A pénznek is van szaga

Nem nehéz kitalálni, hogy melyik a NAV kutyakiképző bázisa Külső-Ferencváros egyik gyárövezetében, a csaholás ugyanis már messziről hallatszik az intézmény zöld kerítésének túloldaláról. A bejáratnál Hortobágyi Ferenc pénzügyőr alezredes, osztályvezető fogad, és mindjárt körbe is vezet bennünket. Látogatásunk időpontja nem véletlen: Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégiben elismerő oklevéllel tüntette ki a vámhivatal három legsikeresebb négylábú munkatársát és vezetőiket, akik közül ketten ez alkalommal is a helyszínen tartózkodnak.

Az épületben hatalmas tabló lóg a falon, rajta annak a 39 kutyának a fényképe, amelyek napjainkban segítik a fináncok munkáját. Vegyes a társaság, a német-, belga- és hollandjuhászok mellett kis testű terrierek és olyan különleges szerelemgyerekek is képviseltetik magukat, mint például Cappy, a lógó fülű hannoveri vér­eb-magyar vizsla keverék.

– Mi, magyarok nem vagyunk olyan válogatósak, mint mondjuk a hongkongiak, akik kizárólag springer spániellel hajlandóak dolgozni. Nálunk nem a fajta dönti el, hogy egy állat alkalmas-e a velünk való munkára. A lényeg, hogy a kutyának jó kereső, zsákmányszerző ösztöne legyen – hangsúlyozza Hortobágyi Ferenc. Hozzáteszi, menhelyi ebeknek ugyanakkor nincs helyük a csapatban, azok előélete ugyanis legtöbbször ismeretlen, így nem lehet tudni, nem érte-e őket olyan trauma, ami miatt egyik pillanatról a másikra alkalmatlanná válhatnak feladatuk ellátására.

A kiválasztás első lépéseként tesztelik a kutyákat: a tenyésztőktől származó, 10 és 36 hónap közötti ebeknek egy meghatározott gyakorlatsort kell végrehajtaniuk. Ha ez sikerül, irány az állatorvos. A doktor feltérképezi a páciens csontozatát, ízületeit, illetve belgyógyászati vizsgálatot végez, és ha az egészségügyi ellenőrzés sem jelez akadályt, jöhet a kiképzés. Ennek időtartama attól függ, hogy az illető kutyát milyen munkára szánják. A kábítószer-, cigaretta- és bankjegykereső, járőr vagy nyomkövető eb felkészítése 14 hétig tart, a duálképzés 16 hetet vesz igénybe, a módszer pedig nem más, mint a játék. A kiképzés kezdetén elrejtenek egy labdát, amit a kutyának meg kell keresnie. Idővel aztán az áhított zsákmány mellé egy csomag kábítószert is tesznek, hogy az állat megszokja annak a szagát is. Később már csak a tiltott szert dugják el, aminek a felderítéséért jutalom jár, mégpedig az imádott labda. Vagyis a közhiedelemmel ellentétben a négylábú detektívek nem azért tesznek tűvé mindent, mert drog hatása alatt állnak, és elvonási tüneteiket szeretnék enyhíteni, hanem mert egész egyszerűen szórakozásként fogják föl a munkát, és mindennél jobban vágynak a csempészáru kézre kerítéséért járó dicséretre, simogatásra.

– A kutyák 7-10 éves korig alkalmasak szolgálati feladatuk ellátására, utána leselejtezik őket – mondja az alezredes. Amikor a „selejtezés” szóra felhúzzuk a szemöldökünket, megnyugtat minket, ez azt jelenti, hogy az ebek lényegében nyugdíjba vonulnak, és onnantól házi kedvencként töltik a mindennapjaikat. Hortobágyi Ferenc ugyanakkor azt is hangsúlyozza, bár imádják őket, és kollégaként tekintenek rájuk, a fegyveres és rendvédelmi szerveknél az állatok nagy értékű tárgyi eszközöknek minősülnek, nem ruházzák fel őket emberi tulajdonságokkal annak ellenére sem, hogy ez ma nagy divat. A szakemberek szerint ez kifejezetten ártana nekik, a szolgálati kutyák esetében pedig különösen fontos, hogy a fejükbe véssék, ki az úr a háznál.

