Keresztényüldözések, az iszlám radikalizálódása, arab olajmilliárdosok, akik bevásárolták magukat a német nagyvállalatokba és bankokba, miközben Európában egyesek már a kereszténységre való hivatkozást is tiltanák – ezekről a nem épp szívderítő folyamatokról beszélgettünk Youssef Fakhourival, a ProChristie projekt kezdeményezőjével.

– Kik hozták létre a ProChristie projektet?

– Keresztény értelmiségi fiatalok. A ProChristie projektben a legtöbben az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség tagjaként veszünk részt. Fontosnak tartjuk a keresztény értékeink és a keresztény közösségek melletti kiállást.
 

  • 1987-ben született Kolozsváron.
  • Libanonban nőtt fel, 2006 óta Budapesten él.
  • Közgazdász, nemzetközi gazdálkodás szakon végzett.
  • A ProChristie projekt kezdeményezője.


Youssef Fakhouri

– Mit szeretnének elérni?

– A szolidaritásunk kifejezésével tenni szeretnénk az üldözött keresztényekért: követeljük a vallásszabadságot országaik számára. Célunk, hogy tájékoztassuk a magyar közvéleményt arról, hogy igenis élnek keresztények a Közel-Keleten és sok muszlim többségű országban, akiket sokszor a vallásuk miatt üldöznek. Elő­adásokat tartunk, honlapot és több oldalt működtetünk a közösségi médiában, azt szeretnénk, ha mind több emberhez jutnának el azok a hírek, amelyekről a fősodrású médiában inkább hallgatnak.


– Ön szerint Magyarországon nem köztudott, hogy napjainkban is létezik ez a jelenség?

– Nem. A keresztényüldözésekről a római arénákon kívül nem sok minden jut az emberek eszébe. Sokszor olyan kérdésekkel találkozom, amik teljes tudatlanságról árulkodnak.


– Például?

– Mondom, hogy Libanonból jövünk és keresztények vagyunk, naivan megkérdezik, hogy ti mit esztek otthon, hogyan öltözködtök, és előbb-utóbb kiderül, hogy az emberek döntő többségének fogalma sincs arról, hogy mi történik a Közel-Keleten. Az emberek java része nem alkot reális képet Libanonról sem, sőt olyan is előfordul, hogy Libanont a térképen valahol Afganisztán környékére teszik.


– Oszlassuk el a homályt. Mióta beszélhetünk keresztényüldözésről a Közel-Keleten?

– Mindig is létezett. Napjainkban 1967 az a dátum, amit említeni érdemes. Az arab–izraeli háború nyomán az arabok súlyos vereséget szenvedtek egy jóval kisebb létszámú izraeli seregtől, aminek hatására az arab nacionalizmus gondolata gyengülni kezdett, helyette a politikai iszlám kezdett erősödni és ennek az eszmének a legradikálisabb képviselői okozzák a legtöbb gondot a világ legősibb keresztény közösségeinek.


– Arab–izraeli konfliktusról beszélt. Mi köze ennek a keresztényüldözéshez?

– A politikai iszlám gyengülni kezdett az 1920-as évektől, amikor az utolsó kalifát (oszmán szultánt) megdöntötték, majd az 1960-as évektől kezdett ismét népszerűségre szert tenni. A keresztények számára ez nem kedvező.


– Miért?

– Mert a politikai iszlám a Koránt tekinti jogforrásnak. A keresztények sokat küzdöttek a modern államberendezés elősegítéséért, ahol minden polgár egyenlő, vallástól függetlenül.


– Megdöbbentő képsorokat mutatott be, ostromlott székesegyházról, meg­gyilkolt katolikus papokról. A keresztények az iszlám célpontjai a Közel-Keleten?

– Nem az iszlám vallás, hanem a politikai iszlám radikális ágának az áldozatai.


– Hányan lehetnek önök?

– Arab ajkú keresztények diaszpórákkal együtt mintegy 25-30 millióan lehetnek. Legtöbben az egyiptomi keresztények vannak, napjainkban ott a legbrutálisabb a keresztényüldözés a radikális iszlamisták miatt. Irakban és Szíriában háború és káosz van és a fegyvertelenek (nagyrészt keresztények) fizetik a legnagyobb árat.


– Nem nyújt védelmet a Nyugat a Közel-Keleten üldöztetést szenvedő keresztényeknek?

– Már nem. Februárban mutatta be az Iszlám Állam azt a hátborzongató videót, amelyen 21 keresztény lefejezése volt látható. A profi módon bemutatott mészárlásra azt követően került sor, hogy az áldozatok a gyilkosaiktól ultimátumot kaptak: vagy áttérnek a muzulmán hitre, vagy kivégzik őket. Vértanúként haltak meg, a XXI. században. A videó nyilvánosságra kerülését követően Washingtonban a Fehér Ház, illetve a francia kormány közleményt adott ki, amelyben elítélte az erőszakot. Ám azt, hogy az áldozatok keresztények voltak, nem említették, mint ahogy azt sem, hogy az elkövetők radikális iszlamisták, noha ezt az elkövetők a videóban nyilvánvalóvá tették. A közlemények relativizálták a tényt, hogy igenis léteznek keresztény kisebbségek a muzulmán világban, létezik fizikai erőszak azok ellen, akik meg akarják tartani és gyakorolni a keresztény hitüket.


