A Szent Korona ma is él

– Jimmy Carter amerikai elnök különgépe fedélzetén a Szent Koronával 45 éve január 5-én landolt Ferihegyen, hogy aztán másnap az Országházban Cyrus Vance külügyminiszter ünnepélyesen adja vissza országunk jogos tulajdonát. Sok szempontból ma már költői a kérdés, miért 1978 volt az alkalmas időpont, és Kádár helyett miért Apró Antal foghatott kezet Vance-szel, holott neki Kádárénál több vér tapadt a kezéhez…

– Erre azért nehéz pontos választ adni, mert az ereklye visszaadása kifejezetten amerikai politikai döntés volt, de az valószínű, hogy Carterék úgy ítélték meg, 1978-ban a nemzet jogai már olyan állapotban vannak, hogy alkalmas a helyzet a korona fogadására. Az aktust a kommunisták iránti utálata miatt ellenezte az amerikai magyar emigráció. Addig azt sem tudhattuk mi, magyarok, hogy a tengerentúlon pontosan hol, melyik városban őrizték a koronázási ékszereket. Carterék azt is pontosan tudták, hogy valójában kicsoda Apró Antal, és milyen tevékenység terheli 1956 leverésében, majd véres megtorlásában, mégis mellette döntöttek, és Kádárból nem kértek, mert semmiképpen sem akarták a kirakatba tenni, hiszen az árthatott volna az esemény nemzetközi megítélésének, valamint annak a feltételezhető koncepciónak, hogy Magyarországot el lehet indítani a demokratizálódás útján.

– Meg a kiszolgáltatottság, illetve az eladósítás útján…

– Minden bizonnyal ára volt az amerikai gesztusnak, és szabtak is olyan feltételeket, amelyeket a Kádár-rezsimnek cserébe teljesítenie kellett, de ezeket akkor nem kötötték a nemzet orrára. Szerencsére a Szent Korona lényegétől, amiről most beszélgetünk, ezek az alkudozások hihetetlenül messze estek, nem tudták bemocskolni.

– Az utolsó hazatérést megelőzően mégis legalább tízszer lopták el, rejtették templomba, palotába, ásták föld alá Passautól Bécsen át Fort Knoxig, összesen 135 esztendőt töltött idegenben, ami azt is jelzi, sokszor használták politikai aduként.

– A tengerentúli raboskodást leszámítva a leghosszabb, 23 éves távollét 1440-ben kezdődött, amikor Habsburg Albert özvegye, Erzsébet Kottaner Jánosné dajkával lopatta el a visegrádi öregtoronyból a koronát a gyermek V. László részére. Később III. Frigyes birtokába jutott, aki úgy gondolta, hogy a korona által szerzi meg a magyar királyságot. Hasonló szándékkal Luxemburgi Zsigmond is megállapodott Ausztria fejedelmével, hogy bizonyos feltételek megléte esetén ők örököljék a királyságot, ugyanis a királlyá avatás szigorú feltétele volt, hogy az esztergomi érsek helyezze a Szent Koronát Székesfehérváron a megválasztandó király fejére. Ez volt a magyar királyi eszme, amely összetett feltételrendszerével és irodalmával elsősorban az ország szuverenitását hangsúlyozza. Az Árpád-ház kihalása után kevés jelentkező felelt meg követelményeinek, például Zsigmond esetében élesen meg is törik, hiszen ő a világ egyik legrosszabb katonája volt, aki 1397-ben csúfos vereséget szenvedett a töröktől, aztán elkeveredett valahová, azt sem tudták él-e, hal-e. Ilyen magatartású és jellemű uralkodó az Árpád-házi királyok esetében elképzelhetetlen lett volna, elismerve azonban azt, hogy Zsigmond kiváló diplomatának bizonyult, és egy új királytípust személyesített meg.

– A koronát utoljára Szálasi Ferenc vitette külföldre 1945-ben az oroszok elől. Miért?

