Adottság? Tehetség? Akarat? Mi kell vajon ahhoz, hogy egy városra rámosolyogjon a szerencse csillaga? Megfelelő vállalkozói környezet. Jó adottságok. És mindenekelőtt tehetséges, kompetens és korrekt városvezetés.

A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához. A Budapestről autópályán ma már háromnegyed óra alatt elérhető gyönyörű település kedvező adottságai révén nagy múltra tekint vissza. Közvetlen környékét már i. e. 3000-ben is lakták, a népvándorlás idején először a szkíták, később hunok, a gótok, majd a nomád avarok lakhelyéül szolgált. Jellemzően érdekes és szép a város címere: csücskös talpú, hatszögletű pajzs, piros mezőben zöld hármas halom, amelynek középső részén fehér kecskebak ágaskodik. A pajzs fölött a Szent Korona lebeg. A címer alatt a város jelmondata olvasható: „Sem magasság, sem mélység nem rettent” áll a félkörívben elhelyezett, redőzött szalagon. S hogy ez a mondat mennyire találó, arra a múltban sokat próbált, a jövőben új kihívások elé néző város maga szolgál bizonyítékul.

Mert Kecskemétnek nemcsak az ősi múltja, hanem a jelene és a jövője is figyelmet érdemel. Kecskemét az egyik olyan magyar város, ahol a megannyi nehézség, gazdasági, társadalmi és politikai helyzet, pénzügyi válság dacára komoly fellendülésről számolhatunk be. Ezért választottuk új sorozatunk, a Gyarapodó városok első színhelyéül.

Sok szó esik manapság fejlesztésről, beruházásról, külföldi tőkéről, de kevés van, ami meg is valósul. Amikor egymás után zárnak be a gyárak, és több tízezres elbocsátásokról szólnak a hírek, különösen örvendetes, hogy Kecskeméten új üzem létesül. Nem is akármilyen: a Daimler-Benz jön Kecskemétre. A Mercedes autók világhírű gyártója döntött úgy, hogy 2012-től kezdődően évente több mint százezer A és B osztályú új modell gyártását kezdi meg az alföldi városban.

A Kecskemét határában óriás beruházást tervező cég a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivataltól prés- és karosszériaüzem, különböző kiszolgáló létesítmények, illetve belső utak építésére kért engedélyt. Jellemzően magyar cégeket választ alvállalkozónak, így azután a tendergyőztes Duna Aszfalt már meg is kezdhette a terület előkészítését: az ő feladatuk a tereprendezés mellett az utak, a kerítés megépítése, illetve a parkosítás lesz.

A Duna Aszfalt vállalkozási igazgatóságának vezetője, Mosonyi László úgy emlékszik vissza a versenytárgyalásra, hogy a magyar tárgyalási kultúrától eltérő, szokatlan és nagyon kemény, de teljesen korrekt verseny volt.

– A menetéről annyit tudok elmondani, hogy a teremben csak mi voltunk. Kaptunk egy atomórához igazodó óraszerkezetet, két mobiltelefont és két papírlapot. Az egyik lapon az induló ár szerepelt, a másikon pedig az azonnali ár, amit ha valaki elfogadott, azonnal megnyerte a munkát. Az azonnali ár nagyon alacsony volt, így nem kapkodott senki. Elkezdődött a licitálás, az árveréshez hasonlóan, csak éppen lefelé. Először három fordulóból választották ki a három továbbjutót, majd két fordulóból kettőt, végül az utolsóból a győztest. Az idegtépő várakozásnak és az egész versenytárgyalásnak a nyilvánvaló célja a vállalási ár csökkentése volt. A döntés késő délután született, amikor az azonnali ár és a legalacsonyabb vállalási ár már annyira közel volt egymáshoz, hogy rendkívül nagy volt a kockázat: attól kellett tartani, hogy valaki bemondja az azonnali árat és elviszi az orrunk elől a munkát. Bemondtam az árat… Nem lehet szavakkal elmondani azt az izgalmat, amit ekkor éreztem. Vártam… Végül a gyorsaság, a felkészültség és a lélekjelenlét együttesen hozták meg a sikert. Alig tértem magamhoz, amikor gratuláltak, bár ma már azt mondom, nem volt véletlen: az, hogy a kollégáimtól azonnal választ kaptam a kérdéseimre, nagy előnyt jelentett a versenytársainkkal szemben. Az első tender elnyerésénél a földmunkák esetében egy kis bátorságra volt szükségünk, de a második tendernél már az időközben megszerzett helyismeret rendkívüli előnyt jelentett. Most van folyamatban egy kisebb volumenű munka odaítélése: most már ismernek minket, megbíznak bennünk, tudják, hogy ránk bízhatják a további feladatokat is – foglalta össze a versenytárgyalás tapasztalatait Mosonyi László.

