A Szarajevó-művelet

Gyorsan átfúrja magát ereszkedés közben a sűrű, tejfehér felhőrétegen a Magyar Légierő Airbus A 319-es szállítógépe, és hirtelen teljes pompájában feltárul előttünk a Szarajevót körülölelő hegyek láncolata. Harminckét évvel ezelőtt éppen ez a szemet gyönyörködtető panoráma volt a helyiek veszte, a várost 1425 napon át ostromló szerb csapatok ugyanis elfoglalták a magaslati pontok egy részét, és tüzérséget telepítettek a hegytetőre, de harckocsikkal, valamint mesterlövész-fegyverekkel is kényelmes lőtávolban volt a főváros.

Húsz év munka

Ma viszont béke van, ami nem utolsósorban a nemzetközi összefogás, így részben hazánk sikere. Ugyanis a daytoni békemegállapodás 1995-ös elfogadása óta Magyarország aktív szerepet vállal a bosznia-hercegovinai nemzetközi békefenntartó missziókban. A honvédségi szállítógép ezúttal rangos vendéget hozott, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, az EUFOR Althea művelet elindítása 20. évfordulójának ünnepségére. Az Európai Unió legnagyobb katonai küldetése 2004-ben indult, felváltva a megelőző NATO-szerepvállalást, építve az IFOR és SFOR missziói által lerakott alapokra.

– Az évek során az EUFOR szerepe a közvetlen békefenntartásról a helyi hatóságok megerősítésére helyeződött át. Kezdetben a misszió a katonai kihívások kezelésére összpontosított, emellett foglalkozott a stabilitást aláásó tényezőkkel, például a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval. Ezek a problémák veszélyeztették a nehezen kivívott békét. Az olyan műveletek, mint a Spring Clean, amely a bűnözés elleni fellépésre irányult, vagy a Harvest, amely a háborús fegyverek és lőszerek forgalomból való kivonását célozta, jól mutatják, hogyan kezdett bele az EUFOR a biztonságos környezet megteremtésébe – elevenítette fel az indulást Sticz László vezérőrnagy. – 2012-re a helyzet annyit javult, hogy a hangsúly a bosznia-hercegovinai hadsereg képességfejlesztésére, illetve a rendőri erők kiképzésére került.

Az EUFOR és a helyi hatóságok közötti együttműködés sikerét az is mutatja, hogy egyre több felelősségi kört ruháznak át a helyi hatóságokra. Ezek közé tartozik például a légtér ellenőrzése, a lőszerraktárak felügyelete, a rádiófrekvenciák kezelése, a fegyverek és katonai felszerelések ellenőrzése, valamint az aknamentesítés.

Itt béke van

Jegyezzük meg, a világ nem minden táján zajlanak ilyen zökkenőmentesen a békeműveletek. Jelenleg leginkább Libanonban forró a helyzet, ahol a Hezbollah és az izraeli haderő közötti harcok következtében békefenntartók is megsérültek a múlt hónapban. Az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) szolgáló magyar katonákat közvetlen veszély ugyan pillanatnyilag nem fenyegeti, feladataikat az UNIFIL parancsnoka által meghatározott korlátozások szerint látják el, de tény, hogy a táboruktól nagyjából tíz kilométerre történt októberben az ENSZ-erőket érintő incidens.

Észak-Koszovóban számos hasonló eset után tavaly is súlyos zavargások robbantak ki, a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, valamint a KFOR békefenntartóival. A tömegoszlatásra magyar katonákat is bevetettek, az összecsapások intenzitását jól mutatja, hogy közülük húszan megsebesültek, ráadásul heten súlyosan, többnyire csonttörést vagy robbanóeszközök miatt égési sérüléseket szenvedtek. Pedig a jelenleg is folyó, NATO vezette KFOR művelet a szarajevói EU-missziónál korábban, 1999-ben kezdődött, ebben az évben utazott ki az első magyar kontingens is, az MH Őr- és Biztosító Zászlóalj első váltása.

