Készülőben az elektromos gördülő eszközökre vonatkozó KRESZ-szabályok
A roller is jármű
Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács egységes szabályokat javasol az elektromos rollerekre. Miért van szükség a Magyarországon is egyre népszerűbb közlekedési eszközök törvényi szabályozására, és ez mikor jelenhet meg a KRESZ-ben?
Tizenhat éves korhatár, kötelező bukósisak, óránként húsz kilométeres maximális sebesség, nagyobb kerekek, utasszállítás és a járdán való közlekedés tilalma. Ezeket a biztonsági ajánlásokat fogalmazta meg az elektromos rollerekre (e-roller) az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács. A szigorítás a brüsszeli szervezet szerint azért lenne szükséges, mert az elmúlt öt évben az e-rollerekkel összefüggésbe hozható halálesetek és súlyos sérülések száma egyre növekvő tendenciát mutat. A jelentés szerint Németországban 2020-ban mintegy 2100 balesetet regisztráltak elektromos rollerrel összefüggésben, ez a szám 2021-re 5500-ra, majd egy év alatt 7600-ra emelkedett.
Szabályozás hiányában
Európában az e-rollerekre vonatkozó szabályok és műszaki szabványok jelentős eltéréseket mutatnak, ezért a jelentés készítői azt remélik, az európai országok harmonizálják ezeket. Például a bukósisak viselése csak Dániában, Finnországban, Görögországban és Spanyolországban kötelező. Az óránként húsz kilométeres sebességkorlátozás pedig megfelel a jelenlegi dán, német, olasz, norvég, svéd, svájci és németországi gyakorlatnak. Dániában betiltották az ennél gyorsabb rollereket, és csak tizenöt év felettiek közlekedhetnek velük. Érdekesség, hogy Párizsban tavasszal népszavazást tartanak arról, betiltsák-e a francia fővárosban a kölcsönözhető rollereket.
Az ajánlás nemcsak a járdán történő e-rollerezést tiltaná meg, hanem a kézben tartott készülékkel való telefonálást is. Tilos lenne alkohol vagy kábítószer hatása alatt e-rollerezni, ami a járművezetőkre vonatkozó tilalmakkal mutat hasonlóságot. Az ajánlás továbbá 30,5 centiméteres minimális kerékméretet javasol, valamint független első és hátsó fékeket, lámpákat és hangjelző készüléket is előírna mint kötelező tartozékokat.
Mivel a KRESZ nem ismeri az e-roller fogalmát, így hazánkban ezekre az eszközökre jelenleg sem szabályok, sem tilalmak nem vonatkoznak. Ebből következően ma lehet vele menni egy többsávos út bármelyik sávjában, akár hatvan kilométeres sebességgel, bukósisak és jogosítvány nélkül. Egyes műszaki paraméterei alapján kerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak vagy motorkerékpárnak is kategorizálható, de valójában egyiknek sem felel meg, mivel nincs sem pedálja, sem ülése. Központi szabályozás hiányában így a rendőrség az egyes eseteket eltérően értelmezi.
A bulvármédia rendszerint szenzációként tálalja, amikor a rendőrség egy e-rollerrel közlekedőt megszondáztat, és miután a teszt pozitív, az illetőt előállítják, és feljelentést tesznek ellene ittas vezetés miatt. Ezek a feljelentések eddig nem jártak eredménnyel, de a változást egy tavaly novemberi Kúria-ítélet hozhatja el. Az első- és másodfokú bíróság bűncselekmény hiányában felmentett egy ittas járművezetéssel megvádolt e-rollerest. Az ítéletek indoklása szerint az ittas járművezetéshez ittas vezető és jármű kell egyszerre, márpedig a bíróságok szerint az elektromos meghajtású roller nem jármű, ebből következik, hogy az ittas járművezetés vétségét nem lehet vele elkövetni. A Kúria ítélete azonban már szélesebben értelmezte a jármű fogalmát, és az e-rollert gépi meghajtású közúti járműnek határozta meg, így hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet.
