A Századvég visszautasítja a vádakat

A Századvég „soha nem titkolta véleményét” Soros Györgyről, a külföldről finanszírozott szervezetekről, ngo-król, a külföldről pénzelt pártokról, vagy éppen politikusokról, továbbá arról sem, hogy milyen veszélyt jelentenek Magyarország nemzeti szuverenitására – közölték.

„Soros Györggyel politikai vitánk van, mert a nyitott határok és a migráció legnagyobb támogatója, a drogliberalizáció pártolója, az általa finanszírozott ngo-k Magyarországon (…) börtönbiznisznek nevezett erkölcstelen perek elindítói és ötletgazdái” – írták.

A Századvég álláspontja szerint Soros György és szervezetei nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági kockázatot jelentenek Magyarországra és más nemzetállamokra.

„Ugyanezt a véleményt fogalmaztuk meg a milliárdos nemzeti valutákat érintő, pénzügyi spekulációs tevékenységével kapcsolatban is” – áll kommünikéjükben.

Felidézték: ifjabb Lomnici Zoltán az M1 közszolgálati csatornán április 8-án azt nyilatkozta, hogy a feltárt jelek azt mutatják, külső támadás érte a forintot. A szakértő akkor hozzátette, a külső támadásra utal az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korrekciós beavatkozásként kamatemelést hajtott végre, ami végül hozzájárult a magyar fizetőeszköz erősödéséhez – emlékeztettek.

Úgy folytatták: ennek nyomán Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője írásbeli kérdést tett fel Polt Péter legfőbb ügyésznek, hogy a forint elleni külső támadásra utaló kijelentés megalapozott volt-e vagy rémhírterjesztés. A legfőbb ügyész rámutatott, hogy Vadai írásbeli választ igénylő kérdése a hatályos jogszabályok szerint feljelentésként értékelhető, ezért a Legfőbb Ügyészség a fővárosi III. kerületi rendőr-kapitánysághoz továbbította.

„Mellesleg a jogász végzettségű országgyűlési képviselő bizonyára tisztában volt azzal, hogy lépésének milyen jogkövetkezményei lesznek” – közölte a Századvég.

Az alapítvány hangsúlyozta: a Századvég osztja jogi szakértőjének álláspontját, ezért is határozottan visszautasítja a munkatársa elleni politikai támadást.

Megjegyezték: az is köztudott, hogy Soros György külső, nemzetállami fizetőeszközöket érintő spekulációs tevékenysége nem újkeletű, 1988-ban Franciaország, 1992-ben az Egyesült Királyság, 1997-ben pedig Malajzia, Thaiföld és Dél-Korea fizetőeszközeinek árfolyama omlott össze Soros György támadásai miatt, a spekuláns OTP Bank elleni akciói is széles körben ismertek. 2002-ben Franciaországban jogerősen elítélte őt a bíróság bennfentes kereskedelem miatt – sorolták a kommünikében.

Hozzátették: az európai társadalmakban egyre többen nem értik és tartják elfogadhatatlannak, hogy valaki, aki „elképzelhetetlenül nagy vagyonra tett szert”, ezen az alapon a törvények fölött állhat és mindenféle jogkövetkezmények nélkül oly módon avatkozhat bele más emberek, közösségek, akár egész országok életébe, amiért egy átlagembernek a törvények és a hatóságok teljes szigorával kellene szembenéznie.

A Századvég szerint a jelenlegi politikai támadás egyértelművé teszi, hogy a Soros Györgyöt támogató baloldal csak addig védelmezi a szólás- és véleményszabadságot, amíg az az ő érdekeiket szolgálja.

Úgy vélekedtek, hogy a „kétségbeesés motiválja” azokat, akik politikai elemzőket, kommentátorokat jelentenek fel, ahelyett, hogy tisztességes érvekkel védenék meg az igazukat. A DK képviselője a radikális baloldalra jellemző módon a vita, az érvelés helyett a feljelentést választotta – írták, kiemelve, hogy a Századvég elutasítja az ifjabb Lomnici Zoltánt ért politikai vádakat és meg fogja védeni a jó hírnevét.