Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Hirdetés

Takács Péter kiemelte, a magyar elnökség célja, hogy támogassa az európai egészségügyi unió kiteljesedését, mivel ez hozzájárulhat az európai polgárok egészségének megőrzéséhez és jólétéhez, választ adhat a demográfiai kihívásokra, és erősítheti az unió versenyképességét.

Első napirendi pontként a szív- és érrendszeri betegségek elleni közös fellépésről tanácskoztak a résztvevők, ezeket ugyanis még mindig vezető halálokként tartják számon, a kihívás kezelése pedig nem csupán a népegészségügy, hanem az egészégügyi rendszerek fenntarthatósága szempontjából is kritikus jelentőségű – mondta az államtitkár.

Beszámolója szerint a vitában kiemelték, hogy az egészégben eltöltött hosszabb évek elősegítése érdekében a kockázati tényezőket – dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, mozgáshiány, rossz mentális állapot, környezeti kockázatok – megelőző intézkedésekre van szükség, de a megelőzés erősítése mellett hangsúlyozták a jobb kezelési lehetőségek elérhetőségének és a rehabilitációnak a fontosságát is.

A tanácskozáson szó esett a szív- és érrendszeri egészség előmozdításáról a korai életkortól az időskorig, az egészséges életmód népszerűsítéséről, valamint a fejlett orvosi kezelésekhez való egyenlő hozzáférés biztosításáról az egész unióban – fűzte hozzá Takács Péter.

Korábban írtuk

A következő téma a szervadományozás és transzplantáció kérdésköre volt, amely „nem csak életmentő, de az egyik leghatékonyabb beavatkozás egyes krónikus betegek gyógyításában”, ezért fontos, hogy a jövőben több szervadományozásra és -átültetésre kerüljön sor – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Takács Péter felidézte, hogy az EU 2009. és 2015. közötti szervadományozási és transzplantációs akciótervének köszönhetően 21 százalékkal nőtt a szervadományozás, amely bizonyítja, hogy az együttműködés kulcsfontosságú és újabb akciótervre van szükség.

Az ülésen szóba került, hogy miként kezelik a szervadományozás hiányát az egyes tagállamok, milyen kihívásokkal néznek szembe az ehhez kapcsolódó rendszer fejlesztésében, milyen eszközök alkalmazhatók a tagállamok közötti egyenlőtlenségek megszüntetésére, valamint milyen támogatásokat nyújthat az EU a tagállamoknak – ismertette az államtitkár.

A résztvevők végül beszéltek az európai egészségügyi adattérről szóló rendelettervezet végrehajtásáról is. A hamarosan elfogadásra kerülő jogszabály célja, hogy biztonságos teret hozzon létre az elektronikus egészségügyi adatokhoz való hozzáféréshez és ezek megosztásához az unióban elősegítve a kutatást, az innovációt és a szakpolitikák kialakítását – mondta el Takács Péter.

A rendszer lehetővé teszi az embereknek a jobb hozzáférést az egészségügyi adataikhoz, támogatja a digitális egészségügyi piacot, ugyanakkor garantálja az adatbiztonságot és a magánélet védelmét – közölte az államtitkár.

Hozzátette, hogy a tagállamok eltérő fejlődési szintje miatt a fokozatos bevezetést ajánlották, a teljeskörű alkalmazás 2030-tól várható.