Nagy János hozzátette, a helyieknek büszkének kell lenniük természeti kincseikre, történelmi otthonukra és az eddig elvégzett munkára, hiszen – mint mondta – annak köszönhetően közelebb vannak ahhoz, hogy a vidék ismét erős lábakon álljon.

Kijelentette, Szent István és a Szent Korona szellemiségükben egyek, és „ebben az egységben őriztük meg őket történelmünk nehéz évszázadainak súlya alatt is”; ez a kötelék „a magyar törzsek és a velünk érkezett, valamint már itt élő népek számára közös országot, közös hazát teremtett”.

Az államtitkár felsorolta a Szent István király Imre herceghez írt intelmeiben foglalt pontokat, beszélt a hit fontosságáról, az egyház és az egyházi vezetők megbecsüléséről, a jogszerűségről és „a jövevények befogadásáról”.

Hangsúlyozta, a mondat, amelyben István király az egynyelvű és egyszokású ország gyengeségéről beszél, nem az illegálisan bezúduló tömegek befogadására buzdít, hanem azon vendégekre gondol, akik „különb-különb nyelvet”, szokást, példát és fegyvert hoznak, ami az ország fényét emeli.

Az államtitkár kitért az örökség átadásának fontosságára is, hiszen – mint mondta – Magyarország a múlt, a jelen és a jövő magyarjainak összessége. Hozzátette, az országot összetartó köteléknek az a természete, hogy időről időre meglazul, és ahol nem erősítik, ott az eredmény széthullás lesz.

Hirdetés

Nagy János hangsúlyozta, a haza megtartásához függetlenség és erő kell, Európának azonban „ezen a sűrű sorsú táján ritkán jár e kettő együtt”, csak „történelmünk legszebb lapjain láthattunk ilyen csodás időszakokat”, gyakoribb volt, hogy hol az erő, hol a függetlenség hiányzott. Az erő értelmetlen függetlenség nélkül, a függetlenség pedig tiszavirágéletű kellő erő híján – emelte ki.

Elmondta, Szent István történelmi érdeme, hogy egyszerre sikerült erős és független országot megalapítania a Kárpát-medencében, ami a király idejében azt jelentette, hogy nem tett hűbéresküt egyetlen földi hatalomnak sem.

Szent István országa a közép-európai államiság mintája volt, egy közös haza. Ugyanakkor több volt egy „magába zárkózó, megtűrt” államnál, hiszen évszázadokig a Magyar Királyság volt a híd Kelet és Nyugat, Észak és Dél között – mondta az államtitkár.

Köszöntőjének végén az államtitkár arra kérte a közgyűlésen résztvevőket, tegyenek meg mindent azért, hogy a fiatalok szeressenek a térségben élni, ott képzeljék el és építsék fel jövőjüket. Hangsúlyozta, a magyar kormányra, ahogyan eddig, ezután is számíthatnak.

Bánné Gál Boglárka (Fidesz-KDNP), a vármegyei közgyűlés elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, „aki ismeri a múltat, az ismeri a jelent és tervezheti a jövőt is”, hiszen háborúk, válságok, rendszerváltások és felemelkedések váltják egymást.

Szent István intellektuális hagyatéka az összmagyarság első fontos iránytűje, fiához intézett szavai pedig „nem csupán egy atya iránymutatásai, de egy elvek mentén megfogalmazott útmutató a nemzet megmaradásának értelmében” – hangoztatta Bánné Gál Boglárka.

Kiemelte, a cél továbbra is az egy évezrede fennálló magyar egység fenntartása, a szellemi örökség megőrzése.

Az ünnepi köszöntők után a vármegyei önkormányzat legrangosabb elismerését, a Rákóczi-lánc kitüntetést vehette át Vereckei Csaba rendőr dandártábornok.

Korábban írtuk