A populizmus bélyege

– Könyvében, A populisták (h)ősei­ben arra hívja fel a figyelmet, hogy a Google-keresőbe beírva a populizmus kifejezést annyi találatot kapunk, mint a konzervativizmusra és a liberalizmusra együtt. Hogyan lett a populizmus az egyik legnépszerűbb hivatkozási alap a politológusoknál, történészeknél?

– A téma legnagyobb szaktekintélyei, Margaret Canovan hét, Peter Wiles pedig huszonnégy definíciót írt le a populizmusra. A populizmus jelzőt szinte mindenre és annak az ellenkezőjére is ráaggatják, ez az oka annak, hogy sokan hivatkoznak rá. A mai közbeszédben George W. Bush, Donald Trump és Barack Obama is populista, ahogy a Tea Party és az Occupy mozgalmak is. A populizmust politológusok, filozófusok, szociológusok különbözőképp értelmezik. Nincs egyetértés afelől, hogy egy irányzatot jelent-e, mint az agrárpopulizmus a XIX. század végi Egyesült Államokban, vagy attitűdöt, gondolkodásmódot.

– A bevezetőben azt írja, reméli, az „olvasó azzal a tudattal teszi le a könyvet, hogy az igazi populisták nem az Evita Peronok […] a Donald Trumpok voltak, hanem a […] Hubert Horatio Humphrey-k es a Jimmy Carterek”. A könyvet olyan szándékkal is írta, hogy a populizmus fogalma pontosabb értelmezést kapjon?

– Könyvemmel arra vállalkoztam, hogy bemutassam az amerikai agrárpopulizmus hagyományát, ennek hozadékaként pedig próbáltam a populizmus fogalmát megtisztítani a rárakódott sallangoktól. El kell fogadni, hogy a politikatudományban sokféle elmélet és modell verseng egymással. Én egy történeti modellt választottam a populizmus értelmezési keretének. A Néppárt vagy Populista Párt a farmerek, munkások képviseletében lépett föl, a fönnálló gazdasági rendszerrel szemben. Törvényeket követelt a farmerek és munkások védelmére, s úgy érezte, az elit nem képviseli a népet. A párt nevéből származik a – ma is ismert – populizmus.

– Hogyan határozná meg a populizmust?

– A populizmusnak sokak szerint három fő komponense van: az elitellenesség, egy karizmatikus vezető léte, illetve az, hogy a mozgalom vagy a párt a saját támogatóit a néppel azonosítja. Filozó­fiai síkon a populizmus visszavezethető a rousseau-i népfelség elvéig. A népfelség logikájából következően a nép elkergetheti a kormányzó erőket, amennyiben azok megszegik a társadalmi szerződést. Az elnevezés az ókori Rómáig vezethető vissza, ahol a néppártinak nevezett irányzat azt vallotta, ők képviselik a népet, a plebset. Az 1891-ben alakult amerikai Néppárt az ókori Róma köztársasági hagyományai, illetve a nép érdekeinek képviselete miatt vette fel a populista nevet. A Néppárt vagy Populista Párt a farmerek, munkások, a korabeli kisemberek védelmében lépett föl, a fönnálló gazdasági rendszerrel szemben. Törvényeket követelt a farmerek és munkások védelmére. A populizmus lényegét hazánkban legtalálóbban Lányi András fogalmazta meg. Szerinte az amerikai agrárpopulizmus vagy a magyar népi mozgalom létező közösségek problémáira reflektált, a modernizációs kihívásokra keresett választ, míg a mai populizmus éppen a közösséghiányban szenvedő és politikai ön­azonosságában elbizonytalanodó egyén frusztrációjára reagál.

– Milyen máig ható eredményei vannak az agrárpopulista mozgalomnak?

– Bár a populista párt 1908-ra kifulladt Amerikában, egyes tagállami kormányzók felkarolták bizonyos követeléseiket, amelyek később szövetségi szinten meg is valósultak: a nyolcórás munkanap, a létminimum, a nők választójoga. A mozgalom a mai napig hatással van az amerikai kultúrára és politikára. Az előválasztást, amely a politikai rendszerük szerves része, a populisták alkalmazták először. A keményen dolgozó, a protestáns munkaetikát képviselő kisember a mai napig jelen van az amerikai kultúrában, főleg a filmművészetben. Bár a mozgalom politikailag vereséget szenvedett, társadalmi-politikai elveit tovább tudta adni. A populisták a kétpártrendszerre épülő dominanciát akarták megtörni. Gazdaságpolitikájukban szociálliberálisak, társadalompolitikájukban az európai szociáldemokráciához álltak közel, de még konzervatív attitűdjük is volt.

– Hogyan hatott Magyarországra az agrárpopulista mozgalom?

