A Néppárt belülről szalámizza le önmagát

– Miután a Fidesz bejelentette kilépését a Néppárt frakciójából, Manfred Weber egy sajtónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy minél hamarabb szeretne beszélni a magyar miniszterelnökkel. Mit akarhat Weber, visszakoznak a Fidesz támadói?

– Az mindig örömteli, ha van párbeszéd a felek között, ennek ellenére is furcsának találom azt, hogy Webernek hirtelen beszélhetnéke támadt. Ez már csak azért is meglepő fordulat, mivel decemberben Orbán Viktor levelet írt Manfred Webernek, amiben az akkor már eszkalálódó, frakción belüli nézetkülönbség megoldására tett stratégiai javaslatot. A magyar miniszterelnök vasárnap is írt egy levelet a frakcióvezetőnek, ezekre azonban nem érkezett válasz. Most mégis sürgősen beszélni szeretne. Azt gondolom, hogy a miniszterelnök úr majd mérlegeli, a történtek fényében mikor érkezett el az ideje annak, hogy beszéljenek.

– A Fidesz döntése végleges?

– Ez egy végleges döntés, már csak technikai kérdések vannak hátra, amelyek egy-két nap alatt elrendeződnek. Független, pártfrakcióhoz nem tartozó delegációként folytatjuk a munkánkat.

– Nem csatlakoznak egyetlen meglévő frakcióhoz sem? Többször felmerült az is, hogy egy új szövetséget hoznának létre a Néppárton kívüli jobboldali pártokkal.

– Eddig nem gondolkodtunk ezen, ennek most jött el az ideje. De nem ma vagy holnap döntünk majd erről, egyáltalán nem sietünk. Nem elhanyagolható szempont ebben a kérdésben az sem, hogy bár felfüggesztett tagsággal, de továbbra is tagjai vagyunk az Európai Néppártnak. A legnagyobb tagpártnak, a német CDU-nak új elnöke van, aki a Néppártot illető nyilatkozataiban teljesen más hangsúlyok mentén fogalmazott, mint a Néppárt jelenlegi elnöke, Tusk úr. Hogy ez megjelenik-e a Néppárton belüli diskurzusban, azt a jövő dönti el. Ne feledjük el azt sem, hogy választási időszak következik Németországban, mindenki a Fideszhez fűződő viszonyát fogja számon kérni a CDU-n. Fájjon az ő fejük, hogy évekkel ezelőtt miért nem tisztázták: ők nem terhesnek, hanem értéknek tekintik a Fidesszel fenntartott kapcsolatot. Amennyiben bármelyik ellenzéki párt számon kérné rajtunk a CDU politikáját, mi elmondanánk, hogy egy politikai családhoz tartozunk, van egy stratégiai szövetség közöttünk, de viták is vannak. Ők nem ezt az utat választották, engedtek a liberálisok nyomásának. Most meg kell hogy egyék, amit főztek. Mert azt nem árt tudni, hogy a CDU-nak nagy szüksége van az erősödő közép-európai régió legsikeresebb pártjával való együttműködésre, azonban a pártcsaládban, amelyben nagy befolyással bírnak, hagyták, hogy elfajuljanak a dolgok. Most azt mondom, hogy annak a végkifejletnek van a legnagyobb esélye a párcsalád tekintetében is, mint a frakció esetében.

– Szó volt róla, hogy más pártok is otthagyják a Néppártot a Fidesz kilépése esetén. Valóban lehet erre számítani?

– Szó van róla, de majd még meglátjuk. A klasszikus kereszténydemokrata politika jelenti ma a Néppárt jobbszélét, az ilyen értelemben vett jobbszél pedig az úgynevezett centrumból és baloldali-liberálisok részéből folyamatos össztűz alatt van tartva. Megpróbálják kiszorítani a Néppárt hagyományos kereszténydemokrata értékeket képviselő pártjait. Szerintem az egy érdekes helyzet lesz, amikor holnaptól valaki más kerül a frakció jobbszélére. Mi ezt már korábban mondtuk a bolgár, horvát, osztrák, szlovén barátainknak, hogy ne lepődjenek meg, ha a távozásunk után majd feléjük fordul a tüzérség. A Néppárt ma úgy működik, hogy belülről szalámizza le önmagát.

– Milyen a Néppárt frakcióján belüli hangulat a Fidesz kilépése után?

– Azt kell mondanom, hogy a Néppárt frakciójának a többsége ma a legszebb öröm a káröröm állapotában van. Ez el fog tartani két és fél napig, aztán következnek a dolgos hétköznapok, amikor visszazuhannak a valóságba. A kilépésünk azzal a sajátossággal bír, az a valódi jelentősége, hogy a Fidesz táborának és az ellenzéki szavazóknak egyszerre tudtunk örömet szerezni.

– Apropó, kárörvendés. Gyurcsány Ferenc közösségi oldalán is kifejezte örömét amiatt, hogy a Fidesz kilépett a néppárti frakcióból. Minden jel szerint arra spekulál, hogy a párt érdekérvényesítő képessége csökken. Az álmoskönyv és a tudományos tapasztalat azonban mondja, hogy a nagy nyilvánosság előtt elkövetett gyurcsányi kárörömöt mindig ellenzéki csalódás követi. Ezúttal van alapja a kárörömnek, vagy jöhet a csalódás?

– Európai színtéren az érdekérvényesítésnek három terepe van. Az első és legfontosabb, hogy kormányon vagy-e. Ha számszerűsíteni akarom, akkor ez az európai érdekérvényesítési képesség nyolcvanöt százalékát teszi ki. A tagállami vezetők ugyanis egy uniós intézményben, az Európai Tanácsban is képviselik az országukat. Azt tudom mondani, hogy Gyurcsány kívülről megcsodálhatja az Európai Tanács épületét Brüsszelben, Orbán Viktor azonban minden hónapban több napot tölt ott munkával. Gyurcsány levelet tud írni, Orbán Viktor pedig részese a tanács munkájának és a döntéshozatalnak. Ez a 85 százalék kipipálva. A második terep a parlamenten belüli érdekérvényesítés, amelyen a maradék tizenöt százalék oszlik meg. Egyrészről az számít, hogy hány képviselője van az ellenzéknek, és mennyi a kormánynak? Az állás itt 13-8 a kormány javára. Emellett számít az is, hogy mekkora súlya van a frakciódnak. Ebben a tekintetben eddig jól álltunk, mert a legnagyobb frakciónak voltunk a tagjai, ma azonban a sor végére kerültünk, mert függetlenné váltunk. Végül nagy jelentősége van annak, hogy mennyire ügyes és karakán a pártcsaládod. Ez az előny azonban már korábban odalett, amióta a Néppárt bénult állapotba került, és ma olyan néma, mint a liberális vagy a szocialista frakció. A Fidesz helyzetétől függetlenül az Európai Néppárt tetszhalott állapotba került, nincs véleményük, nincsenek megoldási javaslataik, nincs mondanivalójuk. Az érdekérvényesítési képesség ezzel együtt is úgy áll, hogy 92-8-ra vezet a Fidesz.