Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

Ha mondjuk kerek száz esztendeje egy maihoz hasonlatos bágyadt fényű novemberi napon a lisztes képű molnárlegény kinézett a Zagyva partján a Fecske-malom ablakán, tán ugyanazt láthatta, amit most mi: az egyik pillanatban még peckesen úszkáló, a másikban már püspökfalatjukat az égnek mutatva eleségért alámerülő vadkacsákat. A színes tollú hápogik az erre sétáló városiak által vízbe dobált kiflivégeket keresik, mi viszont dr. Szabó Tamás és Tamás Zoltán képviselőkkel meg a fél várossal az igazság után bukdácsolunk a valaha szebb napokat megélt épület körül.

– Említésre méltó kulturális beruházás Jászberényben közel félszáz éve nem történt – mondja dr. Szabó, aki a 2019-es választásokig a város polgármestere volt. – Ezért különösen fáj nekünk, hogy az utódom rossz és városellenes döntéssel megakadályozta a művelődési központ kiépítését. A járvány adta lehetőséget kihasználva, vagyis egyszemélyi döntéssel, a kivitelező hibás és lassú teljesítésére hivatkozva felmondott Kardos Bálintnak, az EcoSaving Kft. ügyvezetőjének. Ennek egyenes következménye, hogy a pályázati úton elnyert 800 milliós uniós támogatást, később annak járulékait is vissza kell fizetnie a városnak, ráadásul a bukott projekttel újabb támogatásért már nem indulhatunk.

Tamás Zoltán iskolaigazgató, a városi testület Fidesz-frakciójának vezetője, egyben pedig a Legfőbb Ügyészséghez eljuttatott feljelentés gazdája szerint a 2019-es választáson helyére került szivárványkoalíció (Jobbik–MSZP–DK–Momentum), élén Budai Lóránttal óriási kárt okozott a város kulturális életének, hiszen a négy éve másfél milliárdosra becsült beruházás során a Lehel mozi és a régi Fecske-malom átalakításával, illetve új koncertterem hozzáépítésével ideális rendezvényközpont jöhetett volna létre a Zagyva-parti város történelmi helyszínén.

– Először 2016-ban pályáztunk a komplexumra, de kivitelezői szerződés aláírására csak az egy évvel később elnyert 800 milliós támogatás birtokában és háromszori közbeszerzést követően, 2019 júliusában kerülhetett sor a fővárosi EcoSaving Kft.-vel. Tudjuk, Isten malmai lassan őrölnek, de a befejezési határidőt legalább sikerült a szerződésben lerövidíteni 2020. augusztus 31-re. Megkezdődtek a munkák, és amíg mi vezettük a várost, nem is volt fennakadás, azóta viszont csak az adok-kapok és a vádaskodás megy, míg végül idáig jutottunk – tárja szét a karját Tamás Zoltán, és óva int attól, hogy közelebb merészkedjek a fekete fóliával meg forgácslappal elzárt építkezéshez, mert fejem vehetik a biztonsági őrök.

Korábban írtuk

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Dr. Szabó Tamás

Miután mégis bedugom ábrázatomat a szánalmas látványt nyújtó fekete nejlonkerítés szakadásán, egy kopasz, Tovarisi, konyec!-nyakú atyámfia néz velem farkasszemet és kérdi, mit akarok. Mikor mondom, bemenni, szétnézni, érdeklődni, akkor közli, nincs itt semmi látnivaló, nincs kitől érdeklődni, és hátat fordít. Ennyiben maradunk.

– Szégyen és felháborító – biztosít együttérzéséről Tamás Zoltán –, ráadásul ezeket a biztonsági őröket a polgármester hozatta ide havi egymillió forintért. Talán azért, hogy háborítatlanul pusztuljon tovább még az is, ami eddig elkészült. Nem mondom, hogy a kivitelező makulátlan partner, de regulázni, követelni és nem elzavarni kellett volna.

Amikor közel másfél éve Budai Lóránt az elbocsátó szép üzenetet megírta, a kivitelező azt kérte tőle, ne mondjon fel, helyette adjon befejezési határidő haladékot 2021. június 30-ig. Nem adott! Ezért aztán több mint 16 hónapja csak az időjárás látogatja, tépdesi például a tető nélkül csúfoskodó új épületrészt és a többi félbemaradt munkát, meg a naponta arra sétálgató biztonsági őrök és a vízbe dobált kiflivégekért erre úszkáló vadkacsák. Rajtuk kívül senki sem teszi, teheti be a lábát a szigorúan őrzött területre.