– Mert nem akarták, hogy idegen kézre kerüljön, volt ugyanis rá eset, például amikor 1849 augusztusában az elbukott szabadságharc utolsó miniszterelnöke, Szemere Bertalan miután állítólag többször is a fejére próbálta, az al-dunai Orsova közelében elásta, és 1853-ban találták meg az osztrák hatóságok. Nagyon lényeges megemlíteni azt is, hogy a koronázási ékszerek nem szorítkoztak a koronára, a palástra és a kardra, mert saruból és kesztyűből és kettő is volt, csak azok szétrohadtak az orsovai mocsárban. Ezért viszont Ferenc Józsefet már nem azokkal a felségjelvényekkel koronázták meg, mint elődeit.

– Visszatérve még az orosz megszállásra, ma már azt is tudjuk, hogy a Szálasi intézkedését követő időszakban Mindszenty József bíboros levelet küldött Lyndon B. Johnson amerikai elnöknek, amelyben arra kéri, mentse meg a koronát, mert ha szovjet, cseh, román vagy szerb kézre kerül, akkor azok feldarabolják és aukción eladják, az árát pedig szétosztják.

– Én ennél tovább megyek és azt mondom, Kun Béla meg is akarta csinálni, amikor állítólag egy müncheni ékszerésszel egyezkedett, mert nekik a Szent Korona nem jelentett semmit. Azt gondolom, ezen a ponton érdemes feltenni a kérdést, hogy napjainkban, amikor nem kell attól tartani, hogy Kun Bélák adnák el tört aranynak, lehet-e aktuális a Szent Korona-eszme.

– Lehet?

– Két ok miatt is nagyon nehézkes lenne. Egyrészt a világpolitikai helyzet miatt, ami a keresztény értékrendtől egyre messzebb kerül, másrészt azért, mert rendkívül mély a vallásos tartalma. A társadalom mára szekularizálódott, az emberek nehezen értik meg, hogy mit jelent az univerzum egysége, a földi és az égi közti kapcsolatrendszer és más egyebek, amik miatt az eszmét a jelenlegi politikai helyzetben szinte lehetetlen lenne keresztülvinni. Ettől még ott van az eszmében az a rendkívül speciális gondolat, amivel különösen a globalizáció, a migráció és a szomszédban folyó háború közepette érdemes foglalkozni.

– A koronatan Kárpát-medencét egyesítő, misztikus összetartó ereje sokszor mutatott kiutat a nemzet tragédiáiból, például 1848 után vagy a két világháborút követően is.

– Mindenkor abszolút ereje van, ami azt jelenti, hogy ha a korona jogai ideig-óráig szüneteltek is, például amikor ellopták, rejtegették vagy elásták, megszűnni soha nem szűntek meg. Az eszme egyik alapvetése éppen az, hogy a királynak és a nemzetnek együttes kötelessége helyreállítani a korona jogainak teljességét. Ha a király sérti meg, akkor a királlyal szembe kell szállnia a nemzetnek, fordítva pedig a király felelősségén a hangsúly. Valamennyi szabadságharc alapja az volt, hogy miután a király megsértette a korona jogait, a nemzet beavatkozott és törekedett azok gyors helyreállítására. Mondok egy példát. Luxemburgi Zsigmond azért adományozott komoly birtokot az egyik főúrnak, azt hiszem, ispán volt az illető, mert a korona jogainak megsértése miatt fegyverrel fordult szembe vele, azaz a királlyal. Gondoljunk csak bele, ha valaki ma a korona jogainak a védelmében bárki ellen fel merne lépni, mi történne vele. Úgy rúgnák ki, hogy zúgva szállna, mint a győzelmi lobogó. Ennyire más volt akkor a gondolkodásmód.

– Utoljára 106 éve tettek koronát magyar király, IV. Károly fejére a Mátyás-templomban. Koronázhatták-e vele Szent István királyunkat is?

