Különös dolgokat produkál az élet. Kolompár ellen ugyanaz a Kecskeméti Városi Ügyészség emelt vádat, amely annak idején Zuschlag János ügyében is nyomozni kezdett. A jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével vádolt cigány vezető története példa lehet arra, hogy az olyan gyakran hangoztatott és kívánatosnak tartott társadalmi mobilitáshoz, a többszörösen hátrányos helyzetből való felemelkedéshez többgenerációs, sok évtizedes munkára van szükség. A mezőgazdasági munkásszülők gyermekének látványos karrierje, botrányai és – amennyiben a vádak igaznak bizonyulnak – küszöbönálló bukása azt mutatják, hogy a fáradságos út lerövidítése, annak a bizonyos első milliónak (ma már inkább százmilliónak) a megszerzése törvényes eszközökkel csak kivételes esetekben, szerencsével vagy rendkívüli adottságokkal képzelhető el. És bár Kolompár Orbán tehetsége, politikusi képességei nem lebecsülendők, ezúttal (akárcsak földijét, a szövetséges szocialista párt szintén Bács-Kiskunban gyarapodó egykori ifjú reménységét, Zuschlag Jánost) a szerencséje is cserbenhagyta, és valószínűleg néhány pártfogója is kihátrált mögüle. Ha társaival valóban sikkasztott és kihasználta politikustársait és az őt támogatókat, akkor érthetővé válik, hogy miért nem jött, miért nem jöhetett létre vezetésével a hőn áhított roma társadalmi és politikai összefogás.

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) lapzártánkkor még első emberét ott érte utol a végzete, ahol született, ahol dolgozni kezdett, ahová egész életében hazajárt és ahol megkezdte politikai karrierjét. Kiskunmajsán lett cigány vezető, a városi önkormányzatnak is tagja. Utóbbiban a vagyongazdálkodási bizottságot vezette, valószínűleg itt szerezhette azokat a szervezési-pénzügyi ismereteket, amelyeket később saját és környezete anyagi gyarapodása érdekében alkalmazhatott. A megyei roma érdekképviseleti szervezet egyik közhasznú társaságának igazgatói posztja jelentette a következő lépcsőfokot a kiterjedt rokonságát a politikába magával hozó Kolompárnak, aki 2003-ban az OCÖ elnöke lett.

Az öt év alatt nemigen volt olyan botrány, amelyben valamilyen összefüggésben ne bukkant volna fel a neve. Kolompár Orbánt 2003 novemberében magánokirat-hamisítással gyanúsította meg a rendőrség a június 25-ei botrányos közgyűléssel (ezen lett elnök Kolompár) összefüggésben. 2005 augusztusában arról szóltak a híradások, hogy nyomozás folyik az OCÖ gazdálkodásával kapcsolatban. Rendszeresek voltak Kolompár és a korábbi elnök, Horváth Aladár egymást érő vádaskodásai, hogy szavazatokat vásároltak. 2007 februárjában az OCÖ két képviselője tett feljelentést Kolompár Orbán és az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ igazgatója ellen, mert a tűzvészben megrongálódott épületet áron alul kínálták. Elképzelhetőnek tartották, hogy az OCÖ a megelőző négy évben felhalmozott veszteségek enyhítése céljából tette ezt.

A Jobbik Magyarországért Mozgalmat élesen támadó elnök 2007 elején uszítás, lázítás és a kisebbségi jogok megsértése miatt ellentámadásba lendült és büntetőfeljelentést tett a jobboldali szervezet ellen, mondván, cigánybűnözést hirdető honlapjuk megvalósítja ezt a bűncselekményi kategóriát – jelentette be Kolompár Orbán. Mondanivalóját hangsúlyozandó társaival „Roma vagyok, nem bűnöző!” feliratú fekete pólókban ment a Jobbik Villányi úti székháza elé. A jelek szerint ez hiba volt. Kolompár pályafutása nem erősítette meg az általa is „többségi társadalomnak” nevezett magyarok bizalmát a roma politikusokban. A józanul gondolkodók által ideálisnak vélt állapot (bőrszíntől, származástól függetlenül dönthessen a választó arról, kire, milyen pártra adja le a voksát) elérése ezzel a még távolabbi jövőbe került. A cigány értelmiségnek mind nagyobb része véli úgy, hogy a botrányok, különösen az elmúlt hónapok történései kifejezetten ártottak a cigány politika ügyének Magyarországon.

A mostani vádemelés már az eddig csendes roma szervezetek hallgatását is megtörte, kisebbségi politikusok, civil szervezetek követelték Kolompár lemondását, az Európai Unió Roma Ifjúságáért Egyesület még szeptemberben kezdeményezte az OCÖ rendkívüli közgyűlésének összehívását.

Az országos önkormányzatban és a szintén Kolompár által elnökölt Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumában mindeközben a káosz jelei mutatkoznak. Az OCÖ-elnök ügyeinek kirobbanásával pedig az MSZP is igen kényes helyzetbe került. Kolompár Orbán már 2002-ben Medgyessy Pétert és programját támogatta szervezeteivel, néhány hónappal ezelőtt pedig a Gyurcsány-féle Magyar Charta-tüntetés napjára szervezte volna meg a magyarországi cigányság történetének legnagyobb demonstrációját a kirekesztés ellen, ha megfelelő lett volna a roma lakosság körében az érdeklődés. A Magyar Gárda tevékenységét a nácizmussal rendszeresen párhuzamba állító politikus bukásával pedig megnyílhat az út a fideszes kötődésű Lungo Drom előtt, hogy átvegye az Országos Cigány Önkormányzat vezetését, ami érzékeny csapás lenne az MSZP-nek, amelyet egyelőre nem zavar, hogy elsődleges tárgyalópartnere roma kisebbségi ügyekben egy vádlott és gyanúsított.

Fiktív számlázás, okirat-hamisítás, kábítószer-terjesztés, lányfuttatás. Az elmúlt hónapokban napvilágra került, roma vezetőkkel kapcsolatba hozható esetek annak a jelei, hogy erősödőben a roma fehérgalléros bűnözés Magyarországon.

Még nem elég ügyesek? Még nincsen elég sok pénzük? Sok esetben az amatőrség nyomai fedezhetők fel a vélelmezett elkövetők tettein. A házkutatások pedig folynak tovább…

Monostori Tibor


A vád

Kolompárék Kiskunmajsán valótlan számlákkal igazoltak egy 2005-ben benyújtott pályázattal nyert 7,2 millió forintot. Puritánabbul megfogalmazva: nem tudtak elszámolni az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által foglalkoztatásbővítésre adott összeggel. A három további vádlott közül ketten rokoni kapcsolatban állnak vele. Az ügyészség szerint a cigány vezető a szervezete számlájára érkező pénzek elköltését a felesége által vezetett kft. és egy keceli építőipari bt. fiktív számláival igazolta. A nyomozás során újabb, nagyobb volumenű bűncselekményekre derült fény. Fiktív számlákkal igazolták 140 millió forint állami támogatás felhasználását, ebben az ügyben négy roma érdekképviseleti szervezet ellen indult újabb büntetőeljárás, köztük az említett kiskunmajsai ellen.