A roma nem buta!

Bódvalenke, Tornanádaska, Gadna, Csenyéte, Szakácsi, Fáj, Szendrőlád olyan alacsony átlagjövedelmű, főként romalakta borsodi települések, ahol az áprilisi országgyűlési választásokon a lakosság szinte egyöntetűen a kormánypártokra szavazott. De tarolt a Fidesz–KDNP néhány Jász-Nagykun-Szolnok megyei faluban is, köztük például Tiszaburán és Tiszabőn. Hasonló eredmény született a Baranya megyei Alsószentmártonban, Gilvánfán és Piskón is.

A felsorolt falvak egyikének polgármestere telefonon elmondta lapunknak, hogy rengeteg támadás érte őket a baloldali sajtó részéről a Fidesz–KDNP-szavazók országosan is kiemelkedő számaránya miatt, éppen ezért a továbbiakban nem óhajtanak nyilatkozni a témáról. Annyit azonban hangsúlyozni kívánt, hogy nem ők az egyetlen narancssárga település az országban, hiszen ma Magyarországon szinte mindenhol a kormánypárti választók kerültek hangsúlyos többségbe, mert az ellenzéki jelölteket nem tartották hiteles alternatívának…

Észak-Magyarországon az említetteken túl is számos olyan kistelepülés található, ahol ha nem is százszázalékosan, de igen magas arányban támogatták a helyiek a kormánypártokat, ezen belül a Fidesz–KDNP egyéni jelöltjeit. A Demokrata a Heves megyei Halmajugrán és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Homrogdon járt.

Szépülő falvak

A 82 települést felölelő kazincbarcikai választókerületben Demeter Zoltán, a Fidesz–KDNP jelöltje a voksok 54,39 százalékát szerezte meg, így tíz százalékkal még 2018-as győztes eredményén is javítani tudott. A sikerben nagy szerepe volt a mintegy 900 lelket számláló Homrogd községnek is. A faluban ugyanis – túlszárnyalva a választókerület egészének átlagát – a választók csaknem 74 százaléka a következő ciklusra is Demeter Zoltánnak szavazott bizalmat, és a többség pártlistán is a kormánypártokra voksolt.

A Miskolctól 25 kilométerre fekvő tiszta, rendezett településen 40 százalék a roma lakosság aránya. Érkezésünkkor néhány közmunkás éppen az önkormányzat nemrég átadott épülete előtti közterületet csinosítgatja.

Szószólójuk, Kati örül a kormánypártok győzelmének, de akkor lenne igazán boldog, ha a négy- vagy többgyermekes édesanyákhoz hasonlóan a háromgyermekesek is megkapnák a személyijövedelemadó-mentességet, mert, ahogy mondja, 60 ezer forintból nem könnyű megélni. De ez legalább biztos bevétel.

– Rossz belegondolni, hogy mi lett volna a gyerekeinkkel, ha veszít a Fidesz! Mindegyik éhen halt volna – teszi hozzá.

Bancsók Attila sokáig dolgozott az építőiparban, de egészségi problémái miatt nehéz fizikai munkát már nem tud vállalni, pedig hegesztő-lakatos végzettsége van, ami országszerte hiányszakma.

– Sosem volt könnyű elhelyezkedni, mindenki láthatja, hogy nem a napon barnultam le, szerintem ebben az országban még messze vagyunk attól, hogy a cigányok egyenrangúak legyenek – jelenti ki kissé csalódottan.

A falu szélén szólítjuk meg Huszka Györgyöt, aki szerint az emberek azért szavaztak a kormánypártokra, mert a folytonosságot választották.

– Azok a támogatások, amiket az emberek a választás előtti hónapokban kaptak, nem a semmiből jöttek, hanem több mint tízéves kormányzati munka eredményei. Az emberek arra szavaznak, akitől kapnak valamit – jelenti ki a nyugdíjas.

– A Fideszt választottuk, elégedettek vagyunk az ország vezetésével, nem szeretnénk háborút – teszi hozzá egy babakocsit tologató, fiatal háromgyermekes édesanya. – A párom a Bosch miskolci szerszámgyárában dolgozik 12 órás műszakban, céges járat hozza-viszi. Nem élünk segélyen. A falu is szépül, van általános iskolánk, nemsokára bölcsődénk is lesz. Ragaszkodunk ahhoz, amit eddig elértünk!

