A normalitás védelmében

„Brüsszel most az oktatási törvény és a gyermekvédelmi szabályok módosítását követeli. Sérelmezik, hogy nálunk nem lehetséges, ami Nyugat-Európában már állandósult. Ott az LMBTQ-aktivisták bejárnak az óvodákba és az iskolákba, ők végzik a szexuális felvilágosítást. Nálunk is ezt akarják, ezért a brüsszeli bürokraták fenyegetőznek, kötelezettségszegési eljárást indítanak, vagyis visszaélnek a hatalmukkal” – indokolta Orbán Viktor miniszterelnök, miért van szükség a gyermekvédelmi népszavazásra. Mint ismeretes, a kormány a múlt héten jelentette be, hogy referendumot kezdeményez, melynek javasolt öt kérdését már benyújtották a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában kifejtette, az Európai Bizottság 54 oldalas dokumentumban követeli Magyarországtól, hogy változtassa meg a gyermekvédelmi jogszabályokat.

– Ha Brüsszel nem támad meg bennünket, akkor nem lenne népszavazás. Mi­után óriási nyomás alá helyeztek bennünket, zsarolnak, fenyegetőznek, kötelezettségszegési eljárást indítanak, késleltetik a nekünk járó pénzek kifizetését; ilyen körülmények között két lehetőség van: vagy engedünk, vagy nem. Miután a gyermekeinkről van szó, és a gyerme­keink jövője a tét, ezért nem engedhetünk. Ha nem engedünk, akkor küzdeni kell. A kormány egymagában nem lesz elég erős ebben a küzdelemben – jelentette ki a miniszterelnök, arra kérve a választópolgárokat, hogy adjanak hangot akaratuknak.

Társadalmi konszenzus

Az ellenzék a kormány bejelentésére olyan indulatosan reagált, ami még a 2016-os kvótanépszavazás során tapasztaltakat is felülmúlja. A Demokratikus Koalíció jelezte, mindent megtesz azért, hogy a referendum érvénytelen és eredménytelen legyen. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke újabb szintet lépett, és alpári stílusban üzent Orbán Viktornak: „Szórakozz a felmenőiddel, ne a hazáddal!” A Momentum bojkottra szólított fel. Fekete-Győr András kijelentette, nem szabad részt venni a „gyűlöletkeltő kamunépszavazáson”. Az LMP szerint a népszavazás „végtelenül cinikus és felháborító figyelem­elterelés” a megfigyelési ügyről. 

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója a Demokratának elmondta, az ellenzék azért reagált hevesen a gyermekvédelmi népszavazás bejelentésére, mert témában – csakúgy, mint a migrációt illetően – az ellenzéki szavazók jelentős része a kormány álláspontján van, és ha ez a népszavazáson is megmutatkozik, akkor az a kormánypártoknak lendületet adhat az országgyűlési választások előtt.

– 2016-ban egymillióval szavaztak többen a migránskvóta ellen, mint amennyi a Fidesz szavazótábora. A kormány célja most is az, hogy a saját szavazóbázisán túl is maga mellé állítson minél több választópolgárt, és széles körű társadalmi konszenzus jöjjön létre. A gyermekvédelmi népszavazásnál nem az érvényesség fontos, és biztosra vehető, hogy a kormány álláspontját támogatók köre ismét túlnyúlik a Fidesz szavazóbázisán. Egyrészt azért, mert a gyermekvédelmi törvényt a Jobbik is megszavazta, másrészt azért, mert a magyarok túlnyomó többsége a kormány álláspontjával ért egyet – magyarázta Kiszelly Zoltán.

A politológus felidézte: a DK szimpatizánsainak egy része is felháborodott azon, amikor a párt a közösségi oldalán a Pride-on való részvételre buzdított. Ahogy fogalmazott, könnyű szavakban kiállni a Nyugat-Európa utcáin menetelő Pride mellett, vagy szivárványszínű táskát hordani, de amikor arról van szó, hogy gyerekemnek a nemváltoztató műtéteket népszerűsítik, azt még az ellenzéki szavazók is elutasítják. 

