Ebben a kerületben fölényes győzelmet arattak a kormánypártok
A rákosmenti titok
Rákosmente az egyetlen olyan kerület Budapesten, ahol totális győzelmet aratott a Fidesz–KDNP a június 9-i önkormányzati választáson. Vajon mi kell az ilyen sikerhez? Elég a jó munka és az ügyes kampány? Vagy az a legfontosabb, hogy a politikus ismerje a helyiek mélyebb lelki rezdüléseit is?
Mind a tizennégy egyéni választókerületben kormánypárti jelölt végzett az élen Rákosmentén, és kormánypárti a polgármester, az újrázó Horváth Tamás is. Az ellenzék csak a hat listás kompenzációs helyhez jutott, amiből kettőt a Momentum, kettőt egy civil egyesület, az Itthon Rákosmente, egyet-egyet pedig a DK és az MSZP kaparintott meg.
A polgármesternek öt riválisa volt, közülük az a Tisza párti jelölt szerepelt a legjobban, akit amúgy senki ismer a kerületben, nem itt lakik. A párt nem indított képviselőjelölteket Rákosmentén, csak a polgármesteri székre koncentrált. Nagyon úgy tűnik, hogy elsősorban a Momentum szavazóit tudta magához csábítani a tiszás. Ez azért meglepetés, mert az ellenzéki pártok közül éppen a Momentum volt a legaktívabb errefelé. Belekötött a legtöbb fejlesztésbe, rendre fórumokat hívott össze, hogy agitáljon, ellenállásra buzdítva a szavazókat.
Erre csak a legteljesebb nyíltság lehetett a kormánypárti önkormányzat válasza. Vagyis minden tervét az emberek elé tárta, és meghallgatta a véleményüket. A tagadás és a cselekvés filozófiája közül az utóbbira voksolt Rákosmente.
Átálltak a lakótelepek
Földrajzi, történeti, de szociológiai értelemben is sokszínű település a XVII. kerület. Öt faluból gyúrta egybe a pártállami akarat az 1950-es években, 90 ezer lakosából ma 60 ezer jellemzően kertvárosi övezetben, 30 ezer pedig lakótelepen él. Ennek a kerületnek a legnagyobb a zöldterülete az egész fővárosban.
A sajátos kezdet sajátos patriotizmust hagyományozott az itt élőkre. Az öt faluból öt önálló városrész született, mindegyik megtartotta a maga városközpontját és művelődési házát is. Ezt a rendszert kell életben tartania és működtetnie az önkormányzatnak a maga évi 23 milliárdos költségvetéséből.
A kormánypárti győzelem minden körzetben meggyőző lett. A polgármester Horváth Tamás például a voksok 44,58 százalékával ért célba. A legfényesebb diadal Hatvani Zoltán nevéhez fűződik, ő 55,8 százalékot kapott. Még az eredetileg balosnak tartott lakótelepi városrészekben is sikeres volt a Fidesz–KDNP. A képlet ismert: a Kádár-rendszer régi, vidékies utcák egész sorát tüntette el, és a helyükön négy- illetve tízemeletes panelházakat húzott fel. Olyan, messziről idehozott emberek költöztek az új lakásokba, akik nem ismerték a hely hagyományait, tehát nem Rákosmente örökségébe, hanem a szocializmus ígéreteibe kapaszkodtak. Így ez a térség az MSZP hátországa lett, de a párt és mindenekelőtt itt élő prominense, Gy. Németh Erzsébet nem törődött a választóival. Őt is elsősorban a nagypolitika kérdései kötötték le. Legkésőbb 2020 környékén már világosan látszott, hogy a Fidesz–KDNP szociális és családpolitikai törekvéseivel, bérstratégiájával maga mellé tudja állítani a lakótelepi szavazókat is. Ma már csak az 1990-es évektől épülő és bővülő lakópark népe gravitál balra, pontosabban liberális irányba. Keményen kritizálja a nemzeti konzervatív kormányt, de azért messzemenően igényli annak minden juttatását.
Zöldnek kell maradni
Ebben a kerületben két ciklust vitt az MSZP. Nem sok minden történt az irányításuk alatt, a rendelkezésre álló pályázati lehetőségekkel sem éltek. Ehhez képest erős kontrasztot jelentett a Fidesz–KDNP cselekvőképessége. Igaz, ennek a koalíciónak is túl kellett jutnia előbb egy válságon. A 2002-es választás után súlyos belső vita pattant ki a Fideszen belül, keresték a vereség felelőseit. Az elmérgesedő folyamat a helyi alapszervezet feloszlásához vezetett. Mélypontról kellett kezdeni az építkezést. De feltámadtak.