Készül a módosítás
Ez az eset is jól mutatja, mennyire szükséges volna az utóbbi években megjelent és a közutakon rohamosan terjedő új közlekedési eszközöket a KRESZ-ben is definiálni és szabályozni. Mivel az e-roller jelenleg a közlekedési szabályokat tartalmazó jogszabályok egyikében sem szerepel, így a rendőrségnek nincsenek statisztikai adatai a balesetek számáról vagy körülményeiről sem. Az egyetlen megoldás a KRESZ-módosítás lehetne. Az átfogó változtatás hat éve tart, többek között a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság, a Magyar Közút Zrt., a BKK és számos civil szervezet – Magyar Kerékpárosklub, Magyar Autóklub – bevonásával.
A KRESZ-módosítás fő célja a közlekedési balesetek elkerülése és a KRESZ-ben nem szereplő közlekedési eszközök szabályozása. Ilyenek például az elektromos rollereken kívül a gördeszkák és az egy kereken guruló segwayek. A tárgyalásokon elfogadott javaslat szerint az óránként huszonöt kilométeresnél kisebb végsebességű elektromos rollerekre a kerékpárhoz hasonló szabályok vonatkoznának, amelyek pedig ennél nagyobb sebességre képesek, a segédmotor-kerékpárok szabályai alá esnének. Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár tavaly szeptember elején jelentette be, hogy teljes konszenzussal elkészült a KRESZ-módosító javaslat, amely a fenti szabályokat is tartalmazza.
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke a Demokratának elmondta, a KRESZ-tárgyalásokon a Kerékpárosklub azt képviselte, hogy az e-rollerekre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a pedelec kerékpárokra.
– Az elektromos rásegítésű kerékpár akkor számít kerékpárnak, ha óránként huszonöt kilométernél nem megy gyorsabban, és kétszázötven wattnál alacsonyabb a motorteljesítménye. Ha egy e-roller megfelel ezeknek a feltételeknek, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint a kerékpárokra, azaz például járdán ne lehessen velük közlekedni – ismertette a szervezet álláspontját.
A Kerékpárosklub elnöke nem ért egyet a kötelező bukósisak-viseléssel és a tizenhat éves alsó korhatárral sem.
– Ha a KRESZ szerint tizenkét évesen már lehet főúton kerékpározni, akkor egy maximum huszonöt kilométeres sebességgel közlekedő e-roller esetében értelmetlen volna felemelni a korhatárt. Viszont az ennél gyorsabb e-rollerek esetében szükséges lenne a jogosítvány, hiszen azok már a segédmotor-kerékpárral esnek egy kategóriába – tette hozzá az elnök.
Kerékpáros-jogosítvány
Kérdésünkre, miszerint szükséges volna-e a kerékpárosoknak is – így az e-rollereseknek is – előírni a jogosítvány megszerzését, úgy válaszolt Kürti Gábor, hogy az 1968-ban Bécsben aláírt közúti közlekedési egyezmény kizárja ennek lehetőségét.
– Ezt az egyezmény megléte nélkül sem támogatnánk, hiszen a világ egyetlen országában sem követelik meg a kerékpárostól a jogosítvány meglétét. Nem véletlenül, mert a probléma nem a hiányos KRESZ-tudással van, hanem a szabálykövetéssel. Az autóval történő gyorshajtáshoz hasonlóan ha valaki kerékpárral átmegy a piros lámpán, vagy nem áll meg a stoptáblánál, az általában nem ismerethiány, hanem egy döntés következménye. Ezen az ellenőrzés és nem a jogosítvány segít – fejtette ki.
A Magyar Kerékpárosklub támogatja az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság iskolai KRESZ-programját, aminek köszönhetően minden általános iskolába eljut a Közlekedő kisokos munkafüzet. Jelenleg a negyedik és az ötödik évfolyamon elvárt a közlekedési alapvizsga letétele, a hatodik, hetediken pedig ajánlott. Kürti Gábor szerint a megoldás az volna, hogy tizenkét éves korig mindenkinek legyen kötelező letenni az alapfokú KRESZ-vizsgát.
Bár a KRESZ-módosító tárgyalásokon már többször sikerült a feleknek kompromisszumra jutniuk, az egyeztetések még nem zárultak le, sőt információink szerint az idén újrakezdődnek.
