A repülőgépipar központja Békéscsaba és Gyula lehet
Két éve dolgozik a kormány a magyarországi hadiipar újraélesztésén, e szempontból hat területre osztották Magyarországot. A repülőgépipar központja Békéscsaba és Gyula lehet – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Békéscsabai Szakképzési Centrumban csütörtökön.
A tárcavezető Gyulán megtekintette az épülő Airbus gyárat, Békéscsabán pedig a repülőtér fejlesztése mellett szakképzési kérdésekről egyeztetett.
A látogatás végén sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a gyártelepítés sikeréhez fejleszteni kell a békéscsabai repülőteret, emellett biztosítani kell egyetemi és szakképzési szinten is a megfelelő repüléstechnikai oktatói tudást, továbbá szükség van a képzési eszközpark fejlesztésére és a már elvándorolt szakemberek visszacsábítására – húzta alá.
A békéscsabai repülőtér fejlesztésének előkészítésére tavaly év végén 154 millió forintot biztosított a kormány, jelenleg dolgozzák ki a részletes terveket, az MTI információi szerint szó van a futópálya 1800, illetve 2500 méteres meghosszabbításáról is. A tényleges munkálatok várhatóan jövőre indulnak.
Ezzel kapcsolatban Palkovics László úgy fogalmazott: a repülőteret alkalmassá kell tenni cargo és business utazásokhoz is, ez magával hozza, hogy sport céloknak is meg fog felelni.
A Békéscsabai Szakképzési Centrum (BSZC) Trefort Ágostonról elnevezett tagintézményében e hónapban indult el a közel 2,2 milliárd forintos fémipari képzőközpont kialakítása, amely a térség legmodernebb méréstechnikai és anyagvizsgáló laboratóriuma, automatizációs és szimulációs kabinetje lesz. A központ létrehozásának szükségességét kifejezetten a Gyulára települő Airbus-beruházás vetette fel, a cég számára itt képzik majd a szakembereket. Ide mintegy egymilliárd forintból olyan eszközöket telepítenek, amelyek kezelését jelenleg főként külföldön lehet megtanulni.
A miniszter elmondása szerint egyetemi szinten a Békésben jelen lévő Gál Ferenc Egyetem és partnerei, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem „meg tudják jeleníteni a képzés elemeit”.
A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy Békéscsabán és környékén tíz év múlva olyan környezet alakul ki, mint amilyent Kecskeméten a Mercedes beruházása indított el.
„A kormányzat ehhez minden támogatást megad” – hangsúlyozta.
Mucsi Balázs, a BSZC főigazgatója elmondta, a nagy gyárakkal és a beszállítókkal zajló tárgyalásokon egyértelműen látszik, hogy leginkább magasan képzett szakemberekre van szükség, ezért szeretnék erősíteni a technikumi és az okleveles technikusi képzéseiket, és a tudásközpontok révén hidat képezni a felsőoktatási intézményekkel.
Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elmondta, a repülőtérnek regionális szerepet szánnak, zéró emissziójú, úgynevezett Greenportot terveznek kialakítani, amely a legkorszerűbb irányítástechnikával és kiszolgáló létesítményekkel rendelkezik.
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere azt emelte ki, hogy a városban a relégyár 1979-es megnyitása óta nem jött létre termelő üzem, így a város, és a térség számára is kiemelten fontos az Airbus-gyár építése, amely már folyamatban van, és a tervek szerint 2022 tavaszán a termelés is elindulhat.
A kormányzati támogatással létrejött beruházás az ipar és a szakképzés együttes fejlesztését jelenteni, amely a magasabb bérekkel a térség vonzerejét is növelni tudja – húzta alá. Úgy fogalmazott: „Gyula és Békéscsaba legszebb napjai csak ezután következnek”.
Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott hangsúlyozta, a kormányhivatal – lévén kiemelt beruházásról van szó – valamennyi hatósági eljárást, engedélyezést, szakhatósági véleményt soron kívül, gyorsított eljárásban végez.
