A szervező egyházak jelképes értékű összefogása, valamint a keresztény, zsidó és muszlim, másfelől az egyházi, a politikai és a civil szférát képviselő meghívottak és résztvevők mintaszerű együttműködése kiváló példáját nyújtja az építő párbeszéden alapuló és a közmegegyezésre törekvő konfliktuskezelésnek és problémamegoldásnak.

Ezt a törekvést és szemléletmódot a konferencia programja is híven tükrözi. A két magas egyházi méltóság megnyitóbeszédeit követően, a Szentföld képviseletében a szintén katolikus és anglikán Fouad Twal pátriárka, valamint Suheil Dawani jeruzsálemi püspök tartottak általános helyzetismertetőt, ennek nyomán pedig a tárgyban leginkább érintett palesztin keresztény közösség néhány fiatal képviselője nyújtott a mindennapi életükről és helyzetükről szóló hiteles élménybeszámolót. Izráelből, illetve Palesztinából való zsidó és muszlim előadók a közös megoldáskeresés jegyében, a saját szemszögükből nézve egészítették ki azt az általános képet, mely egészében véve a kétszeresen kisebbségi helyzetben élő palesztin keresztények többszörösen hátrányos megkülönböztetéséről, az egymás mellett élő közösségek konfliktuális viszonyáról, valamint a megszállott palesztin területek leromlott gazdasági állapotáról és lakóinak mérhetetlen nyomoráról és kilátástalanságáról szólott.

A Canterbury érsek a krisztusi időktől számított kétezer esztendő folytonosságában juttatta kifejezésre a keresztény világ felelősségét szentföldi hittestvéreink sorsa iránt, akiket drasztikus mértékű és folyamatos elvándorlásuk következtében – hosszabb távon – a kipusztulás veszélye fenyeget. Valamennyi felszólaló a menekülésszerű emigrációt tartotta a szentföldi keresztények legsúlyosabb problémájának.

Twal pátriárka arra mutatott rá, hogy az évtizedek óta fennálló konfliktushelyzetet mindhárom vallási közösség egyaránt megszenvedi, és emiatt valójában mindegyikük nagy többsége békét akar. Egymás emberi méltóságának és vallási identitásának a tiszteletben tartása jelentené a megoldást – hangsúlyozta többekkel együtt –, ebbe azonban mindig „beleszól a politika”. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a Szentföld egyfajta „vallási Disnyland” legyen a világ szemében. Itt az ideje a változásnak, a cselekvésnek – hangoztatták többen is, egybehangzóan. A három „ábrahámi vallásnak” egymást előítélet és gyűlölködés nélkül el kell fogadnia – szorgalmazta és sürgette Dawani anglikán püspök.

A zsidó felszólalók – köztük Daniel Sperber rabbi – Izráel állam biztonságának a szempontját hangsúlyozták. Palesztin részről – ezzel szemben viszont – a minden népet megillető biztonság szükségességével érveltek.

Felszólalásában Tőkés László alelnök az Európai Parlamentben egyre inkább erősödő érdeklődésről és szolidaritásról számolt be az üldözött keresztények ügye iránt. Ennek összefüggésében fontosnak ítélte az egyházak és a politikum szorosabb együttműködését, illetve a politikai döntéshozók egyházak általi befolyásolását. Elégtétellel újságolta, hogy néhány képviselőtársával közös kezdeményezésükre, ősszel, a közel-keleti üldözött keresztények védelmében Libanonban fog sor kerülni egy újabb nemzetközi konferenciára. Catherine Ashton külügyi főképviselőnél tett közbenjárásukról is hírt adott, aki a keresztényüldözések áldozatainak védelmében azóta többször is elkötelezte magát.

A házigazda érsekek összegző következtetései, illetve a számos felszólaló véleménye megegyezett abban, hogy az egyházak nem hallgathatnak üldözött testvéreik ügyében, sőt azonnali cselekvésre van szükség érdekükben. Egyebek mellett egyetértettek abban, hogy fel kell rázni a nyugati keresztény közvéleményt és hatni kell a politikusokra / a politikára, valamint erkölcsi és anyagi eszközökkel segíteni kell a palesztinai keresztényeknek a szülőföldjükön megmaradásban, illetve a hazatérésben. Az igazság és a megbékélés útján járva, a Szentföld szembenálló közösségei csak együtt találhatják meg a kiutat válságos helyzetükből – hangzott el az értekezleten.

A konferencia helyszínéül a Canterbury érsek rezidenciája, a Lambeth-palota szolgált. Az első nap estéjén a Westminsteri apátság templomában került sor egyházi hangversennyel egybekötött áhítatra, majd ünnepélyes fogadásra.

A tanácskozás másnapjának reggelén szélesebb – politikai – irányban folytatódtak az előadások. Lord Howell államminiszter, az angol felsőház tagja az izráeli–palesztinai helyzettel és a vallásszabadsággal kapcsolatos brit álláspontot ismertette. Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Vatikáni Tanácsának elnöke XVI. Benedek pápa teljes támogatásáról biztosította a londoni konferenciát. John Dalli európai biztos José Manuel Barroso üzenetét tolmácsolta a résztvevőknek. Tőkés László alelnök előadásában a „spirituális Európa” hivatásának igei és eszmei alapjairól beszélt (lásd a mellékelt beszédét).

A kétnapos tanácskozás ma délután, a konkrét tennivalók megfogalmazásával és sajtóértekezlettel ér véget.