Temesváron tartja az RMDSZ 16. kongresszusát

Nicolae Ciuca miniszterelnök a stabilitás pólusának nevezte az RMDSZ-t, és politikusai professzionalizmusát méltatta. Szerinte a bukaresti koalíciós kormánynak azáltal sikerült minden korábbinál több külföldi befektetést behoznia az országba, illetve az eddigieknél nagyobb arányban lehívni az uniós támogatásokat, hogy a mértéktartás vezérelte, és kerülte a szélsőségességet.

„A politikusok közös felelőssége, hogy állást foglaljanak az etnikum, a gazdaság, az identitás, vagy a vallás terén megnyilvánuló szélsőségesség térnyerése ellen” – hangoztatta a liberális politikus. Bár kongresszusi üdvözletében Nicolae Ciuca nem tért ki arra, hogy az RMDSZ a koalíciós megállapodás által előírt, egy-két hónapon belül esedékes miniszterelnök-csere után is kormányon maradhat-e, érkezésekor, az újságírók erre vonatkozó kérdésére azt mondta: „koalíciós partnerek vagyunk”.

Marcel Ciolacu házelnök leszögezte: ma is korrekt döntésnek tartja, hogy a 2021-ben megalakult nagykoalícióba az RMDSZ-t és a (nem magyar) nemzeti kisebbségek frakcióját is bevonták. Kifejezte abbéli reményét, hogy folytatják a közös munkát, együtt viszik véghez az államapparátus tovább nem halogatható karcsúsítását. A miniszterelnöki tisztség szociáldemokrata várományosa úgy értékelte: az összefogásért minden részt vevő politikai árat fizet, de szerinte egy ekkora erővel, kétharmados többséggel rendelkező koalíciónak semmi mentsége sincs arra, hogy tovább halogassa a reformokat, és ne vessen véget a közpénzek elherdálásának.

Klaus Iohannis államfő, akinek az üzenetét Catalina Galer államtanácsos olvasta fel, nemcsak a magyar közösség sorsát, hanem olykor a román politika irányát befolyásoló felelősségteljes politikai erőként jellemezte és arra kérte az RMDSZ-t, folytassa az állampolgárok javát szolgáló együttműködést a többi párttal. A kormányfőhöz hasonlóan az államelnök is felhívta az RMDSZ-kongresszus küldöttjeinek és meghívottjainak figyelmét az Európában teret nyerő szélsőségesség és populizmus veszélyére és úgy értékelte: minden felelős politikai erőnek védenie kell demokráciát.

„Az RMDSZ-nek tudatosítania kell: kiemelt szerepe van abban, hogy Románia megmaradjon az Európa-párti úton. A stabilitás és fejlődés azon is múlik, milyen mértékben tudunk ellenállni a szélsőséges, revizionista irányzatoknak és el tudunk-e hárítani minden mesterséges konfliktusszító próbálkozást” – üzente a magyar pártnak a román államfő.

A kongresszust Dominic Fritz, a házigazda Temesvár polgármestere is üdvözölte. Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben megválasztott elöljáró megköszönte az RMDSZ-nek, hogy Európa idei kulturális fővárosát választotta kongresszusa helyszínéül, rámutatva, hogy Temesváron otthon van a magyarság, a Bánság sok nemzetiségű fővárosa szegényebb lenne magyar öröksége és jelene nélkül.

Fritz felidézte, hogy bő három évtizeddel ezelőtt a román forradalom rendszerváltó lángját egy kis magyar közösség bátorsága lobbantotta fel Temesváron, és ma is időszerűnek nevezte az 1990-es Temesvári Kiáltvány negyedik pontjába foglalt felhívást, amely „átnevelésre” hívta Temesvárra az ország különböző nemzetiségű sovinisztáit, hogy etnikai toleranciát és európai szellemiséget tanuljanak.

Nicolae Paun, a Pro-Europa Roma Párt elnöke Románia második legnépesebb kisebbségének képviselőjeként irigylésreméltónak nevezte az RMDSZ hatékonyságát, gerincességét és a magyarság egységét, és kifejezte készségét az együttműködésre, mert szerinte sok még a teendőjük azoknak, akik Romániában toleráns jövőt akarnak építeni.

Az RMDSZ kétnapos, 16. kongresszusa szombaton az elnöki beszámolóval és tisztújítással folytatódik, a küldöttek elfogadják az RMDSZ-nek a 2023-2030 időszakra vonatkozó programját. Az 1989 decemberében alakult érdekvédelmi szövetség elnöki tisztségére egyedüli jelöltként az RMDSZ-t 12 éve vezető Kelemen Hunor pályázik.