A rendszerváltozás folyamatával csoda történt Európában
Harminc évvel ezelőtt, a berlini fal leomlásával, a magyar, a lengyel és a csehszlovákiai rendszerváltozás folyamatával csoda történt Európában, hiszen a XX. század legördögibb, legsötétebb és legkegyetlenebb diktatúráját, a kommunizmust sikerült a szabadságszerető közép-európaiaknak legyőzniük – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő Brüsszelben kedden.
Deutsch Tamás az Európai Parlamentben tartott, a kommunizmus 30 évvel ezelőtti összeomlása utáni közép-európai örökségről szóló konferencián elmondott beszédében kiemelte, a rendszerváltoztató eseményeknek köszönhetően a kommunista rendszerek megdöntésének és összeomlásának máig ható pozitív következménye, hogy megteremtődött Európa békés újraegyesítésének feltétele.
Szavai szerint szomorú, hogy 1989-et követően másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a volt szocialista országok teljes jogú tagjai legyenek az Európai Uniónak.
„Ugyanakkor immár másfél évtizede, hogy beérett a gyümölcse annak, amit a 1989-ben tettünk Európa újraegyesítéséért” – fogalmazott.
Kijelentette: a közép-európaiak döntő többsége soha nem fogadta el a szovjet elnyomást. Mindig is lázadtak, dolgoztak a kommunista rendszer ellen. Arra emlékeztetett, hogy a kommunizmus bukása után „nem illett” a kommunizmus bűneit megnevezni, és kevés helyen történt igazságtétel a kommunista bűnöket illetően.
Deutsch Tamás botrányosnak nevezte, hogy az az erkölcsi relativizmus erősödött meg jó néhány országban, amely leplet borított Kelet-Európa nemzeteinek közel fél évszázados gyötrelmeire. Olyanok, aki személyükben voltak a kommunista rendszer haszonélvezői, szabadságból, demokráciából, tisztességből, európaiságból oktatják ma is azokat, akik elnyomottak voltak – emelte ki a magyar néppárti politikus.
Anna Fotyga, az EP Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű képviselőcsoportjának lengyel politikusa felszólalásában arra emlékeztetett, hogy a lengyelek szabadságszeretetét a kommunizmus soha nem tudta elnyomni, ugyanakkor a gazdaság és a társadalom valamennyi rétegében jelentős nyomot hagyott. Az EP-képviselő reményét fejezte, hogy a következő generációknak már nem kell megküzdeniük a kommunizmus mélyen gyökerező örökségével.
Sandra Kalniete lett kereszténydemokrata EP-képviselő szerint a balti országok önállóságának egyetlen biztosítékát az európai integráció jelentette. Törekvésük azért járt sikerrel, mert a nyugati értékeket vallottak, és azt a célt tartották szem előtt, hogy minél hamarabb csatlakozhassanak az Európához. Európa fontos döntést hozott, amikor a balti országok csatlakozásáról döntött – mondta.
Janusz Lewandowski lengyel kereszténydemokrata EP-képviselő szavai szerint csodálatos, bátor és jövőbetekintő időszak volt a rendszerváltás folyamata Közép-Európa számára. Lengyelország az ébredés korszakát élte át, amelyhez hozzá járult, hogy II. János Pált pápává választották 1978-ban, valamint az éledő demokratikus folyamatok, a szolidaritási mozgalom sztrájkok új hullámát indította el. Eredményeképpen vérmentes forradalom útján sikerült megdönteni a hosszan fennálló rendszert.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy a kommunizmus még ma is létezik. „Elkerülhetetlen azonban, hogy végleg megbukjon, de erre a mi életünk már nem fog sor kerülni” – tette hozzá a lengyel politikus.
Alexandr Vondra, az EP Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű képviselőcsoportjának cseh politikusa sajnálatosnak nevezte, hogy a közép-európai országok nem tudták összehangolni rendszerváltoztató törekvéseiket.
Szavai szerint 1989-ben ugyanakkor szerencséjük volt, mert a kommunizmus meggyengült, és a geopolitikai helyzet kedvezőbb volt, ugyanis kommunizmusellenes vezetők kerültek fontos nyugati országok vezetői székeibe, valamint II. János Pál pápasága jelentősen javította a közhangulatot, lelkesítette az embereket az egész régióban.