– Az utóbbi idők tudományos kutatási eredményei arra mutatnak, hogy a korona készítésének, illetve István megkoronázásának az időpontja nem zárja ki egymást, vagyis igen, koronázhatták.

– Az is igaz lehet, hogy egyszerre készült, nem pedig egy alsó görög, illetve később egy felső latin koronából építették össze?

– Igen, és a sokáig igaznak tűnő tévedésnek két oka van. Az egyik az, hogy kétféle, görög és latin felírat található rajta, míg a másik ok az, hogy a görög és a latin rész az anyagát tekintve nem teljesen ugyanaz, ez pedig azt bizonyítja, ha külön-külön készülnek, nem tudták volna később összeépíteni őket.

– A Szent Korona uralta a hatálya alá tartozó országokat, ezért fajra, nemre, vallásra való tekintet nélkül tagjai voltak mindazok, akik bennük éltek, illetve az ő leszármazottaik. Igaz ez ma is?

– Aki eddig nem hallott róla, annak biztosan furcsán hangzik, hogy például a magyarral azonos jogú tagja egy román vagy egy szlovák, csakúgy, mint egy ruszin, vagyis ez a tétel igaz és most is az, csak a már említett világpolitikai helyzetben nem alkalmazható. Mire gondolok? Például arra, hogy Trianonban elvették az ország kétharmadát, vagy a privatizációra, amikor elcsalták, ellopták a földjeinket, a bányáinkat, mindazt, ami még a királynak sem lehetett a tulajdona, hanem csak és kizárólag a Szent Koronának.

– Honnan ered ez a felfogás?

– Ez a magyar gondolat tulajdonképpen a vérszerződéssel jelent meg, hiszen az sem arról szólt, hogy adok-veszek, üzletelek, becsaplak, hanem egy spirituális megállapodást kötöttek őseink arról, hogy kitartanak egymás mellett az életük árán is. Hérodotosz le is írta, hogy ez az eszme a szkítáknál tipikus volt. De vehetjük példának az utolsó vacsorát, hiszen ott is vérszerződés köttetett, mikor Jézus azt mondja, íme az én vérem. Ugyanaz! Krisztus nem azért változtatja át a bort, hogy aztán bódultan csapjátok be, irtsátok ki egymást, hanem azért, hogy kövessük őt azon az úton, amit kijelölt. Amíg az emberek nem eszerint viselkednek, addig nem lehet helyreállítani az eszmét és visszahelyezni az őt megillető helyre.

– Akkor mi lehet a szerepe ma?

– Napjainkban a korona szerepe az lehet, hogy amikor ott állhatunk előtte a Parlamentben, akkor valami olyat érezzünk, megrendülést, meghatottságot, amit előtte soha, és ez létező dolog. De tegyük hozzá, hogy az ereklye nem cirkuszi látványosság, hiszen ezer éven át mutogatás nélkül is élt és hatott a kultusza, akkor is, ha évtizedeken át száműzetésbe kényszerült. Mivel egy szent személy, tárgy vagy fogalom azért szent, mert képes közvetíteni a fizikai és a metafizikai, az emberi és az isteni világ között. A Szent Korona pedig képes erre.

– Fogalmazhatunk-e úgy, hogy a Szent Korona nem az ország koronája, hanem a Szent Korona országa Magyarország?

– Pontosan így van, hiszen az eszme lényege éppen az, hogy az ország, a magyar királyság és társországai együttvéve a Szent Korona birtoka és tulajdona. Sajnos sokan mosolyognak, amikor ilyet hallanak, mert nem értik. Szerintem ezzel együtt is lehetséges, hogy a korona visszanyerje társadalmi szinten is régi rangját, hiszen nem arról van szó, amit némely baloldali csoport, párt vagy megmondóember hangoztat, hogy van-e király vagy nincsen király, hanem a Szent Koronát létrehozó gondolatról van szó, amit én a vérszerződéstől kezdve ezer éven át végighúzódóan az alkotmányos magyar államelmélet alapjának látok és akként értékelek.