A szélsőséges magyarellenesség visszatérése komoly veszély

– Sikeres volt az erdélyi magyar összefogás?

– Az eredmények azt mutatják, hogy igen. A cél az volt, hogy a hatszázaléknyi romániai magyarságnak arányos képviselete legyen a román parlamentben. Hogy mire tudjuk a 6-7 százalékos eredményt használni, az hamarosan kiderül. A legszerencsésebb az lenne, ha az RMDSZ újra a mérleg nyelve lehetne. A napokban lesz meg a végleges eredmény, akkor minden kiderül. Viszont az már biztosan látható, hogy jól döntöttek a magyar politikai pártok, amikor összefogtak. Az erdélyi magyarság azt várta, hogy az önkormányzati választások sikere után a magyar pártok működjenek együtt a parlamenti választásokon. Bizonyos belső viták megmaradtak, a megegyezés viszont arról szól, hogy döntő pillanatokban nem gyengítik egymást a magyar politikai alakulatok. Az RMDSZ megegyezett az Erdélyi Magyar Néppártot és az Erdélyi Polgári Pártot tömörítő Erdélyi Magyar Szövetséggel, amelynek értelmében két székelyföldi megyéjében – Maros és Kovászna megyében – az EMNP és az MPP kap egy-egy befutó helyet. 

– Újra lesz deklaráltan magyarellenes párt a román parlamentben. Erre mintha senki nem számított volna. A reakciókból legalábbis úgy tűnik, hogy meglepetést okozott a szélsőjobb.

– Az AUR, vagyis a Románok Egyesüléséért Szövetség  sikere nagyon összetett kérdés. A vírustagadók mellett sikeresen szólították meg azt a közel félmilliós szavazói réteget, amelynek tagjait könnyen mobilizálni lehet bizonyos direkt magyarellenes hívószavakkal. Nagyon világos üzeneteket tudtak megfogalmazni egy szűk tábornak, összeadódtak a moldáv unionistáktól a rendszerkritikusokon keresztül a vírustagadókig a szélsőjobb szavazatai. Az igazán nagy meglepetés, hogy a diaszpórában – nyugaton – élő románok körében is meglepően jól szerepeltek, ebben a szavazói körben 25-26 százalékot kaptak, amivel megelőzték a PLN-t is. Összesítésben pedig jóval kilenc százalék fölötti eredménnyel számolhatnak. És ne csapjuk be magunkat, nagyobb részvétel mellett is bejutottak volna a parlamentbe. A politikailag instabil helyzet nekik kedvezett, egy ilyen pártnak nem lenne helye normális esetben a parlamentben, de a választók így döntöttek, ezt el kell fogadnia mindenkinek.

– Az AUR sikere azt jelenti, hogy a fősodratú politikába visszatért a szélsőséges magyarellenesség?

– Erre sajnos számítani kell. Az elmúlt években több politikus is játszott a tűzzel, a szalonképesnek tartott román pártok egyes politikusai is gyakran súrolták a magyarellenesség határát kijelentéseikkel. Az AUR viszont jó eséllyel visszahozza a Funar, Vadim Tudor idején megismert magyarellenességet. Sokkal hangosabb parlament lesz a mostani. Ez a párt nem a semmiből érkezett, a mindig is jelenlevő szélsőjobboldali hálózat állt be mögéjük. A párt elnöke függetlenként indult az EP-választásokon, akkor több mint százezer szavazatott kapott, az önkormányzati választásokon pedig pár tízezret. Mindezzel együtt meglepetés okozott, hogy hirtelen megugrott a támogatottsága.  

– Az RMDSZ viszont kormányra kerülhet. Vagy elképzelhető, hogy kihagyják a koalícióból a magyarokat?

– Egyelőre a PNL-nek és a USR-nek nincs meg a kormányalakításhoz szükséges többsége, úgy néz ki, hogy amennyiben a Traian Băsescu-féle PMP nem jut be a parlamentbe, akkor az RMDSZ nélkül nem lesz többségük a liberálisoknak. Az RMDSZ, a PNL és a PMP is az Európai Néppárt tagjai, voltak olyan javaslatok, hogy ezek hárman együtt alakítsanak kormányt. Biztosan még semmit nem lehet kijelenteni. Pár nap, amíg kiderül, hogy pontosan kinek hány képviselői hely jut. De nem okoz meglepetést az sem, ha egyik pártból a másikba vándorol át néhány képviselő, a vándorlás általában a hatalom irányába történik. 

– Ha kedvezően alakulnak a számok, akkor viszont számítani lehet az RMDSZ kormányzati részvételére?

– Ez a leghatékonyabb módja annak, hogy az elkövetkező négy évben képviselni tudjuk a magyar önkormányzatokat és az erdélyi magyarokat. Amennyiben elfogadják azokat a feltételeket, támogatják azokat az ügyeket, amelyeket az RMDSZ megfogalmaz, akkor részt veszünk a koalícióban. Egy gazdasági krízis környékén fontos lenne, hogy a magyarok is részt vegyenek a kormányzásban. Amikor a forrásokat osztják el, akkor nem mindegy, hogy ott leszünk-e a tárgyalóasztalnál.

– A számok mit mondanak, önnek sikerült behúznia Kolozs megyében a második képviselői helyet?

– Hogy bejutok-e, az azon múlik, hogy a visszaosztás után hány helyet kap az RMDSZ. Arányosan kapnak parlamenti helyeket a bejutott pártok, minden leadott szavazatot valahol felhasználnak, az eredmények véglegesítése után derül ki, hogy az RMDSZ-re leadott töredékszavazatok hány képviselői helyet jelentenek. Én a Kolozs megyei listán második helyen szerepeltem, visszaosztásból jó esély mutatkozik arra, hogy a megyénk két magyart küldjön a képviselőházba. Most egy kis szerencsével összejöhet. 

– Mi a legfontosabb, amit Bukarestben el akar érni?

– Az első és legfontosabb, az a nyelvhasználat kérdése. Az új közigazgatási kódex alapján a legutolsó népszámlálás alapján határozzák meg, hogy hol kell használni a magyar nyelvet is a közigazgatásban. A Kolozs megyei magyarság hetven százaléka olyan településen él, ahol nem tudják használni az anyanyelvüket. A magyar nyelv használatára nem azért van szükség, mert mi itt Kolozs megyében nem tudunk elég jól románul, hanem mert így lenne normális. Nekünk fontos, hogy a szülőföldünkön szabadon használhassuk az anyanyelvünket.