– Ez a videó bejárta a világot. Mi az, ami nem jut el az európai közvéleményhez?

– Amikor keresztény katonákat vagy üzletembereket ölnek meg, akkor nem feltétlenül a kereszténységnek üzennek, de amikor keresztény vallási vezetőket gyilkolnak meg, az egyértelmű fenyegetés. 2008 március 13-án Paulos Faraj Rahho Moszul káld katolikus érseket végezték ki. A fegyveresek felszólították, hogy térjen át az iszlámra, de ő nyilvánvalóan visszautasította, 2013 április 22-én két ortodox érseket raboltak el Aleppó környékén, Youhanna Ibrahim szír ortodox és Paulos Yazigi görög ortodox érsekekről azóta nincs hír. Ezek súlyos esetek, mégsem hallani róluk az európai nyilvánosságban.


– Tényleg nem. Mióta szaporodtak meg ezek az atrocitások?

– A 2003-as iraki invázió óta szaporodtak meg a támadások a fegyvertelenek ellen. Szíriában például a keresztények inkább a biztosnak tűnő diktatúrát választják az iraki tapasztalatokból kiindulva, ezért ők az iszlamisták állandó célpontjai, az alaviták, a drúzok és a kormánypárti szunniták mellett. Keresztények lakta városrészeket lőnek Damaszkuszban, templomokat és keresztény iskolákat naponta érnek rakétatalálatok.


– Vajon miből pénzeli magát ez a dzsihadista szervezet?

– Emberrablásokból, autók és ingatlanok kisajátításából, kábítószer- és műkincs-kereskedelemből. Tudni kell, hogy a muszlimok többsége elítéli az Iszlám Állam módszereit és nem is nevezi a terrorszervezetet Iszlám Államnak. A szunnita–síita ellentét miatt viszont a szunniták közül sokan a szerintük kisebbik rosszat választva, csatlakoznak az Iszlám Államhoz.


– Beszivároghatnak ezek a terroristák Európába is?

– A nyugat-európai nagyvárosokban már ma is sok szimpatizánsuk akad, akik elsősorban a beilleszkedni képtelen muzulmánok köréből kerülnek ki. Azok közül, akik a Közel-Keleten keresztény templomokat robbantanak fel, síita mecseteket, illetve szunnita mauzóleumokat döntenek romba, megjelenhetnek a jelenlegi migrációval Európában, ami a feszültséget fokozhatja. Az Iszlám Állam idén februárban kijelentette, hogy 500 ezer muzulmánt küld Európába, és augusztus végéig, szeptember elejéig ez a szám állítólag teljesült. Miután nem tudni, hogy ki-kicsoda, könnyűszerrel megjelenhetnek terroristák is a migránsok között. Ha csak egy ezrelékük fanatikus, már az is óriási problémát fog okozni. Európában a biztonsági ellenőrzések gyengék, miközben a legradikálisabb iszlamisták nagyon jól szervezettek.


– Manapság mi a politikai iszlám célja?

– Legfőbb célja az, hogy Allah parancsait a Földön a közéletben is betöltse.


– Ezt hogy kell érteni?

– Vannak olyan radikálisok, akik „a régi szép időket” akarják visszahozni, amikor a „hitetleneknek” különadót kellett fizetniük a muszlim uralkodóknak. Az olajmilliárdoknak (más néven petrodollároknak) köszönhetően a radikálisabbak jelentős bázisokkal rendelkeznek a nyugat-európai nagyvárosok egyes kerületeiben és képesek a fogadó ország politikáját befolyásolni.


– Nyugtasson meg: ugye nem minden muzulmán radikális?

– Szó sincs erről. Vannak, akik betartják a vallási előírásokat, de nem erőltetik rá másokra. Ők toleránsak a más vallásúakkal szemben is. Segítőkészek a nem muszlimokkal szemben is. Vannak, akik már egy kisebb körben terjesztik az iszlámot, és vannak, akik misszióként fogják fel az iszlám terjesztését, aminek érdekében úgy gondolják, hogy a nem muszlim világgal szemben harcolni kell. Ennek az irányzatnak a legszélsőségesebb formája az Iszlám Állam.


– Az Arab Tavasz, a diktatúrák felszámolása nyomán szabadság helyett káosz lett a Közel-Keleten. Óriási különbség van az egyes közel-keleti országok között is. Kuwait, Katar, illetve Szaúd-Arábia gazdagsága lehetővé tenné a migránsok befogadását. Mi az oka annak, hogy nem fogadnak menekülteket?