Az nyer, aki munkát ad

Juhász Gábor polgármester arról számol be, hogy a kormánypártok támogatottsága 2010-től évről évre fokozatosan erősödött a faluban, ennek pedig az a legfőbb oka, hogy az ország többi településéhez hasonlóan itt is javultak a megélhetés feltételei. Ahogy fogalmaz, ami az emberek mindennapjait nem befolyásolja, az nem igazán beszédtéma Homrogdon.

– Jelenleg tíz százalék körüli a munkanélküliség, ami az országos átlaghoz viszonyítva ugyan magasnak számít, de ha tekintetbe vesszük, hogy néhány éve jóformán minden családban volt aktív álláskereső, akkor a helyzet sokat javult. 2015-ben még több mint 130-an dolgoztak nálunk közmunkásként, mára 70-en maradtak.

A többieknek sikerült a piaci szférában elhelyezkedniük, például a tőlünk tíz kilométerre fekvő szikszói járásközpontban levő Hell Energy Magyarország Kft. gyárában. De Kazincbarcikára és a megyeszékhelyre is sokan ingáznak. Az M30-as autópálya Miskolc–Tornyosnémeti-szakaszának tavalyi átadásával pedig új beruházási lehetőségek nyílhatnak meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei telepelülések előtt.

Juhász Gábor arról is beszél: a kormánypártok nagyarányú győzelméhez az is hozzájárulhatott, hogy a választókerületben az ellenzék méltatlan hangvételű és személyeskedő kampányt folytatott. A vidéken élő embereket agymosottnak nevezték, a kazincbarcikai választókerület polgármestereit meg korrupcióval vádolták. Nem értették meg azt sem, hogy a szegényebb településeken élők a hangulatkeltéssel, a háborúval és a bizonytalan ígéretekkel szemben biztonságot, békét és kiszámítható fejlődést szeretnének.

– A magam részéről nem lepődtem meg azon, hogy több olyan többségében romalakta település is van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a választók szinte száz százaléka a kormánypártokra voksolt. Mivel ezeknek a falvaknak jellemzően hosszú idő óta cigány polgármesterük van, magától értetődő, hogy ők nemcsak jogi értelemben irányítják a helyhatóságot, de véleményvezérként is tekint rájuk a lakosság. Tudvalevő, hogy a többség bizalmat szavaz a roma polgármesternek, aki meg a kormánypártok támogatása mellett látja biztosítottnak a falu jövőjét. Mindez nem jelenti azt, hogy a cigányok ne tudatosan szavaznának, hiszen a megélhetésük forog kockán. Hozzájuk is eljutnak a hírek, a vidéken élő emberek nem „barlanglakók”, mint ahogyan azt a fővárosban sokan képzelik…

A különutas Halmajugra

Homrogdról a Heves megyei Halmaj­ugrára vesszük az irányt. A gyöngyösi választókerülethez tartozó, 95 százalékban cigánylakta település főterén kora délután nagy a nyüzsgés. A gyerekek ilyenkor indulnak haza az iskolából, a felnőtteknek meg éppen műszakváltás van. Jó hallani, hogy azok közül, akiket megszólítunk, mindenki tanul vagy dolgozik valahol. Az ötgyermekes és hat­unokás Koncsik István a közeli gyöngyöshalászi gumigyárban targoncás. Büszkén mondja, hogy a világ egyik legkorszerűbb gumiabroncsüzeme, az indiai tulajdonú Apolló Tyres Kft. felépítését és kapacitásának fejlesztését a magyar kormány is aktívan támogatta.

A halmajugrai családapa szerint a község sokat köszönhet a kormánypártoknak, a családosok közül például mindenki részesült valamilyen támogatásban az elmúlt években, de kaptak a fiatalok és a nyugdíjasok is. És bár az élelmiszerárak magasak, akinek munkája van, az szépen meg tud élni. Munka pedig van elég, még válogatni is lehet…

– A roma nem buta, tudja, hogy mi a jó neki! Aki dolgozik, az lakáshoz juthat, nem úgy, mint a kétezres években, amikor én voltam fiatal. Nekünk sokkal nehezebb volt.

