A jobboldal gazdaság- és rezsipolitikája jelentősen bővítette a leginkább rászoruló háztartások pénzügyi mozgásterét

Hirdetés

Bevezetésként fontos tisztázni, hogy a balliberális kormányok alatti árnövekedés eredményeként 2010-re az alsó jövedelmi ötödbe tartozó magyar háztartásokban a rezsikiadások (átlagosan havi 25 ezer forint) csaknem elérték az egy főre eső jövedelmet (havi 32 ezer forint). Másképpen fogalmazva a rezsicsökkentési program előtt a legkevésbé tehetős háztartások majdnem egyhavi – egy főre eső nettó – jövedelmet költöttek el a közüzemi számlákra.

Ez körülbelül 760 ezer háztartásra volt jellemző, ami 2010-ben több mint 2 millió embert jelentett. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2005 és 2012 közötti időszakban a havi kiadások ugyan 20 százalékkal növekedtek (225 ezerről 275 ezer forintra), a szóban forgó, kevésbé jómódú háztartások mégsem tudták ilyen mértékben növelni a közlekedésre, oktatásra, egészségügyre fordított kiadásaikat, így fogyasztásuk érdemben nem nőtt. A ruházkodásra, a kultúrára és szórakozásra, valamint a lakberendezésre pedig egyenesen kevesebbet tudtak fordítani e csoport tagjai az említett időszakban.

A kormányváltást követő években azonban – a munkanélküliség csökkenésének, illetve a bérek emelkedésének köszönhetően – az egy főre eső jövedelem jelentősen növekedett, így 2020-ra elérte az 59 ezer forintot. Ezzel párhuzamosan a rezsidíjak csökkentése ellensúlyozta az említett társadalmi csoportra jellemző energiafogyasztási szerkezet átalakulását, így az átlagos közüzemi kiadások összege mindössze havi 26 ezer forint volt. A tendencia hatására a legalacsonyabb jövedelmű háztartások kiadási szerkezete átalakult: míg 2010-ben az átlagosan összes költésük (2 millió forint) 14 százalékát fordították rezsire, az arány 2020-ra (3,2 millió forint) 10 százalékra csökkent.

A további részletekről IDE kattintva az Origo honlapján olvashatnak.

Korábban írtuk