Horváth Tamás szerint a 2006-ban született városfejlesztési koncepció alapozta meg a későbbi stabilitást, benne az akkori polgármester, Riz Levente elképzeléseivel. Az önkormányzat Rákosmente kertvárosi jellegének megerősítésére törekedett. Azóta kerékpárutakat, sétányokat, kutyafuttatókat építettek, futóköröket fektettek le, közösségi tereket varázsoltak. Megszületett a kerület modern, szemre is szép sportcentruma, megépült Rákoshegy közösségi háza, felújították a városközpontot, elköltöztetve onnan a régi, olajszagú buszvégállomást és rendbe tették 270 utca burkolatát. Elkészítették a kerület központját elkerülő utat is, ami kulcsfontosságú volt, mert az agglomeráció átmenő autóforgalma már-már élhetetlenné tette Rákosmente belső területeit.
Sokszor széllel szemben vitorlázik az önkormányzat. A Karácsony Gergely által vezetett főváros például nem építette meg azt a kerékpárutat, ami rákapcsolódott volna Rákosmente hálózatára, hogy két keréken is elérhető legyen innen a Duna-part. Karácsony és környezete még csak arra sem vette a fáradságot, hogy megindokolja az elutasítást.
De ami ennél is sokkal nagyobb gond, hogy a főváros Rákosmente területeivel javítja a maga zöldfelületi statisztikáját, ezért nem enged ide semmilyen zöldmezős beruházást. Azt sem például, hogy az M0-s autóút melletti, kihasználatlan 300 hektáron ipari park szülessen. Hiába kér és érvel a kerület, hogy Rákosmentének égető szüksége lenne újabb munkahelyekre, különben végleg alvóvárossá válhat. A főváros azt mondja erre, hogy olyan jó a kerület és a Budapest közötti busz-, illetve vonatközlekedés, hogy kényelmesen bejárhatnak dolgozni az emberek…
Metró és repülőtér
A júniusi választás kampány komoly munkát követelt, és nemcsak a polgármestertől, aki egyben a helyi Fidesz elnöke is, de mindenkitől, aki a polgári koalíció tevékeny körébe tartozik. Járni kellett az utcákat, beszélni, plakátot ragasztani és így tovább. Horváth Tamás már beletanult ebbe annak idején, amikor elkezdte politikai pályafutását a rákosmenti polgári körben. 2006-ban választották helyi képviselővé, 2008-ban lett alpolgármester, majd Riz Levente halála után, 2019-ben vette át a kerület vezetését.
„Számunkra Rákosmente az első!” – ez lett az idei kampány kormánypárti szlogenje, ismerve a helyiek ragaszkodását a természethez, a közösségi terekhez és érezve a visszajelzésekből, hogy milyen nagyra értékeli a közönség a megépült játszótereket, fitneszparkokat, sportpályákat vagy éppen a gördeszkások, BMX-esek paradicsomát, amit errefelé csak „pumpapályának” neveznek.
Az itt élők módfelett kedvelik a rendezvényeket. Van belőlük bőven, nagy és kicsi, koncert és sportnap vegyesen, ráadásul a központi programokon túl mind az öt városrész lebonyolítja a maga önálló rendezvénysorozatát is. Szinte mindenütt és mindegyiken lehet találkozni a polgármesterrel, aki szerint egyébként a köztérfejlesztések az önkormányzati munka talán leglátványosabb lenyomatai. Azt a stratégiát követte a Fidesz–KDNP Rákosmentén, hogy nemcsak az eredményeket mutatta be a közösségi médiában, használva annak minden eszközét és formáját, de interaktív párbeszédre is törekedett a szavazókkal. Felderítve kívánságaikat, kéréseiket, meghallgatva persze a panaszaikat is. Nyíltság! Ez volt és maradt a jelszó.
Van néhány gond, ami megoldásra vár a kerületben, de az önkormányzat ereje kevés hozzá. Ilyen a metróvonal kivezetése Rákosmente központjába, ilyen a Liszt Ferenc repülőtér kettes kifutójának kérdése, ahol perben áll Rákosmente és az állam, de ilyen a szakrendelő teljes körű felújítása, modern diagnosztikai és egyéb orvosi berendezésekkel való ellátása is. Ezek elképzelhetetlenek a kormány segítsége nélkül. Különösen a szakrendelő ügyében várnak mielőbbi előrelépést a polgárok.
Amire viszont lesz fedezete Rákosmentének, az egy négyhektáros csónakázótó a patak mellett, rendezvényközponttal, színpaddal. Újabb helyszíneként a kerületi összetartozás erősítésének.
