A közlemény szerint sokan éltek a családügyi intézkedések által nyújtott lehetőségekkel tavaly a „Felzárkózó Települések” (FETE) programban részt vevő, az országos aránynál jóval nagyobb roma népességgel rendelkező 118 községben. Az otthonteremtés, a babaváró támogatás, a gyermekjóléti intézkedések, például az ingyenes gyermekétkeztetés, az ingyenes táboroztatás, a Biztos Kezdet Gyerekházak vagy a Tanodák által biztosított szolgáltatások, kedvezmények sok roma családnak jelentenek közvetlen segítséget – írták.

Hirdetés

Ismertették, hogy a felzárkózó településeken is népszerű az otthonteremtési program, különösen a falusi csok: a támogatások összege családonként átlagosan 5,7 millió forint, amelyet fele részben már meglévő ingatlan bővítésére vagy korszerűsítésére fordítottak, fele részben pedig másik ingatlan vásárlására.

A biztos lakhatás megteremtése mellett a roma családokban is nagyon fontos a generációk együttműködése: a roma nagyszülők mintegy fele naponta találkozik gyermekével, negyede pedig az unokáival is, a családokat pedig a szoros összefogás jellemzi, amelynek alapja az idős szülők, hozzátartozók tisztelete, és a családon belüli ellátásukra irányuló elkötelezettség – tették hozzá.

Az intézet a roma családokat vizsgáló értékkutatásáról beszámolva azt írta: a megkérdezetteknek a család és a családi biztonság a legfontosabb, és kétharmaduk kifejezetten boldognak érzi magát.

Korábban írtuk

Felmérések cáfolják azokat a romákkal kapcsolatos előítéleteket, miszerint ők kevésbé tartják magukat magyarnak: a roma válaszadók 88 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy „sokkal szívesebben vagyok magyar állampolgár, semhogy bármely más ország állampolgára legyek”, míg az összes megkérdezettnek csak a 85 százaléka állítja ezt – tudatták, hozzáfűzve: a közös nemzeti összetartozást jelképezi az is, hogy a roma nemzetiségűek a teljes népességgel szinte azonos arányban – 88 és 89 százalékban – értettek egyet azzal az állítással, hogy „Büszkeség tölt el, hogy magyar vagyok”.

Azt írták: az elmúlt évtizedben a fejlődés megkérdőjelezhetetlen volt a roma közösségekben, de még sok a tennivaló, például a lakhatási, a foglalkoztatási és oktatási körülmények javításában.

A Kincs szerint a nemzetközi roma nap kiváló alkalom arra, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarországon a romák fontos és kiemelt tagjai a magyarok széles közösségének.

1971. április 8-án tartották az I. Roma Világkongresszust, ahol a küldöttek döntöttek arról, hogy romának nevezi magát a népcsoport. A nemzetközi roma napot 1990 óta erre emlékezve tartják április 8-án.