A németek először kicsit óvatosak voltak, mondta a Demokratának dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere arra a kérdésünkre, hogy kezdődött ez a történet.

– A Mercedes, amikor megkereste a várost, már túl volt a helyszín kiválasztásán. Felhívtak az ITD-ből, amely egy beruházást segítő magyar kormányzati szerv, és elmondták, hogy van egy olyan információjuk, miszerint Kecskemétre egy komoly beruházást szeretnének hozni. Azt kérdezték, tudom-e fogadni azt a csapatot, amelyik ezt a döntést előkészíti, a helyszínt, az adottságokat, a környezetet felméri. Nem árulták el, kikről van szó, a tanácsadók csak átvilágították, feltérképezték a lehetséges helyszíneket, jártak Lengyelországban, Romániában, különböző helyszíneken, és a Mercedesnek a tapasztalataikról tanulmányt készítettek. Ez volt az első sarkalatos pont: valójában ekkor dőlt el minden. A régi 5-ös út mentén található szántóterület ipari létesítmény számára alkalmas és az ITD nyilvántartásában is szerepelt. A Mercedes tanácsadói így szereztek tudomást róla. A Mercedesnek az volt a feltétele, hogy csak az önkormányzattal hajlandó szerződni, a telket az önkormányzattól átminősítve, a termelésből kivonva, ipari területté minősítve akarja megvásárolni. A mi dolgunk az volt tehát, hogy megvegyük a korábbi tulajdonosoktól a területet, majd összevonjuk, átalakítsuk és immár egy telekként, ipari besorolással értékesítsük – foglalta össze a döntés-előkészítés folyamatát a polgármester.

Persze vannak, akik utólag pereskedni akarnak a magasabb vételárért…

– Az egyedüli jogszerű megoldást választottuk: elővásárlási jogot létesítettünk. Közel 170 tulajdonos volt, java részük már korábban opciós szerződést kötött egy ingatlanfejlesztő céggel, amely tulajdonképpen egy halasztott adásvételi szerződés. Most az jelenti a gondot, hogy utólag heten úgy gondolják, több pénz jár nekik… Ezen lehet pereskedni, kártérítést követelni, azonban ez nem fogja érdemben befolyásolni a Mercedes-gyár sorsát. Kár nem ért senkit, az önkormányzat is többért adta el a területet, mint amennyiért vette, bár azt mondtuk, nem akarunk ezen nyerészkedni. Megvettük, azokat a költségeinket, amelyek keletkeztek, hozzáadtuk, és végül 8,9 milliárdért értékesítettük. Az igazi haszon nyilvánvalóan majd az autógyártás lesz, amely 2011-ben az építkezés befejezését követően próbaüzemmel, 2012-től pedig már évi százezer Mercedes gyártásával megindul.

Zombor Gábor elmondta azt is, hogy mint később kiderült, a döntésben szerepet játszott, hogy Kecskeméten magasan kvalifikált, európai munkakultúrával rendelkező munkavállalók, jól képzett szakemberek állnak rendelkezésre, és a bizalmat tovább fokozza, hogy számos német tulajdonban lévő vállalkozás működik a környéken. Példaként a Knorr-Bremse nevű, fékeket gyártó német céget említette, de itt van már régóta az osztrák Hilti is és több német tulajdonú autóipari beszállító. Emellett a szakképzésnek és a műszaki felsőoktatásnak Kecskeméten hagyományai vannak. A város földrajzi elhelyezkedése kitűnő, logisztikai infrastruktúrája fejlett: könnyen elérhető vasúton és közúton egyaránt, a Ferihegyi repülőtér Kecskeméttől mintegy 40 percre található.

– A befektetői környezet is megfelelő: 2007-ben elkezdtük csökkenteni az iparűzési adót. Ez minden nagyvárosban két százalék. Mi Kecskeméten fokozatosan csökkentjük, mert csak így tudjuk itt tartani a befektetőket. Mire megkezdődik a Mercedes-gyárban a termelés, másfél százalék körül lesz az iparűzési adó mértéke. De fontos volt az is, hogy korrektül sikerült a vállalásainkat betartani, a hivatali bürokrácia nem akadályozta az előkészítési folyamatot: pozitív volt a hozzáállás mind helyi, mind országos szinten.

Arra is gondoltak Kecskeméten, hogy az ide érkező német családok gyermekeinek német nyelvű oktatást biztosítsanak.

