A román emlékezetpolitika különbözősége a napi politikát is megterheli
Tőkés László szerint a román és a magyar emlékezetpolitikának a különbözősége a napi politikát is megterheli a két nép és a két ország viszonylatában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a román nemzeti ünnepen szervezett, Trianon a politikai térben című online román-magyar konferencián fejtette ki a véleményét.
A politikus rosszallását fejezte ki amiatt, hogy Románia az Erdély elszakítását egyoldalúan kinyilvánító gyulafehérvári nagygyűlés évfordulója után immár a trianoni döntés évfordulóját is az ünnepek sorába emelte. Megemlítette: mindkét ünnep a magyarok fölött aratott győzelem ünnepe, holott – mint fogalmazott – a kommunista diktatúra közös erővel történt 1989-es megdöntését is ünneppé nyilváníthatta volna az ország.
Tőkés László úgy vélte: a mai Európa szellemében az elvett területért jogok járnának az erdélyi magyarságnak, hogy otthon érezhesse magát a szülőföldjén. A politikus szerint rendkívüli akadályt jelent a román-magyar megbékélés útjában az uralkodó román történelemszemlélet, a magyarokról kialakított negatív kép, amely a tankönyvekben is jelen van. Ezt a magyar ellenségképet élesztik fel a politikusok, amikor a magyar veszélyt emlegetik – mondta Tőkés László. Klaus Iohannis államfő kijelentését idézte, aki azzal vádolta meg a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy el akarja adni Orbán Viktornak Erdélyt.
Tőkés László arra kérte előadótársait: segítsék elő, hogy Románia szakítson a magyarokkal szembeni asszimilációs politikával és az állami nacionalizmussal, amely az elmúlt száz évet jellemezte.
Vasile Popovici egyetemi tanár, volt nagykövet felidézte az 1989 decemberében, Tőkés László parókiája előtt megélt összefogás élményét. Vitatta azonban, hogy Ceausescu asszimilációs politikája élne ma is Románában. A változás példájaként említette, hogy Marosvásárhelyen románok is a magyar polgármesterjelöltre szavaztak, Temesváron pedig Németországból odatelepedett polgármestert választottak.
Vasile Popovici úgy látta, hogy „a magyarországi nacionalizmus, illiberalizmus és populizmus is útját állja a román-magyar közeledésnek”. „Nem juthatunk sehová, ha egyikünk a múlt felé, a másikunk a jövő felé fordítja az arcát” – jelentette ki. Szerinte a romániai regionalizmusról 10-15 éve indult párbeszéd is akkor halt el, „amikor Magyarország nacionalista útra tért”. Kijelentette: a bánsági multikulturalizmus híve, és szívesen az utcára menne, ha valaki meg akarná szüntetni a temesvári magyar színházat.
Sabin Gherman videoblogger azt tanácsolta: menjen el Gyulára vagy Méhkerékre az, aki úgy véli, hogy Románia a legteljesebb jogokat biztosítja a területén élő nemzeti kisebbségeknek, és nézze meg az ottani intézményeken lobogó román zászlót, a román feliratokat.
Sabin Gherman kijelentette: szégyelli magát az úzvölgyi temetőfoglalás miatt, és a trianoni évforduló ünneppé nyilvánítása miatt. Úgy vélte: utóbbi olyan, mint a buli, amit egy temetés szomszédságában tartanak. Nem illik ilyet tenni. Kijelentette: Romániában a Duna-deltát a különleges környezetei helyzete, Székelyföldet pedig a sajátos kultúrája miatt kellene sajátos státusú régióvá nyilvánítani, akárcsak Olaszország tette Dél-Tirollal.
Gherman azt a nézetét is elismételte, hogy egy a kultúrák egyenlőségén alapuló erdélyi román-magyar-német pártot kellene létrehozni. Szerinte míg ez nem történik meg, a politikusok megosztó szándéka érvényesül.