Az elemző úgy látja, az ellenzéki pártok most ugyanúgy beszorították magukat, mint az illegális migráció kapcsán: nem mehetnek szembe Brüsszellel, ahonnan a politikai támogatásukat remélik, ezért kénytelenek a népszerűtlenebb álláspontot képviselni. Hozzátette, a gyermekvédelmi népszavazás ellen is hasonló érveket hoznak fel, mint a migránskvóta elleni során: értelmetlen, álprobléma és nem aktuális.

Értékek védelmében

Kiszelly Zoltán emlékeztetett rá, hogy Joe Biden amerikai elnök egyik első intézkedéseként visszavonta Donald Trump nemváltoztató műtétekre vonatkozó tilalmát, az Európai Parlament pedig nemrég határozatban nyilvánította LMBTQ-zónává az EU területét.

– Amit az ellenzék álproblémának állít be, azt kormányra kerülve azonnal megvalósítanák, és a magyar óvodákban, iskolákban is megjelennének az LMBTQ-aktivisták, ahogy a gyermekeknek szóló könyvek vagy filmek terén ez már megtörtént. A kormány, akárcsak a kvótanépszavazás kapcsán, itt is a keresztény, hagyományos európai értékeket védi, amelyek szinte már csak Kelet-Közép-Európában vannak jelen. Brüsszel hiába erőlteti a kötelező migránskvótát és a genderideológiát, ameddig az Orbán-kormány van hatalmon, addig nem valósul meg a tervük. A kormány ismét a normalitás mellett áll ki, ahogy tette ezt korábban a migráció, a családtámogatások és a vakcinák beszerzése ügyében, az ellenzék pedig nem a magyarok, hanem a Soros-hálózat és Brüsszel érdekeit nézi – fejtette ki.

A nyugat-európai globalisták szinte naponta bukkannak elő újabb és újabb abszurditással, ami a gyermekvédelmi törvény és a népszavazás létjogosultságát erősíti, tovább gyengítve az ellenzék helyzetét. Így aztán három dolgot tehetnek: bojkottra szólítanak fel, másik népszavazást indítanak vagy a kémügyhöz hasonló újabb álbotrányt robbantanak ki. Mint a politológus kifejtette, a bojkottal nem érhetnek célt, de ugyanez a helyzet a Karácsony Gergely által Fudan-ügyben bejelentett népszavazással is. Ugyanis ha az ellenzék összegyűjti a szükséges kétszázezer aláírást, akkor a kormány, mint a budapesti olimpiáról szóló aláírásgyűjtés esetében, változtathat az álláspontján, hatástalanítva ezzel az akciót. Ráadásul a politológus szerint a kormány kérdéseit az emberek sokkal közelebb állónak érzik magukhoz, mint a főpolgármester által megfogalmazottakat, mert gyermekeink, unokáink biztonsága mindenkinek fontosabb, mint hogy az autópályák milyen szerződésekkel épülnek meg.

– Az LMBTQ-ideológia a nyugati városi értelmiség problémája, és mint a globalizáció káros mellékhatása, az utánunk jövő generációt fertőzi meg. Azt akarja elérni, hogy mindenki a globális trendeket kövesse. Ami a kommunistáknál az internacionalizmus volt, a liberálisoknál a kozmopolitizmus, a szivárványellenzéknél a globalizmus. 

Nem nemzetben gondolkodnak, hanem globalitásban, mert a globális hálózatoktól függenek. Az ellenzék szavazóinak többsége a globalizáció vesztese, ezért ha a kormány rámutat, hogy ők és gyermekeik, unokáik az ellenzéktől csak még rosszabbat várhatnak, akkor új szavazókat is meg tud szólítani, fejtette ki Kiszelly Zoltán.

Erős legitimáció

A népszavazást ellenzők jogi kifogásokkal is támadják a referendumot, miszerint a miniszterelnök olyan kérdéseket akar népszavazásra bocsátani, amelyek formailag nem felelnek meg a törvényeknek, továbbá a kérdések értelmetlenek, ezért a Nemzeti Választási Bizottságnak el kellene utasítania őket, illetve magát a népszavazási kezdeményezést.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője a Demokratának elmondta, a népszavazás a szabad országok egyik legdemokratikusabb jogintézménye, a demokratikus hatalomgyakorlás azon legmagasabb szintje, amelynek során a polgárok az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek elintézésében közvetlenül is részt vehetnek. Szerinte ennek a demokratikus intézménynek a baloldal részéről tapasztalható politikai motivációjú megkérdőjelezése és elhiteltelenítése semmiképpen sem előremutató felfogás.

