Gyurcsány Ferenc egyeztetésre hívta a megyei jogú városok polgármestereit. Úgy tűnik, mintha ezzel átvette volna a kezdeményezést a hetek óta tartó kormányzati válság után. A látszat ellenére éppen tárgyalni akart a legkevésbé. Érdemileg semmiképpen. Csapdába került, a polgári oldal ugyanis a tárgyalások során is csak a magáét hajtogatja. Több demokráciát, több előrelátást és több felelősséget követel.

A polgári oldal megszerezte az országot az október 1-jei önkormányzati választásokon. És most eredményeket kell felmutatnia, különben oda a bizalom, s az egész politikai elittel együtt a jobboldali pártokat is elsöpri a formálódó népharag. Másfelől pedig, ha nem sikerül az október 1-jén megszerzett hatalommal ellensúlyozni valahogy a Gyurcsány-kormány tevékenységét, akkor oda az ország. Gyurcsány Ferenc „reformtörekvéseinek” semmi közük a gazdasági és társadalmi állapotok javításához. Valójában azt az akciót készítik elő a megszorítások, amellyel a multinacionális tőke lerohanja majd az országot. A legjobb példa erre talán az, hogy a kormány – a mezőgazdasági reformpolitika egyik elemeként – meg akarja honosítani a génmanipulált növények termesztését hazánkban. A kabinet is tudja, hogy ez mind biológiai, mind pedig piaci szempontból öngyilkosság Magyarország számára. Mégis megteszi, mert a kormányzati lobbi, s annak egyes tagjai már megkötötték a maguk kis szerződését azzal a külföldi tőkecsoporttal, amely érdekelt a GMO-növények világméretű elterjesztésében. Éppen itt jöhet szóba a helyi hatalom szerepe. A jelenlegi jogszabályok szerint ugyanis az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy a településükhöz tartozó területeken megtiltsák a GMO-növények termesztését. Sok ilyen helyi tiltással emelkedhet például az önkormányzati politika nemzeti szintűvé… Ebből is látni különben, mennyire találó jelmondatot választott a hét végi győri rendkívüli Fidesz-kongresszus: „Helyben az erő”. Számos lehetőség van arra, hogy a polgári önkormányzatok javítsanak a településükön élők helyzetén. A kisposták megőrzése, a kisiskolák megmentése akár összevont osztályokkal is, az öregekről való gondoskodás… Ezek olyan gyakorlati lépések, amelyek éppen a haszonelvűség elvetését, az értékek megőrzését, a morál és a szolidaritás szükségességét sugallják abban a korszakban, amelyet a kormány hatalmi érdekei miatt megélhetési válsággá akar változtatni. A társadalom pilléresedése felé haladunk. Az egyik oldalon ott vannak az önkormányzatok, amelyeket a helyzet most aktivitásra kényszerít. Szemben velük kormányzati hatalom és az azt körülölelő vagy inkább a mögötte álló tőkeerős hazai és külföldi pénzarisztokrácia. Nem meglepő, hogy Gyurcsány Ferenc érezte úgy először, lépnie kell, át kell nyúlnia valahogy a táguló szakadék fölött. Legalább addig, amíg ezt a média kamerái veszik. Ezért egyeztetésre hívta a megyei jogú városok polgármestereit. Ezen a téren 16-7 az arány a polgári erők javára.