Ha ez sem elegendő az olvasó felháborodásához, akkor az egészet fejeljük meg a jobbikos polgármester egy korábbi aláírási botrányával, amelyik lehetővé tette, hogy egy combos, 287 millió forintos részszámlát mégis kifizessenek a kirúgott cégnek. Vajon miért? A pénzt akkor utalták, amikor már nyilvánvaló volt a műszaki ellenőr által megbecsült rendkívül alacsony, 25 százalékos készültség láttán, hogy ajtót mutatnak Kardos Bálintnak. Arra a pénzre keresztet vethet a város, noha Budaiék már tavaly feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt. Az idén viszont Kardosék fordultak a bírósághoz, mert szerintük jogtalanul vette vissza és zárta le az építkezés területét Jászberény.

Lehet ezt még ép ésszel követni? – kérdem magamtól, miközben egy, a korábbinál barátságosabb biztonsági őr kísér a városháza emeletére a polgármester irodájáig. Budai Lóránt, aki korábban azzal keveredett botrányos hírbe, hogy néhány évvel ezelőtt még szívesen posztolt Hitler- és Szálasi-idézeteket, és mindkét kézfején – igaz, mégsem vörös, hanem kék tintával – tetovált ötágú csillagot hordoz, durcásan fogad, mert hírét vette a Tovarisi, konyec!-nyakú emberétől, hogy illetéktelen behatolást akartam elkövetni. Hiába, az őrnek is van mobilja…

– Azért írtam alá a szerződéstől való egyoldalú elállást, mert a benne rögzített átadás előtt mindössze két hónappal világossá vált, hogy a 25 százalékos készültségből 60 nap múlva nem lesz szalagátvágás – mondja a polgármester. – Azonnali intézkedésre volt szükség.

Kérdésemre, hogy a felmondás előtt mégis miért írt alá egy 287 millióról kiállított részszámlát, a következőt válaszolta:

– Azt a teljesítést előttem már jóváhagyta a műszaki ellenőr, a pénzügyi vezető és az aljegyző. Ezek után írtam alá, mert ki kellett fizetni.

Mivel Budaiéknak tisztában kellett lenniük azzal, hogy ha szerződést bontanak, akkor vissza kell fizetni a 800 milliót, ezért azon kellett volna dolgozniuk, hogy a Kultúrmalom bármi áron, de elkészüljön, és a visszafizetés elkerülhető legyen, summázza Szabó Tamás. Idézet a feljelentésből: „Az Önkormányzat a csúszás miatt nem tett eleget a PTK szerinti együttműködési kötelezettségének, hanem elutasító magatartásával kifejezetten rendeltetésellenesen, az okszerű gazdálkodással ellentétesen járt el, mind a megvalósítás, mind a támogatás felhasználása tekintetében.”

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Budai Lóránt

Azzal dr. Gedei József ügyvéd – akit a 2019-es választáson Gyurcsányék visszaléptettek a polgármesteri indulástól Budai javára –, a városi önkormányzat DK-s alpolgármestere is egyetért, hogy a műszaki ellenőr óriásit hibázott, hiszen ha kifogásolta a teljesítményt, miért igazolt részszámlát?

– Jogszerűen elkerülhető lett volna a kifizetés, ha a számlát hibás teljesítésre hivatkozva visszaküldik és árleszállítási, illetve kártérítési igényt nyújtanak be az alkalmatlan vállalkozónak – mondja dr. Gedei. – Az a pénz már elveszett; mire bírósági döntés születik, addigra a kivitelező cég eltűnik.

– Azt hallani, hogy a sértett ember beszél önből, mert hiába lépett vissza Budai javára, a polgármester mégis semmibe veszi…

– Most ne keverjük bele a politikát, de kétségtelen, mióta nyilvánosan is elleneztem a kifizetést és belső vizsgálatot kértem, azóta mellőznek.

