A szerb megszállás alóli felszabadulásra emlékeztek Pécsett

Potápi Árpád János a Pécs és a Dél-Dunántúl szerb megszállás alóli felszabadulásának 100. évfordulója kapcsán rendezett megemlékezésen úgy fogalmazott: a magyarok ma is azt akarják, mint száz éve, mégpedig azt, hogy „az ezeréves magyar állam önállóságát ma is tiszteletben tartsák, és országunkat ne hűbéresként kezeljék”.

Az államtitkár a baranyai megyeszékhely főterén tartott beszédében hozzáfűzte: a magyarok soha többé nem akarják, hogy „az egykori, 1921-es Pécsi Szocialista Párt mintájára ismét külföldről pénzelt szervezetek a magyarok érdekeivel szemben gyakorolják a hatalmat”, s hogy „a Linder Bélához hasonló hazaárulók Magyarország szuverenitása és a magyarság közös érdekei ellen küzdjenek” – fogalmazott.

Potápi Árpád János azt mondta, hogy Pécs és a Dél-Dunántúl egy részének szerb megszállásáról és az azt követő felszabadulásról a mai utódoknak kötelességük megemlékezni, hiszen a helyiek hazájukért harcoltak, s bírták ki a 33 hónapig tartó megszállást.

Emlékeztetett arra, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében Bornemissza Gergely azt íratta a kardjára: „A hazáért!”. Ez az, ami a küzdelem közepette bátorságot, erőt és védelmet adott neki – fűzte hozzá. A hazáért folytatott harc az államtitkár szerint mindig meghozta a maga gyümölcsét: a türelmet és a kipróbáltságot.

„Ezek az értékek is alkotják népünk gerincét, s ez ad olyan tartást, amellyel a Dél-Dunántúlon élők is kibírták a szerb megszállást, majd a felszabadulás után töretlen lelkesedésről tettek tanúbizonyságot” – húzta alá.

Mint mondta, az 1921. augusztus 22-én bevonuló magyar csapatokat óriási öröm fogadta Pécsen, ugyanis a „pécsieket nem vezette félre és nem törte meg a kommunista pribékek ténykedése, Pécs és a Dél-Dunántúl a hazaárulókkal szemben is megmaradt magyarnak a megszállás 33 hónapja alatt is”. A pécsiek fegyvere a kitartás és a megalkuvás nélküli helytállás volt – hangoztatta az államtitkár.

Potápi Árpád János rámutatott: a helyiek „érthették, mit jelent a hazáért állhatatosnak lenni, mert voltak, akik akkor sem lettek árulók, amikor a nemzethalál és a szétszakítottság nem víziónak, hanem valóságnak tűnt”. Rajtuk is múlt – fűzte hozzá -, hogy ma a százéves felszabadulásról emlékezhetünk, hiszen nekik nem a kardjukra, hanem a szívükre volt felírva, hogy „A hazáért!”.

Az államtitkár kiemelte, a mai „nemzeti világnézetünk alapja az, hogy nemcsak egyénként állunk a világban, hanem erős magyar közösségeket építünk a Kárpát-medencében és a nagyvilágban mindenütt, ahol magyar emberek élnek”.

A magyarok már bizonyították élni akarásukat, hiszen 150 év török hódoltság és a 101 éves trianoni szétszakítottság ellenére sem tűntek el, ugyanakkor megőrizték élni akarásukat, ma pedig – az elmúlt 10-11 év nemzetpolitikájának is köszönhetően – egy gyorsan fejlődő, értékeire büszkén tekintő, egységes kárpát-medencei magyar közösségről beszélhetünk újra – fogalmazott a politikus.

Őri László (Fidesz-KDNP), a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke, az esemény házigazdájaként azt mondta: a térség szerb megszállás alóli felszabadulása azt üzente, s azt üzeni ma is, hogy van remény a magyarság számára.

„A haza, a nemzet, a szülőföld, a gyermekeink ma is bátorságra, helytállásra hívnak bennünket az idegen erőkkel, az értékeinket, magyar identitásunkat gyalázókkal szemben” – hangoztatta, hozzátéve: „értjük a százéves üzenetet, (…) van és lesz erőnk megvédeni magunkat és az örökségünket”.

Őri László azt mondta, száz év után ma sem mondhat, mondhatunk mást, mint Horthy Miklós kormányzó, aki szerint „ma egy irány van, a becsületes, a tiszta magyar nemzeti keresztény irány”, aki pedig „másik irányra gondol, az csak magára gondol”.