– Jászi Oszkár elgondolása a kistulajdonosi Magyarországról nem állt messze az agrárpopulista vízióktól. A magyar népi mozgalommal való összehasonlítás pedig önmagát adja a szövetkezeti mozgalom támogatása, a monopóliumellenesség miatt. Az amerikai agrárpopulistákban erősen élt a közvetlen demokrácia – a népszavazás, a népi kezdeményezés – iránti igény. A népi mozgalom is rokonszenvezett a közvetlen demokratikus formákkal, gondoljunk Németh László kert-Magyarország víziójára. A populistákra jellemző volt a modernizációkritikusság, miszerint a nagyipar tönkreteszi a kézimunkát, és leértékeli a munkást. A populizmus inkubátorában elég modern gondolatok jelentek meg. Kétséges, hogy gazdasági-politikai tekintetben valaha megvalósíthatóak lesznek-e.

– Mi az alapvető különbség a klasszikus populista és a populistának nevezett mai vezetők között?

– Az utóbbiak jelentős része, mint Jair Bolsonaro vagy Donald Trump pont az ellenkezőjét képviselik, mint a klasszikus populizmus. A régi populisták nyelvezete a társadalmi igazságosság köré szerveződött, a mai populisták viszont olyan rendszert működtetnek, amelyik kiélezi a társadalmi-jövedelmi egyenlőtlenségeket. Előbbiek kiálltak a társadalom hátrányosabb helyzetű csoportjai mellett, utóbbiak összezárják a közösségüket lakóhelyi, etnikai vagy vallási tekintetben. A klasszikus populisták érzékenyek voltak a környezet védelmére, míg korunk populistának mondott vezetői kritizálják azokat, akik komoly fenyegetést látnak az ökológiai válságban.

– Roger Scruton író-filozófus arra hívta fel a figyelmet, hogy populista jelzővel jórészt azokat a jobboldali pártokat illetik, amelyek nem akarnak ideológiailag közeledni a technokrata elit centrista álláspontjához. Ezzel egyetért?

– Valóban feltűnő, hogy Európában szeretik a jobboldaliakat populistának bélyegezni, főleg azokat, akiket nem tartanak eléggé EU-pártiaknak. Pedig vannak baloldali populisták is. Például Bernie Sanders amerikai szenátor populista programot képvisel, ami azért érdekes, mert Joe Biden kijelentette, ha novemberben elnöknek választják, Sanders programját valósítja meg.

– Az Európa egykori vezetőjének tekintett Jean-Claude Juncker a következőképp definiálta a populistákat: a populisták és ostoba nacionalisták bele vannak szerelmesedve a saját országukba, és nem szeretik azokat, akik messziről jöttek.

– Nem tartom szerencsésnek, ha a populista jelzőt valaki megbélyegzésként használja. Juncker itt azt lovagolta meg, hogy az észak-amerikai agrárpopulistáknak erőteljes nativista érzületük volt. Pedig léteznek elitista bevándorlásellenesek is, és olyan migrációt támogató szervezetek, amelyek simán beillenének a populista keretbe. Magyarországon is megfigyelhető a fent említett fogalomzavar. Előszeretettel populistázzák le a Jobbikot és a Fideszt. Én egyik pártot sem tartom annak. Nem értek egyet azzal, amikor a jobboldali, konzervatív, a szélsőjobboldali vagy a szocialista, szociáldemokrata pártokra használják a populista jelzőt. Ezek ugyanis gyűjtőpártok, amelyek a társadalom minél nagyobb részét igyekeznek lefedni. Ennyire széles szavazói bázis esetében kérdés, tudja-e egy párt egyetlen választott réteggel azonosítani a népet. A populizmus elve, hogy a plebs, azaz a nép képviseli a populust, az állampolgári közösséget. Ha valaki a populus egészét kívánja átfogni, kérdéses, hogy még populistának tekinthető-e.

– A baloldali sajtó előszeretettel hivatkozik arra, hogy Orbán Viktor populistának tartja saját magát, persze negatív értelemben. 2015-ben a Politico magazin azon felvetésére, hogy az emberek őt populistának tartják, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy populistának lenni azt jelenti, hogy szolgálni az embereket, ami pozitív jelentéstartalommal bír.

– Minden politikusnak szíve-joga eldönteni, hogyan definiálja önmagát. Történész-politológusként azt gondolom, sem Orbán Viktor, sem Donald Trump, sem Matteo Salvini nem populista. A populizmus egyik fontos jellemzője a társadalmi egyenlőtlenségek kritizálása. A tizenharmadik havi nyugdíj és a munkahelyek védelme nem populista, hanem egyszerű társadalompolitikai intézkedések. A magyar politikai közegben ma az számítana populistának, aki a társadalom azon rétegét szólítaná meg, amelyik az ő retorikájában reprezentálja a népet, mint az amerikai populisták számára a farmerek. Fontos tényező még a saját közösség építése és elhatárolása a többi politikai erőtől.

– Ezek szerint a polgári körök mozgalma klasszikus populizmus volt?

– Így van, a Fidesz a kétezres évek elején közelítette meg leginkább a hagyományos populizmust. A közösségépítés mellett akkor megjelent a közvetlen demokrácia igénye is, gondoljunk a 2008-as népszavazásra. 2010-től azonban már nem beszélhetünk a Fidesz klasszikus értelemben vett populizmusáról. Persze ellenzékben sokkal könnyebb populistának lenni, mint kormányon, amikor gazdasági érdekeket is kell képviselni.