– Nagyon fontos szempont volt, hogy mivel sok német szakember érkezik ide, akik egyébként nem a magyarok elől fogják elvenni a munkát, hanem betanítják őket, vezető beosztásban fognak dolgozni, megfelelő és élhető környezetet biztosítsunk a családjuk számára is. Ennek egyik feltétele volt, amit a város vállalt, hogy olyan iskolát hoz létre, amelyik Baden-Würtenberg tanrendje szerinti oktatást biztosít a német gyermekek részére, hogy ha hazamennek a gyerekek, otthon tudják folytatni az iskolát.

A város ehhez minden szükséges segítséget megkapott a baden-würtenbergi oktatási kormányzattól, beleértve a tanrendet, a szükséges tananyagot, tankönyveket, felszerelést. Még a tanév rendje, az iskolai szünetek ideje is a kintinek megfelelő, ahhoz igazodik.

– Sikerült a magyarországi német kisebbséggel közösen ezt a feladatot úgy megoldani, hogy a Baján működő német nemzetiségi iskolával közösen indítottuk el a képzést: mi adjuk az infrastruktúrát, ők a tanárokat. Új telephelyet hoztak létre, és anyanyelvi tanárokkal folyik a képzés. A tanárok bérét a Mercedes-gyár fizeti. Vannak két tannyelvű gimnáziumaink, később az általános iskola után a középiskolai képzést is meg tudjuk oldani. Gyakorlatilag az óvodától a gimnáziumig megfelelő képzést tudunk biztosítani a német gyerekeknek – teszi hozzá a polgármester.

Magyar diákok is igénybe vehetik ezt az iskolát, de van egy feltétel: a szülőknek vállalniuk kell, hogy a gyerek nem a magyar tanrend szerinti képzésben részesül. Mivel az érettségi-felvételi rendszer szempontjából ez vélhetően nem a legjobb megoldás a magyar gyerekeknek, ugyanebben az iskolában létrehoztak párhuzamosan egy német nyelvű, de a magyar tanrend szerinti tagozatot is, kifejezetten a magyar diákok számára. Az iskola új épületben működik, egy korábban meglévő épület korszerűsítésével, bővítésével.

A Mercedes hírére felmentek az ingatlanárak Kecskeméten. A belvárosi árak a főváros előkelőbb kerületeinek ingatlanáraival vetekszenek. Épül-szépül a város. Negyven utcát újítottak fel teljesen, a csatornázással együtt az útfelújítás több, mint száz utcát érint. Az útfelújítások mellett kerékpárutak, termálfürdő, versenyuszoda épül, amely az idegenforgalom szempontjából is új fejezetet nyithat. Mert bár a város gyönyörű, a turistákat itt is kell tudni tartani. Ez pedig ma már megfelelő fürdő- és wellness-szolgáltatások nélkül szinte lehetetlen.

– Termálvizünk van. Most tettük le az alapkövét egy hétmilliárd forintos új versenyuszoda-élményfürdő építésének, ami az önkormányzat saját beruházása. Ettől az idegenforgalom fellendülését várjuk. Ráadásul a város nyolc-kilencezer új munkahellyel gyarapszik, ha a beszállítói kört is hozzászámítjuk. A Mercedes ugyanis alapvetően magyar beszállítókkal szerződik, ha versenyképes minőségben, korrekt áron dolgoznak.

A polgármester korábban a megyei kórházat vezette, a két betű a neve előtt orvosi doktorátusát jelöli. Ezért különösen érthető, hogy Zombor Gábor a szívén viseli a kecskeméti megyei kórház jövőjét.

– A közelmúltban tizenegymilliárd forintos fejlesztési pályázatot nyert a kórház, és további fejlesztéseket, bővítéseket terveznek. Gyakorlatilag egy teljesen új, 600 ágyas kórházépület építését kezdik meg a közeljövőben, vadonatúj kórházi és diagnosztikai osztályokkal – teszi hozzá.

Valóban rámosolygott Kecskemétre a szerencse csillaga? A Mercedes-beruházásnak talán a hazainál is nagyobb a külföldi sajtóvisszhangja. Zombor Gábor a legnagyobb német bulvárújság, a Bild Zeitung cikkét mutatja: „Szerencsecsillagunk [t. i. a Mercedes-csillag – a szerk.] boldoggá teszi Kecskemét polgármesterét” címmel kétoldalas cikk jelent meg, amely szerint Zombor Gábor Magyarország legboldogabb polgármestere: Kecskemét rövidesen az autógyártás Mekkája lehet.

Az áldás váratlanul köszöntött a városra. 2008-ban csörgött a telefon dr. Zombor Gábor titkárságán és bejelentkezett egy delegáció… Így kezdődött. Kis idővel később úgy döntöttek, 200 milliárd forintos beruházásba kezdenek. Evés közben jön meg az étvágy.

Hernádi Zsuzsa