Nem úgy a másik alpolgármestert, az MSZP-s Balogh Bélát, aki a rendszerváltás előtt még együtt harcolt a szocializmus világméretű győzelméért Budai polgármester úr édesapjával a Kádár-féle kommunista párt soraiban. Róla meg azt beszélik, hogy elvtársi alapon most a fiút pátyolgatja, terelgeti, miközben a Kultúrmalom befejezése érdekében már az egyik MSZP-s vezetőt, Molnár Zsoltot is megkereste.

– Ez nem igaz! – válaszolta Balogh, azt viszont elismerte, hogy MSZP-elnökként kapcsolatban áll Molnár Zsolttal, szerinte ez lehet a pletyka alapja.

Amikor ugyanezeket a kérdéseket Budai polgármesternek is feltettem, csak annyit mondott: „Senki embere nem vagyok, a Baloghé sem.”

A térség fideszes országgyűlési képviselője, Pócs János állítja, ha meghallgatták volna a tanácsait, akkor akár más pályázati intézmény, már ez is át lenne adva. Úgy véli, hogy Budaiék választási győzelmük óta mindenről csak vitatkoznak és láthatóan arra törekednek, hogy a malomprojektből olyan politikai ügyet kreáljanak, amely alkalmas a Fidesz és az előző városvezetés lejáratására. Hiába hiúsul meg hazug próbálkozásuk, a város hamarosan érzékelni fogja rossz döntésük anyagi terheit.

Tamás Zoltán

Pedig a jász identitására oly büszke, mára iparivá átváltozott régi mezővárosnak van mit a tejbe aprítania, hiszen a 26 ezer lakosú település vállalkozásainak köszönhetően saját adóbevétele évente eléri a 3,5 milliárdot, ami országosan is kiemelkedő. Talán erre gondol és számít a Budai vezette szivárványkoalíció is, amikor azt állítják, hogy pályázati támogatás nélkül is képesek lesznek a beruházás folytatására, illetve befejezésére. Állításuk szerint már folynak az új közbeszerzési eljárás előkészületei, és ha lesz másik kivitelező, akkor két esztendő alatt a város saját pénzéből, szerintük cirka egymilliárdból tető alá hoznak mindent.

A fideszes képviselők szerint ez egy Budai-féle vágyálom, hiszen csak a kivitelezés mai árakon számolva több mint kétmilliárd, ekkora tehertételt pedig a város nem tud felvállalni. Ezzel a Budaiékkal közös bakon ülő Gedei alpolgármester is egyetért: „Állami segítség, azaz hazai forrás nélkül a malom ügye reménytelen.”

Miközben az építkezés leállt, a bírósági perek megindultak, és hogy mikor és hogyan végződnek, senki sem tudja. Annyi azonban biztos, hogy a kivitelezőnek és a Budai-féle balliberális vezetésnek nagy a kabát. De sebaj, majd a város türelemmel és forinttal azt is kifizeti. Tovább izmosodik a botrány, hiszen az elkergetett Kardos Bálint ügyvezető fel sem veszi Budaiék telefonját, levelükre nem válaszol, pedig a polgármester már békésen szeretné rendezni a nézeteltéréseket. Hát nem aranyosak?

Pedig a Fecske-féle gőzmalom nem ilyen sorsot érdemelne, hiszen vállalkozó szellemű és adakozó tulajdonosának, Fecske János uramnak sokat köszönhet a város. Elsőként az 1882-ben üzembe helyezett gőzmalmot, aztán a fia által 1897-ben felépített városi gőzfürdőt (ma Lehel mozi) és az 1904-ben avatott villanytelepet. A népes család Sándor nevű tagja volt a malom utolsó tulajdonosa, akit 1949-ben népnyúzó kuláknak minősítettek, majd családjával együtt kizsuppoltak egy földes viskóba Rákosiék városi kommunistái. A mindig segítőkész Sándor urat és családját attól kezdve egykori dolgozói segítették élelemmel, tüzelővel… És a malom őrölt tovább, mint az idő, meg nem állt, mindegy volt, ki önti fel a garatot.

Állunk a jászok fővárosának fekete fóliába csavart öröksége előtt. Megkérdezem kísérőimtől: szerintük ha egy év múlva idejövök, ugyanez a gyászos látvány fogad? „Biztos lehet benne” – mondják, és bólogatnak is hozzá, akár a vízbe dobott kiflivégre alábukó kacsák a Zagyvában.