A koszovói Pristina és Szarajevó között alig több mint 400 kilométer a távolság, de a különbség látványos. Bosznia fővárosán a legjobb értelemben hagyott nyomot az elmúlt két évtized. Az egykori összecsapások emléket már csak néhány golyónyom őrzi a belváros épületeinek falán, illetve az itt-ott felbukkanó hadisírok. A városban egyik ú építésű irodaház a másikat éri, a Miljacka folyó partján elegáns szállodák sorakoznak. Bosznia-Hercegovina turisztikai növekedési üteme a harmadik leggyorsabb volt két éve a világon, ami annak tükrében sem csekélység, hogy húsz éve még a romeltakarításé volt a főszerep. A város utcáit járva szembeötlő, hogy bár nincs már turisztikai szezon, az éjszakai élet nem állt le, a muszlim többségű városban – ha a pesti nagykörúti forgataggal nem is vethető össze – találunk nyitva tartó pubot, kávéházak, éttermek is várják még a látogatókat. Bosznia-Hercegovinában a fejlődés alapja a kis országba áramló szaúdi és török pénz, de ez annak is a biztos jele, hogy a helyzet stabilizálódott és a befektetők tartós békére számítanak.

Magyar technikával

Magyarország a művelet kezdete óta részt vesz az EUFOR-ban és az azt megelőző NATO-műveletekben. A magyar kontingensnek a város peremén felépített Butmir tábor ad otthont, ahol az EUFOR- és a NATO-parancsnokság is székel.

„Nem tartjuk nyilván más nemzetek hozzájárulását, így nem lehet megmondani, hogy 2024-ben a magyar részvétel hányadik lesz az EUFOR-nemzetek hozzájárulási listáján. Annyi azonban bizonyos, hogy az idei Quick Response 2024 gyakorlat alatt, augusztusban és szeptemberben, amikor a magyar kontingens kibővült a honi készenlétből aktivált erőkkel, magyar egyenruhából lehetett a legtöbbet látni a Butmir táborban és a feladatvégrehajtás során szerte Bosznia-Hercegovinában” – tudta meg a Demokrata a Honvédelmi Minisztériumtól. A magyar parancsnoki évet ugyanis a korábbiaknál jelentősen nagyobb kontingenssel indította a Magyar Honvédség, az eddigi létszám közel háromszorosával, mintegy négyszáz fővel vesz részt hazánk a műveletben. Bosznia-Hercegovinában mintegy kétszázötven magyar katona teljesít szolgálatot, Magyarországról pedig hozzávetőleg további százötven fő támogatja a műveletet.

A magyar parancsnok a sajátjai mellett más nemzet katonáit is irányítja az egy év alatt. Míg a parancsnoki év kezdetén 23 hozzájáruló nemzetből állt az EUFOR, addig 2024 októberében 24. nemzetként csatlakozott Moldova.

Az év második felében az elsősorban szállítási feladatokat ellátó Mi–17 helikoptert leváltotta a Magyar Honvédség egyik legújabb és legmodernebb haditechnikai eszköze, az Airbus H225M. Idén mi adjuk többek között a légi szállító és az egészségügyi képességet – ezeknek a civil világ is hasznát látja, a boszniai hatóságok tavasszal két eltűnt turista megtalálásában kérték az EUFOR segítségét, majd az EUFOR egyik H145M helikoptere magyar pilótákkal, valamint holland és olasz katonákkal a fedélzeten, hőkamerákkal felszerelve az eltűntek felkutatására indult. Egy hegycsúcson meg is találták a turistákat, és a légi egészségügyi evakuációra H145M helikopterrel a szarajevói táborba szállította őket a magyar személyzet.

– Magyarország extraforrásokat is rendelt az elmúlt tíz hónap katonai képességeihez, ide irányította az új helikopteres képességek egy részét is, ami az októberi árvíz idején életmentőnek bizonyult – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf ünnepi beszédében.

A honvédelmi miniszter a misszió egészét értékelve hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt a térség politikai és gazdasági stabilitásában, ami az illegális migráció miatt is kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából, ezért támogatjuk az ország európai uniós csatlakozási törekvéseit is.

A miniszteri látogatás alatt az EUFOR Althea művelet katonái látványos hadgyakorlatot tartanak. Túszmentés, öngyilkos merénylők semlegesítése, tömegoszlatás, sebesültek kimenekítése a Magyar Honvédség nemrég beszerzett könnyű és közepes szállítóhelikoptereivel – csupa olyan feladat, amely itt szerencsére nem a mindennapi rutin része… Az akció ugyanakkor megmutatja azt is, hogy a 2016-ban elkezdett haderőfejlesztési program immár termőre fordult, és már misszióba is jut a csúcstechnikát felvonultató harci helikopterekből, kézifegyverekből, harcjárművekből. Megmutatkozik a maga valójában az, amiről Orbán Viktor évekkel ezelőtt beszélt: a regionális középhatalmi státusnak megfelelő, azt megtestesítő haderő, amellyel Magyarország katonai értelemben is jelen tud lenni abban a régióban, amely az elmúlt években rendkívül fontos terepe lett a magyar kül- és külgazdaság-politikának.