete nélkül – megkérdőjelezi az alapvető jogok biztosa szakmai kompetenciáját.

– Befolyásolta-e a hivataluk működését ez a döntés?

– Feladataimat ahogyan eddig, úgy a jövőben is az Alaptörvény rendelkezéseit érvényesítve, a magyarországi törvényi keretek között, ugyanakkor az ombudsmani intézményekre vonatkozóan meghatározott Párizsi Elvek által megkövetelt kritériumoknak eleget téve fogom ellátni. Munkám során az ombudsmani hivatal legfőbb küldetését tartom szem előtt, azt, hogy minél több embernek nyújtsunk segítséget.

– Hivatalba lépése óta folyamatosan bővül a működési területük. 2020-ban a Független Rendészeti Panasztestület, 2021-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatkörét vették át. Tavaly pedig regionális hálózatot hoztak létre, amelynek részeként Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Székesfehérváron is ombudsmani irodát nyitottak. Mennyi panaszt kezelnek?

– Évente közel nyolcezer ügyben fordulnak hozzánk az állampolgárok. A területi irodák megnyitásával a vidéken élők immár a lakóhelyükhöz közeli helyszíneken is kezdeményezhetik személyesen az alapvető jogok biztosának eljárását. Fővárosi és regionális kirendeltségeinken olyan szakképzett kollégák várják az ügyfeleket, akik az ügyek elindításához szükséges jegyzőkönyvek felvétele mellett hasznos jogi tanácsokkal is el tudják látni őket. Számos visszajelzés alapján a vidéki irodák megnyitása nagyon sokat jelent az ottélőknek.

– Mikor fogalmaznak meg csupán ajánlásokat, és milyen esetben működnek hatóságként?

– Az úgynevezett klasszikus ombudsmani ügyekben akkor fordulnak hozzánk az állampolgárok, amikor egy hatóság tevékenységével kapcsolatban már minden, jogszabály által garantált jogorvoslati lehetőséget kimerítettek. Ezekben az ügyekben jelentést készítünk, amelyben javaslatokat fogalmazunk meg.

– És a másik ügycsoport?

– Az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság által folytatott eljárásaink keretében hatóságként járunk el. Az ilyen jellegű ügyekben kötelező erejű döntést hozunk és akár bírságot is kiszabhatunk.

– Baloldali kritikák szerint a Független Rendészeti Panasztestület és az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatainak átvállalásával az esetleges rendőri önkény és diszkrimináció áldozatai nehezebb helyzetben vannak, mint korábban, mert hosszabb az ügyek elbírálási ideje. Mit gondol erről?

– Ezek valótlan állítások. A klasszikus ombudsmani eljárás nincs határidőhöz kötve. Munkatársaim egy-egy ügy kapcsán nagyon széles körben vizsgálják az adott panaszt: adatokat kérnek be, helyszíni látogatást tesznek, információt gyűjtenek. Ennek alapján fogalmazzuk meg jelentéseinket, az adott üggyel kapcsolatos álláspontunkat. A gyakran 30-40 oldalas, komoly alapjogi elemzést tartalmazó jelentéseinket is igyekszünk azonban a lehető leggyorsabban elkészíteni. A másik ügytípusban, vagyis a hatósági ügyek terén ránk is vonatkoznak azok az eljárási szabályok, így az eljárási határidők is, amelyeket minden más hatóság is köteles betartani.

– Idén januártól az alapvető jogok biztosa látja el a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatait is. Konkrétan miről van szó?

– Az idei évtől az általunk biztosított független mechanizmus keretében folyamatosan monitorozni fogjuk a fogyatékosságügy teljes hazai intézményrendszerének a működését, jogi szabályozottságát, véleményezzük a Fogyatékosságügyi Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentéseket, javaslatokat,

– Ez azt is jelenti, hogy a közeljövőben az ilyen jellegű intézményekben is várható az ombudsman látogatása?