– Gyurcsányék tönkretették az országot, még most is van, aki fizeti az akkor felvett devizahitelt – szól oda az egyik közmunkás, mielőtt elindulnánk az önkormányzat épülete felé…

Dr. Lakatos Rozáliával, a település jogász végzettségű polgármesterével a választási adatok tanulmányozása után megállapítjuk, hogy a gyöngyösi választókerületben a kormánypártok és Horváth László, a Fidesz–KDNP egyéni jelöltje egyaránt erősödni tudtak 2018 óta. Ráadásul Halmajugrán a frissen megválasztott országgyűlési képviselő több mint 70 százalékos támogatottságot kapott, jóval nagyobbat, mint a választókerület egészében.

– A baloldali jelölt nem jött el a településre, de magam is úgy érzem, hogy az embereket nem a kampány és a szép szavak, hanem a megélhetés, a boldogulás érdekli. Ezen a fronton a baloldal semmi kézzelfoghatót nem tudott nyújtani, ráadásul a hatpárti összefogás kommunikációja teljesen aláásta az ellenzék hitelét. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy bár a gyöngyöspatai cigány diákok szegregációs kárpótlásának ügye mély nyomokat hagyott a halmajugrai romákban is, a helyeik mégis elsöprő többséggel a Fidesz–KDNP-re szavaztak.

A polgármester asszony arról is beszél, hogy bár a Hatvan–Gyöngyös–Eger-tengely mentén rengeteg munkalehetőség kínálkozik, az egyik legnagyobb szívfájdalma, hogy Halmajugrán eddig nem sikerült számottevő álláslehetőséget teremtenie. Pedig erre a hagyományaikat erősen őrző, főként zenész cigány családok között nagy igény volna, hiszen a férfiak szívesebben veszik, ha a nők nem távolabbi településeken több műszakban, hanem helyben vállalnak munkát.

Ugyanilyen kényes területnek számít a roma családokban a gyerekek szexuális nevelése is. Éppen ezért a helyiek egyöntetűen elutasították az LMBTQ-propagandát, vagyis többnyire négy nemmel válaszoltak a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseire.

– Azért is különutas településnek számítunk, mert Halmajugrán nagyon erős a szociális háló. Jóllehet a munkaképes korúak 60-70 százaléka jelenleg is dolgozik, sokan egyáltalán nincsenek bejelentve, vagy csak részmunkaidőre, alacsony béren. Az is gyakori, hogy a munkaközvetítő cégen keresztül létrehozott munkaviszonyért csak minimálbér jár. Habár a Mátrai Erőmű Zrt.-nek köszönhetően a településnek jelentős az iparűzésiadó-bevétele, ennek jókora részét a lakosságnak juttatjuk vissza szociális támogatásként. Mióta polgármester vagyok, szigorítottuk a segélyek odaítélésének feltételeit, hogy tudatosítsuk a mostani támogatási szisztéma tarthatatlanságát, mert ha beruházásokra és pályázati önerőre már nem marad forrás, a község nem tud fejlődni. Sokan megértették a helyzetet, de ellenségeket is szereztem a romák között, ennek ellenére továbbra is kitartok a munkaalapú társadalom elve mellett.

Azzal kapcsolatban, hogy az újjáalakuló Országgyűlésben a korábbiakhoz képest négy roma honatya – Sztojka Attila (Fidesz–KDNP), Berki Sándor (Párbeszéd), Lőcsei Lajos (Momentum) és Varga Ferenc (Jobbik) – is képviseli majd a cigányokat, Lakatos Rozália megjegyzi, hogy valószínűleg ő lenne Észak-Magyarország legboldogabb embere, ha az említett képviselők a továbbiakban együtt dolgoznának azért, hogy előremozdítsák a romák felzárkóztatásának ügyét. Mindenesetre igyekszik bizakodóan tekinteni a jövőbe…

A Cigányság a választáson című mellékletünk további cikkei ide kattintva olvashatók.