A Szent István-i törvény mögött lévő, nemzetet teremtő erőre ma is szükség van
Egyre jobban elmagányosodó világunkban meg kell találnunk a teret, ahol erősödik a kapcsolatunk Istennel és egymással – mondta Felföldi László pécsi megyés püspök a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén a budapesti Szent István-bazilika előtt.
Felföldi László homíliájában kiemelte: Szent István törvénye, amely előírta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, ma újra „életet, családot, hazát gyógyítóan és megmentően” aktuális.
Ma ugyan nem kötelező templomot építeni, de a Szent István-i törvény mögött lévő, közösséget, nemzetet teremtő erőre ma is szükség van – mondta.
Kitért arra: Szent István király már ezer évvel ezelőtt felismerte az emberi lét csodálatos gazdagságát, hogy egyszerre biológai, pszichológiai, közösségi és szakrális, lelki lény. Biológiai létének biztosítására megvédte a földet, ahol a honfoglalás óta él a magyar nép, de azt is látta, hogy a biológiai lét önmagában kevés. Ezért rendelte el a templomépítést, és a közös munka, a találkozás hétről hétre teret adott a közösség születésének.
Felföldi László szólt arról is: Szent István élete, uralkodása állandó külső és belső, lelki harc volt. Ő megvívta a neki rendelt harcot a külső ellenségekkel és hazát teremtett. „Most nekünk kell tovább építenünk ezt a hazát, nekünk kell újra, mint egykor Szent Istvánnak, családi közösségeket teremtenünk.” – fogalmazott.
Olyan közösségeket, amelynek tagjai időt, emberséget, figyelmet, szeretetet adnak egymásnak és Istennek. Magyarországnak ez az egyetlen lehetősége, hogy megmaradjon, és hogy boldog családok éljenek Szent István földjén – tette hozzá Felföldi László.
A Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren az ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezette. A bíboros köszöntőjében úgy fogalmazott: ez a nap hálaadás a múltért, népünk életéért és könyörgés a jövőért, sorsunk alakulásáért.
Az idén különösen sok mondanivalónk van Isten színe előtt. Újabb nehéz esztendő van mögöttünk, de érezzük a meginduló élet lendületét, ugyanakkor ennek kockázatait is.
Azt is mondta: a szentmisén imádkoznak a járvány áldozataiért, a gyászolókért, és azokért is, akik helytállásukkal „mindannyiunk túlélését segítették”.
A szentmisén Erdő Péter megáldotta az új kenyeret.
A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdő Péter, továbbá a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd népviseletbe öltözött hívek és plébániai zarándokcsoportok mentek.
A körmenet a Zrínyi utca-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi István tér-Zrínyi utca útvonalon haladt.
A szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Schmitt Pál volt államfő, Boross Péter volt miniszterelnök, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is.
A szentmisét kulturális-lelkiségi program előzte meg, amelyen beszédet mondott Böjte Csaba ferences szerzetes, fellépett mások mellett Tóth Gabi énekes, Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Petrás Mária népzenész és a Muzsikás együttes.