– Feltétlenül. Hiszen az érintett intézmények működésének folyamatos nyomon követése kiemelt feladatunk lesz.

– Szívügye a gyermekek jogainak védelmezése. 2021-ben az ön kezdeményezésére indult el a gyermekotthonok ombudsmani felújítási programja dr. Tóth Tamás altábornagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár segítő közreműködésével. Milyen eredményekről tud beszámolni?

– Munkámból adódóan kollégáimmal folyamatosan látogatjuk a gyermekotthonokat. Némelyikükben az elmúlt időszakban olyan hiányosságokat állapítottunk meg, amelyek az épületek állapotára, berendezésre vonatkoztak. Ez adta az ötletet a felújítási program elindítására, amelyben a büntetés-végrehajtási szervezet és az állami erdészetek is örömmel vettek és vesznek részt. Tavaly egy Baranya és egy Veszprém vármegyei gyermekotthont sikerült korszerűsíteni partnereink támogatásával, míg 2021-ben szintén két gyermekotthon újulhatott meg kívül-belül.

– Valóban elítéltek végzik az otthonok felújítását jóvátételi munka keretében?

– Így van. Ám a projekt többszörös szimbolikával bír, hiszen túlmutat az effektív munkavégzésen. A jóvátételi munkával a fogvatartottak azt is deklarálják, hogy újra hasznos tagjai kívánnak lenni a társadalomnak, valamiképpen mérsékelve azt a veszteséget, amelyet korábban okoztak. Ugyanakkor igazi boldogság volt látni azt is, milyen örömmel költöztek vissza a gyermekek a szépen felújított otthonaikba.

– A fogvatartottak lelkesen végzik a feladatot?

– Olyannyira, hogy tavaly az egyik felújítás során a gyermekek köszönőüzeneteket és rajzokat tűztek ki a faliújságra hálájuk jeléül, amire az elítéltek nagyon büszkék voltak. Nagy örömöt szerzett, hogy a jogvédő munka mellett sikerült valami kézzelfogható dolgot is tető alá hoznunk, hiszen Márai Sándor gondolatát idézve: „Lényeges dolgokat emberek között soha nem a szavak, mindig csak a magatartás és a cselekedetek intéznek el”.

– Viszonylag friss hír, hogy egy újpesti gyermekotthonban a gyanú szerint többen és rendszeresen molesztáltak szexuálisan egy ötéves kislányt. A BRFK már elindította a nyomozást. Elképzelhető, hogy az ombudsman is felkeresi az intézményt?

– Amikor rendőrségi szakaszban van az ügy, a mi szerepünk nem merül fel. Ugyanakkor ez a megrendítő eset egyben figyelmeztető jel is, hogy még inkább oda kell figyelnünk mindannyiunknak a kockázati tényezőkre és intő jelekre, amelyek ismeretében a súlyos bántalmazás talán időben megelőzhető. A jövőben igyekezni fogunk még gyakrabban látogatni ezeket az intézményeket.

– Valamikor az ombudsmanokat a nép ügyvédjének tartották. Időszerűnek tartja az elnevezést?

– Okvetlenül. A már korábban említett területiiroda-hálózatunkat is az állampolgárok felé történő nyitás jegyében hoztuk létre. Bár ma már minden digitális módon felvehetik hivatalunkkal a kapcsolatot az állampolgárok, jó néhány ügyfelünk számára mégsem adottak az online csatornák. Azért tartom fontosnak a személyes ügyintézés lehetőségének biztosítását, hogy az ombudsman ne csak a budapestiek, de a vidéken élők számára is elérhető lehessen.

– A Nemzetközi Ombudsmani Intézet elnöke egyedülállónak nevezte a kezdeményezést. Érdeklődnek iránta?

– Külföldi kollégáim folyamatosan kérik, hogy a vidéki hálózatunkkal kapcsolatos jó gyakorlatunk részleteit is osszuk meg velük, amit szívesen meg is teszünk, ha a magyar úton szeretnének járni.