Ha bejön az euró Semmi újat sem mondunk azzal, hogy az MSZP képtelen elfogadni az önkormányzati választások eredményeit. Néhány nyilatkozattal elébe is ment saját vereségének. Több szocialista politikus is kijelentette október előtt, hogy ami az ország sorsát, de mindenekelőtt a Gyurcsány-kormány megszorító politikáját illeti, semmi jelentőségük sincs a választások kimenetelének. Részben igazat is mondtak. Az MSZP vezetői ugyanis arra az irányítási és elosztási-leosztási szerkezetre gondoltak ezzel, amellyel a polgári erők győzelme esetén is kézben tudja tartani a kormány az önkormányzatokat. Gyurcsány Ferenc és környezete szerint ugyanis már eleve a költségvetésben is erős kézzel foghatók az önkormányzatok. És nemcsak azzal, ha csökkenti a kabinet a helyi hatalmak számára biztosított összeget, vagy szűkíti az adókból befolyó pénzek elosztását. Azzal is, ha újabb feladatokat tol át rájuk. Ennek az egyik legjobb példája az a tervezet, amely éppen a gázár-kompenzáció terheit szeretné az önkormányzatokra hárítani 2007-től. Nagyon hasonlít ez a négy évvel ezelőtti 50 százalékos közalkalmazotti és pedagógusi fizetésemelésre. Azt is nagy kormányzati adományként tüntette fel Medgyessy Péter, fizetniük azonban az önkormányzatoknak kellett. Nem kis része volt ennek abban, hogy napjainkra körülbelül 1700 önkormányzat került a csőd szélére. A tulajdonképpeni tét most az EU-s támogatások elosztása. Ez 24,4 milliárd eurót jelent az elkövetkező hét esztendőben. Ez a pénz a Bajnai Gordon által vezetett Nemzeti Fejlesztési tanácson át áramlik az országba, s ott is osztják el. Ebből az összegből közel 5 milliárd eurót közvetlenül oszthatnak el a regionális fejlesztési tanácsok a hét magyarországi régióban. Bár a többi pénz is érinti az önkormányzatokat – például nagyberuházások, közlekedési fejlesztések formájában – a legfontosabb ez az 5 milliárd euró. A regionális fejlesztési tanácsokat azonban a kormány állítja öszsze. Nagyjából erről szólt a Mónika-show, azaz Lamperth Mónika kiszivárogtatott beszéde is. Vagyis éppen a fejlesztési tanácsok öszszeállításánál teremt magának túlsúlyt és szavazati többséget a kormány. A budapesti regionális fejlesztési tanácsba például egyetlen jobboldali polgármester sem került be, annak ellenére, hogy a fővárosban nyolc kerületben győztek a polgári erők. És Lamperth Mónika szavainak megfelelően éppen azon igyekszik a kormány, hogy a fejlesztési pénzeket elosztó tanácsokba menekítsen sok bukott, vereséget szenvedett MSZP-s polgármestert. Nem az a baj, hogy semmiféle választói akaratot sem tükröz ez a rendszer, hanem az, hogy a hazai fejlesztések fedezetét a brüszszeli pénzek jelentik, ezért ily módon szinte kizárólagos, a parlamenti demokrácia fölött álló struktúrát, abszolút hatalmat hozott létre Gyurcsány Ferenc. S hogy még biztosabb legyen ez a szerkezet, a Bajnai-féle Nemzeti Fejlesztési Tanácsot is kivonta a parlamenti ellenőrzés alól. Ezáltal saját pártjának és frakciójának ellenőrzése alól is. Vagyis az országot már nem is a kormányt adó pártok, nem is a kormánykoalíció, hanem egy szűk érdekkör vezeti.

Hívottak és hívatlanok A polgári ellenzék eddig tíz alkalommal nyújtott be javaslatot egy olyan parlamenti bizottság létrehozására, amely Bajnai Gordon Nemzeti Fejlesztési Tanácsát ellenőrizné. Mind a tíz alkalommal leszavazta a javaslatot a baloldal. Lapzártakor kísérletezett tizenegyedszer a javaslattal a polgári oldal. Eredménytelenül. Amikor tehát Gyurcsány Ferenc egyeztetésre hívta a megyei jogú városok polgármestereit, ezt a javaslatot is le akarta szerelni. Jelezte, hogy elfogadna egy olyan új formát, amelyben Bajnai tanácsa interpellálható lenne. A puszta interpellálási lehetőség persze semmit nem ér, a valóságban számonkérési és konkrét irányítási lehetőségekre volna szükség. Gyurcsány Ferenc, aki több ötlettel is előállt a polgármestereknek, nem