Orbán Balázs a könyvről szóló panelbeszélgetésben azt mondta: a no-go zónák meglétéről a nyugati (például svéd, német vagy francia) társadalmakban hosszú ideig a közép- vagy felső-középosztály sem tudott, mert nem találkoztak velük, nem keresztezték egymás útjait.

Hirdetés

Azonban az elmúlt évek válságai és konfliktusai miatt már ők is szembesültek ezekkel a párhuzamos társadalmakkal – mutatott rá.

A miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta: a migrációról a nyugat-európai vita különbözik a kelet-európai szemlélettől, mert integrációalapú, azonban az integrációra nincs működőképes konstrukció.

Orbán Balázs felidézte a no-go zónákban korábban szerzett tapasztalatait, majd a bevándorlás problémái közé sorolta azt is, hogy miközben a fogadó oldalon egy keresztény identitásában meggyengült társadalom áll, az iszlám mint „közösségműködtetési modell” virágkorát éli.

Korábban írtuk

Kitért az uniós migrációs politikára, amely megítélése szerint ebben a ciklusban kudarcot vallott. A közelmúltban elfogadott migrációs paktum nem oldja meg a problémát, azonban mind a szétosztási mechanizmus, mind a nyitott, országon belüli befogadóállomások létesítése miatt hátrányos a magyar nemzeti érdek szempontjából – jelezte.

Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet főigazgatója köszöntőjében arról beszélt: a migrációkutatás 2013 előtt inkább a szociológia és antropológia része volt, mára azonban geopolitikai, biztonságpolitikai és geostratégiai vetülete is jelentős lett.

A szerzőket méltatva örömét fejezte ki, hogy a tudományos munkásság is erősödött, létrejött egy intézményhálózat Magyarországon, ahol fiatalok generációi nőnek fel, akiknél komoly tudás halmozódik fel.

A könyvről Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője elmondta: az volt a cél, hogy megnézzék, vannak-e, és hogy működnek a no-go zónák Nyugat-Európában. Kiemelte: sok évtized elhibázott politikája látszik ezekben a városrészekben, és az általuk generált társadalmi-politikai-kulturális problémák még hosszú évtizedekig velünk lesznek.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója azt mondta: a migrációs tanulmányok általában leginkább a bevándorlók szemszögéből humanitárius módon vizsgálják a helyzetet, a biztonsági, vagy nemzeti szuverenitási kérdések egyáltalán nem, illetve csak a tudományterület margóján jelentek meg.

Veres Kristóf György, a Danube Institute külkapcsolati vezetője által írt fejezet az Egyesült Államokra ad kitekintést, hiszen ott is az európaihoz hasonló növekvő bevándorlással állnak szemben. A 2020-as népszámlálás adatai szerint az Egyesült Államok népességének 19 százaléka latino volt, ez több mint 62 millió embert jelent – ismertette.