– Annak a jogszabálynak, amit egy népszavazáson született döntés eredményeként fogadnak el, megingathatatlan a legitimációja, ezért a voksolásra bocsátott kérdésekre rendkívül szigorú szabályozás vonatkozik. Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, tehát első körben azt kell górcső alá venni, hogy a kérdések ilyenek-e. Ezek az oktatásra, a médiatartalmakra és a kiskorúak nemváltoztatására irányulnak. A tananyag meghatározása és megtervezése, valamint a médiaszabályozás az állam hatásköre, a nemváltoztatás ügye pedig egy olyan jelentős döntést foglal magában, amit, az előző két kérdéskörrel egyetemben, az Országgyűlésnek kell meghoznia. 

Az Alaptörvény felsorolja, hogy milyen tárgykörökben nem lehet népszavazást tartani. Mivel a jelenlegi öt kérdés egyike sem tartozik ezek közé, így e tekintetben sincs akadálya a referendum kiírásának. Olyan kritikák is elhangzanak, hogy a kérdések okafogyottak, hiszen „minden érintett témát jelenleg is törvény szabályoz”, ezért a referendum esetleges eredményessége után „a jogalkotónak semmit nem kell tennie”. 

Ifj. Lomnici Zoltán kifejtette, a honatyák feladata az érvényes és eredményes népszavazás esetén egyértelmű: az első kérdés kapcsán módosítani kell az Alaptörvényt vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, esetleg újat alkotni, míg a második és a harmadik kérdést illetően is valószínűleg alkotmányos szintű módosításra lesz szükség. Hozzátette, amennyiben a „nem” válaszok dominálnak, a nemátalakító műtétek tilalmát kell a jogalkotónak megfogalmaznia, és mint tilalmazott cselekvésnek, a propagálását is tiltani kell. 

Elmondta még, ha a referendumon részt vevők a negyedik és az ötödik kérdésre is többségében nemleges választ adnak, a parlamentnek módosítania kell a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikáció­ról szóló törvényt. A negyedik vonatkozásában törvényi korlátokat kell felállítani, míg az ötödiknél a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat kell tiltani. Tehát nem igaz a fenti állítás, miszerint semmi dolga ne lenne a jogalkotónak.

– Egyik kérdés sem értelmetlen, a választók döntése nyomán pedig az Ország­gyűlés feladata egyértelmű, és a képviselők el tudják dönteni, hogy terheli-e őket jogalkotási kötelezettség – hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság a hatályos magyar jogszabályokat kívánja megváltoztatni, azonban a referendumban feltett kérdések kivétel nélkül alkalmasak arra, hogy eltántorítsák a brüsszeli testületet ezen szándékától, és megerősítsék Magyarország pozícióit.

– Brüsszel, ismételten megsértve a tagállami szuverenitás eszméjét, kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben egy olyan témában, amelyben a magyar törvényhozás elsöprő többséggel foglalt állást a kiskorúak védelme mellett. Ráadásul az Európai Bizottság, amelynek alapszerződésbeli kötelezettsége lenne a függetlenség, politikai alapon zsarolja Magyarországot azzal, hogy az előbbiek következtében szándékosan késlelteti a magyar helyreállítási terv elfogadását, holott a két kérdés semmilyen mértékben nem függ össze. Ez a brüsszeli metódus már ismert a 2015-ös európai migrációs válság során megtapasztaltakból, akkor is kizárólag egy népszavazás során kinyilvánított egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen népakarat tudott megálljt parancsolni a politikai nyomásgyakorlásnak – fejtette ki a Századvég jogi szakértője.Ezért a 2022 januárjában vagy legkésőbb februárban tartandó népszavazáson leadott „nem” szavazat a szuverenitásunk, a keresztény értékek és a gyermekvédelmi törvény melletti kiállásunkat is jelenti.

A gyermekvédelmi népszavazás kérdései:

1. Támogatja-e Ön, hogy köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyerekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek nemi átalakító kezelések?

4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

5. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?