tudta levetni a pártállamban tanult cinizmusát. Egyeztető fórum létrehozását javasolta a kormány és az önkormányzatok között. Ezt a fórumot azonban Lamperth Mónika vezetné, azaz a kormány tulajdonképpen önmagával tárgyalna, a polgári oldal képviselői meg tarthatnák a gyertyát. Gyurcsány Ferenc hét javaslata közül talán az volt a legördögibb, hogy olyan parlamenti bizottságra tett javaslatot, amely ellenőrzi a kormány Új Magyarország tervének végrehajtását. Gyurcsány szerint a testületben azonos számú kormánypárti és ellenzéki politikus foglalna helyet, az elnök pedig ellenzéki lenne. Hogy mi ebben az ördögi? Ha ezt elfogadná a polgári oldal, akkor elfogadná az ezer pontban kifogásolt Új Magyarország koncepciót, sőt a kudarcokkal járó felelősséget is, miközben az ellenőrzésnek továbbra sem lenne következménye. Az egyeztetési színjáték bejött: Lendvai Ildikó diadalmasan kijelentette, hogy végre megolvadt a jég a magyar belpolitikában. Gyurcsány Ferenc azonban elkövetett egy súlyos taktikai hibát. Az egyeztetésen Kósa Lajos, Debrecen polgármestere vitte a szót az ellenzéki oldalon. A Fidesz liberális köreiben Kósát szeretnék Orbán Viktor kihívójaként elindítani a pártelnöki székért folytatott versengésben és a 2010-es miniszterelnök-jelöltségért is. Kósa többször jelezte már, hogy érdekli a dolog. Talán ezért is ugrott bele a Fidesz-kongresszust megelőző egyeztetésbe. Hiszen ha itt eredményt ér el, akkor Orbán úgymond megosztó politikájával szemben lehettek volna érvei. Ha tehát taktikusan valami látványos engedményt tesz Gyurcsány, azzal megnövelvén Kósa párton belüli erejét, a Fidesz belső feszültségeit felerősíti, ami idővel hangsúlyeltolódásokat okozhatott volna. Gyurcsány azonban gőgösen kihagyta ezt a lehetőséget. Így aztán Kósa Lajos bohózatnak nevezte az egyeztetést. Aminthogy az is lett belőle. Az élet nem állt meg. A Fidesz a győri kongresszuson alapszabályt módosított, és létrehozta a párton belül az Önkormányzati Képviselők Fóruma nevű szervezetet. Közel négyezer önkormányzati, polgármesteri mandátum egyesül e szervezeten belül, amely hallatlan politikai potenciált, ma még felmérhetetlen erőkoncentrációt tesz lehetővé. Nem véletlen, hogy az éles szemű Pokorni Zoltán televíziós nyilatkozatában már önkormányzati pártnak nevezte a Fideszt. Orbán Viktor elképzelése szerint ugyanis az összehangolt polgári erőknek satuba kell fogniuk a Gyurcsány-kormányt.

Lépéskényszer Magyarországon végérvényesen kettévált a hatalom. Orbán Viktor bizonyos értelemben az önkormányzatok miniszterelnöke lehet. Ez pedig a sok lúd disznót győz elve alapján igenis képes szembeszállni a Gyurcsány-kormány hatalmával, és egyáltalán nem biztos, hogy nem tudja akaratát a kormányra kényszeríteni. A polgári satu egyik pofáját a népszavazás ügye képezi, a másikat az önkormányzatok összehangolt fellépése. Amiből az is következik, hogy ebben a különös, speciálisan magyar történetben a nagypolitika közvetlenül beleszól a helyi politika alakulásába. Nem képzelhető el például, hogy a Fidesz politikusai az országos színtéren továbbra is támadják a kormányt, a polgármesterek viszont ügyesen egyezkedjenek. Magyarország nekigyürkőzik, hogy megmérkőzzön Budapesttel. Hogy ez a csata nem a települések közötti ellentéten alapul, hanem valójában eszmei síkon zajlik, annak egyik látványos bizonyítéka, hogy a Fidesz új önkormányzati fórumán a választási kampányban rendkívül sikeresen szereplő és ezért alaposan felértékelődött Tarlós Istvánnak, a Fidesz budapesti frakcióvezetőjének a Fidesz elnöke kiemelt jelentőségű szerepet szán. November negyedikén a polgárság egy békemenettel visszafoglalta a budapesti utcákat. Most pedig úgy fest, hogy miután megnyerte Magyarországot, visszafoglalja a fővárost is. Már csak az a kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc ezek után hová költözik. Sinkovics Ferenc