Bár a NAV ebállományának legkisebb tagja, Bicska épp a testület egyik legtermetesebb munkatársáé, általában ügyelnek arra, hogy a magas, nagydarab kollégák méretesebb, lomhább, az alacsonyabbak kisebb, fürgébb állatot kapjanak. Hogy a kutya összeillik-e a számára kijelölt vezetővel, az egy kéthetes karantén során dől el. Általában nem adódik gond a párosításokból, de volt már példa arra, hogy megszakadt a bimbózó kapcsolat, mert az adóhatóság újdonsült munkatársa nem volt képes elviselni gazdája családtagjait, rájuk támadt az első találkozásnál. Az ilyen magaviselet persze azonnali elbocsátást von maga után, a NAV kutyáival kapcsolatban ugyanis elvárás az önfegyelem és a béketűrés, fenyegetőleg fellépni csak parancsszóra lehet.

– Ellával, aki 2019-ben a legnagyobb értékben derített föl cigarettát az országban, másfél éve dolgozunk együtt, de kezdettől fogva nagy az összhang közöttünk. Nagyon barátságos állat, akár önnek is szót fogadna – mondja Szabó Péter törzszászlós. Persze gyorsan hozzáteszi, nem mindegyik kutya olyan, mint az ötéves belgajuhász. Vannak kimondottan egygazdás állatok, amelyeknek kizárólag a főnök adhat utasítást. Ilyen a másik díjazott, Fanta, a triálképzettségű hétéves németjuhász, Majoros Attila főtörzszászlós társa, aki tavaly közel 150 millió forintnak megfelelő eurót talált meg.

Hogy ügyességükről személyesen is meggyőződhessünk, illetve hogy a gazdák kipipálhassák a napi szinten tartó edzést, egy kiszuperált bútorokkal felszerelt hangárba megyünk. Itt gyakorlatoznak a tapasztaltabbak és a tanoncok is. Amíg az egyenruhások elrejtik a „szajrét”, a két kutya kint várakozik, egyikük már olyan lázban ég, hogy megállás nélkül vinnyog. Amikor kinyílik az ajtó, Fanta lép be elsőként, majd a „Keresd!” parancsszó elhangzása után nekikezd a berendezés szisztematikus átvizsgálásának. Egy perc sem telik el, kaparni kezdi az egyik szekrény ajtaját, ám amikor kitárul, csalódottan vesszük tudomásul, hogy nincs benne semmi. Hamar rájövünk azonban, hogy a kutya szimata még a bűnözők által bevetett trükkök hatására sem csal. A megérzés most is beigazolódni látszik, a gazda tudja, hogy a gardróbban ott lapul valami, a dupla hátfal közül pedig tényleg előkerül a Nemzeti Bank által felajánlott darált papírbankjegyek egy tömbje. A következő pillanatban Ella is megmutatja, mit tud. Rövid idő alatt előkerít néhány karton lefoglalt, ukrán csempészcigit, a hangos szimatolást így pár pillanat múlva a nyálas labda cuppogtatásának hangja váltja föl.

Noha a technika gyors fejlődése miatt a XXI. században a munkáskezeket egyre több helyen gépekkel helyettesítik, a négylábúak segítsége nélkül továbbra is nehezen boldogulna az emberiség. Hogy miért, arra is megkaptuk a választ. Amikor beleszagoltunk a kezünkbe nyomott nagy zacskó darált bankóba, az érzékszervünk csődöt mondott. Fanta azonban bebizonyította, hogy a pénznek is van szaga.