A templomot Bethlen Farkas, Verőce polgármestere álmodta meg. Az ünnepélyes alapkőletételre március 21-én, a tavasz első napján került sor a festői környezetű Lósi-völgyben, egy napfényes dombtetőn. A település lelkes lakói már korán reggel a helyszínre érkeztek, és kalákát alkotva kitisztították a templom leendő területét. Fát vágtak, avart gereblyéztek, talajt egyengettek, kicsik és nagyok egyaránt segítettek a munkában.

– Kicsi népünk morálisan nagyon mélyre süllyedt a tisztesség, a becsület, a hazaszeretet és a munka területén. Építsünk hát egy templomot, ahol bármikor össze tudunk gyűlni, és imádkozhatunk hazánk feltámadásáért. Ennek a templomnak a felépítése szolgáljon bizonyságul arra, hogy hittel, szeretettel és összefogással a magyar nemzet visszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsőségét – mondta az ünnepi műsort megelőző sajtótájékoztatón Bethlen Farkas polgármester.

Kiemelte, mi, magyarok igenis szorgalmasak vagyunk, szeretünk jót tenni, erre bizonyíték a templomépítés, ami egy új szellemiség születését jelzi ebben a zajos, marakodó, pénzközpontú világban.

A Kárpát-haza temploma fő célja a magyarságtudat erősítése, vallásoktól függetlenül. A templomba a történelmi egyházak képviselőit, papokat és a magyarság megmaradásáért küzdő világiakat hívnak majd, hogy erősítsék a szellemi, erkölcsi értékeket, a hazaszeretetet.

A templom a nemzeti összefogás jegyében épül, sokan fizikai vagy szervezőmunkával, sokan adománnyal segítik a munkálatokat. A kiskunhalasi önkéntes tűzoltócsapat például húsz fővel, kétkezi erejével és szerszámokkal is hozzájárul az építkezés sikeréhez.

Érkeztek felajánlások az egész Kárpát-medencéből, és távolabb élő magyaroktól is, eddig már több mint egymillió forint gyűlt össze közadakozásból.

Bikafalvi Máthé László költő, szervező piros-fehér-zöld munkaként jellemezte az építkezést, és örömét fejezte ki az emberek összetartása miatt.

– Ha nem fogunk össze, egymás nélkül maradunk. A gazdaság lefelé megy, ennek ellenére mi felfelé haladunk a hegyen – fogalmazott.

Az épületet Szűcs Endre és Tóth Péter építészek tervezték, és ők felelősek a kivitelezésért is.

– Templomot tervezni csodálatos dolog, hiszen olyan intézményt hozunk létre, ahová szeretni tudó emberek járnak majd. A magyarság elveszítette hitét a hazában, a nemzetben, de remélem, hogy a templom építésével megakadályozható még egy december ötödike. Mi ezzel a munkánkkal járulunk hozzá ahhoz, hogy Magyarország kikecmeregjen a morális válságból – mondta Szűcs Endre építész.

A Kárpát-haza templomához a régi kenyérsütő kemencék adták az ihletet. A Kárpát-medencét kenyérkaréj formában körbeölelő hegyvonulatok varázslatos tájat és embereket őriznek. Ugyanígy szeretné őrizni és eggyé kovácsolni az itt élőket ez a pici Isten-hajlék a dombtetőn fák közé bújva.

Nem is olyan régen a „mindennapi kenyeret” mindenki maga sütötte kemencéjében. A búzát, amely Krisztus arcát hordozza, életnek hívtuk. Ahogy a kemence a búzaszemekből kenyeret éget, ugyanígy érleli eggyé az ide látogató lelkeket ez a búzaszem alaprajzú kemence-templom, áll az építészeti leírásban.

A templom egyszerű építmény lesz, fehér falakkal, palatetővel, s körülbelül egy év múlva készül el. Legszebb ékességét, az oltár fölött lévő műalkotást, amin a nagyszentmiklósi kincsekről ismert Emese álma motívum jelenik meg, Borbás Dorka iparművész készíti majd. A templom üveg ablaksorát honfoglalás kori övekről, csatokról vett mintákkal fogják díszíteni, kifejezve népünk Szent István kora előtti találkozását a kereszténységgel.

A padlózaton a használt téglákat úgy rakják le, hogy belőlük kirajzolódjék Magyarország címere. Az ünnepségen, amelyet Bőzsöny Ferenc nyugalmazott főbemondó vezetett, több neves személyiség is részt vett és felszólalt, köztük Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök felesége, aki egyben az építkezés fővédnöke, Wittner Mária ’56-os szabadságharcos, halálraítélt, Bánffy György, Dózsa László és Sinkovits Vitay András színművészek, Lovász Irén énekes és Cselényi László, a Duna TV elnöke. Az alapkövet Mátrai Benedek római katolikus plébános és Márkus Gábor református lelkész szentelte meg.

Az ünnepséget szeretet-vendégség követte, amin a megéhező építkezők és résztvevők a vendéglátók által készített gulyásból falatozgattak. A magyar zászló már ott leng a hegyecske tetőpontján, az épülő templom helyén. S talán a verőceiek példamutató magatartásával a tavasz a templomépítésen kívül még valamit elindít hazánkban.

Elek Nikolett, Szencz Dóra