– Főként a helyi mentalitás az oka. Munkavállalási engedélyt kapnak, de családokat nem fogadnak, nem látják el őket. Egy kuwaiti tisztviselő a közelmúltban meg is szólalt ez ügyben. Azt mondta, hogy jobb, ha a menekültek Libanonban, illetve Törökországban maradnak és a kuwaitiak oda küldik nekik a pénzt az ottani alacsonyabb árszínvonal miatt. Az eltérő kultúrára is hivatkozott, ami cinikus, mert hasonló a nyelv és a vallás. Ha az arab országok a különböző kultúrára hivatkoznak, akkor az európaiak mit szóljanak erre? Köztudott tény ugyanakkor, hogy a gazdag arab országok (főleg Szaúd-Arábia és Katar) pénzelik a kormányellenes fegyvereseket Szíriában és inkább nyugat-európai, illetve észak-amerikai muszlim közösségekre költenek, rajtuk keresztül akarják a lobbierejüket növelni.


– Térjünk vissza a migráns áradatra. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a beáramló tömeg rendkívül heterogén összetételű. Kikből áll össze ez a tömeg?

– Segítettem tolmácsként a Máltai Szeretetszolgálatnak a Keletinél szeptember elején és azt láttam, hogy többségben vannak azok, akik a jobb élet reményében mennek Nyugatra. Családok aránylag kevesebb számban, szírek is kisebb számban voltak közöttük. Két iraki családdal találkoztam, akikről el tudom hinni, hogy menekültek, ők azt mondták, hogy szunniták, elegük van Bagdadból, ahol a radikális síiták átvették az irányítást, folyamatosan robbantanak pokolgépes autókkal és az Iszlám Államból sem kérnek. A többieken inkább azt láttam, hogy a jobb élet reményében indultak útnak.


– Beszivároghattak Magyarországra is terroristák?

– Nehéz megállapítani, hogy ki kicsoda. Vegyük például azt a futballedzőt, akivel a média megvádolta László Petrát, hogy elbuktatta. Oszama Abdel Mohszennek a facebook-borítóképén a Nuszra Front zászlaja díszelgett. Jó tudni: a Nuszra Front az Al-Kaida szíriai szervezete. Ez természetesen még nem bizonyítja azt, hogy közéjük tartozik, talán csak helyi politikai nyomásra volt kénytelen kitenni a zászlót.


– Az a hír is járja, hogy gőzerővel működik egy útlevél-hamisító szervezet Törökországban. Erről mit lehet tudni?

– A hírt először a Frontex jelentette be augusztus végén, majd egy holland újságíró készíttetett is egy hamis útlevelet a holland miniszterelnök fényképével. Kiderült, hogy 750 euróért bárki csináltathat magának szír útlevelet. Ez pedig megéri, ha abból indulunk ki, hogy Németország korlátlanul befogadja a szír menedékkérőket.


– Ön szerint ennek mi az oka?

– Németország nagyon szekularizált. Az arab olajmilliárdosok alaposan bevásárolták magukat a német nagyvállalatokba és a német bankokba. A németeknek szükségük van olcsó munkaerőre, de mintha nem számolnának a következményekkel.


– Miből van pénzük a migránsoknak útra kelni? Egy ilyen hosszú út nem olcsó.

– Valóban nem. Egy riportban mutatták, hogy 2000 euró egy felnőtt és 1000 euró egy gyermek számára az ára annak, ha valaki a török partoktól Leszbosz szigetéig el akar jutni. Ennyi pénzből mehetnének akár repülővel is, csak ott alaposabban átnézik a papírokat. Közben Európa nem vesz tudomást a valódi menekültekről, akiknek nincs pénzük arra, hogy útra keljenek. Ők a Közel-Keleten maradtak és vízumra várnak. De előbb-utóbb ők is el fognak indulni.


– Megállíthatatlannak tűnik ez az áradat. Mi vezetett idáig?

– A migráció mindig is létező jelenség volt, ám a XX. századi népességrobbanás, iparosítás és urbanizáció hatására fokozódó mértékben indulnak el a harmadik világból. Vidékről a nagyvárosokba, a jobb élet reményében külföldre. Nyugat-Európa évtizedeken át fogadott olcsó munkaerőt a volt gyarmatairól, így napjainkra kialakultak olyan második, illetve harmadik generációs tömegek, amelyek párhuzamos társadalmakat alkotnak. Sokan törölnék a kereszténységet a kollektív memóriából, ami megnehezíti az európai nemzetek számára identitásuk meghatározását. Európa tartalmilag kiürült és az Európai Unió is szívesebben látna fogyasztókat, mint polgárokat. Ezt a folyamatot vissza kell fordítani.


– Vagyis?

– Európa vissza kell, hogy térjen a keresztény gyökereihez és nemet kell mondjon az iszlamizációra. Nemet kell mondjon a tömeges bevándorlásra még akkor is, ha rövid- és középtávú gazdasági érekei ezt kívánják.

Hernádi Zsuzsa