A szigor mindannyiunkat véd

– Látjuk, halljuk a hírekből a járvány­ügyi védekezés november közepén kezdődött új szakaszával kapcsolatos ellenőrzéseket, de hogy fest mindez a gyakorlatban?

– Magyarország felkészülve várta a második hullámot, és kellő időben hozta meg a szükséges intézkedéseket. Már szeptember elsején az összes szárazföldi, légi és vízi belső határszakaszon visszaállítottuk a határellenőrzést. Rendőreink feladatai így a határátkelőhelyeken is megsokszorozódtak, de sikeresen helytállnak. November 24-től ismét érvényesek az idősek védelmét szolgáló vásárlási idősávok az üzletekben. Hétköznap 9 és 11, hétvégén 8 és 10 óra között az ott dolgozókon kívül csak 65 év felettiek léphetnek be az élelmiszerüzletekbe, a drogériákba és a gyógyszertárakba. Az eddigi talán legszigorúbb intézkedés, hogy november 11. óta este 8 és reggel 5 óra között kivételes esetektől, például a munkavégzéstől, a munkába, illetve onnan hazafelé közlekedéstől eltekintve kijárási tilalom lépett életbe. Mindezek célja a járvány terjedésének lassítása. A szabályok, különösen a vásárlási idősávok betartását rendőreink szigorúan ellenőrzik. Munkájukat a Magyar Honvédség is segíti. A katonák a szociális és az oktatási intézmények fertőtlenítése mellett részt vesznek a közterületeken a kijárási tilalom szabályainak ellenőrzésében, a közrend és közbiztonság fenntartásában is. Munkájukat, közreműködésüket köszönjük!

– Mi az elmúlt hónap mérlege, jogkövetők a magyarok?

– Tapasztalataink szerint az emberek többsége betartja a szabályokat, és együttműködik a hatóságokkal, amiért köszönetet mondunk nekik. Az állampolgárok is tudják, hogy fontos a védelmi intézkedések követése, a rendszeres kézmosás, a távolságtartás és a maszkviselés. Ezek a néha kényelmetlen intézkedések szükségszerűségből, azért születtek, hogy megvédjük a magyar emberek egészségét, a járvány terjedése lassuljon, és biztosítani lehessen a kórházi ellátást a betegeknek.

– Milyen büntetésre számíthatnak a rendeletekre fittyet hányók?

– November 2. előtt a rendőrség csupán kérte a szabályok betartását, és figyelmeztetett. A szigorítások nyomán a rendőri fellépés is keményebb. Nem öncélúan, aki ugyanis nem hajlandó követni a szabályokat, nem hordja a maszkot, nemcsak a saját életével játszik, hanem másokéval is. Ennek megfelelően a rend­őrök a járványügyi helyzethez igazodóan indokolt esetben súlyosabb szankciókat alkalmaznak a szabályszegőkkel szemben. Akár be is zárathat a rendőrség olyan üzleteket, szórakozó-, vendéglátóhelyeket, ahol nem tartják be a védelmi intézkedéseket. Volt is erre példa, egy budapesti, X. kerületi söröző 60 napig nem nyithat ki a maszkhasználati előírások megszegése miatt. Az erre vonatkozó szigorúbb szabályozás november 2-án lépett hatályba, azóta a korábbiaknál is nagyobb súlyt kell fektetni ennek ellen­őrzésére. A kijárási tilalom megszegése miatt több mint 8000 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, a karanténszabályok be nem tartása közel 500 esetben vont maga után közigazgatási eljárást. A maszkviselés, valamint a közterületi magatartási szabályok megszegésével összefüggésben majd 4000 esetben éltek figyelmeztetéssel, több mint 5500 fővel szemben kellett kiszabni helyszíni bírságot, a 3800-at közelíti a szabálysértési feljelentések száma, négy esetben pedig elő kellett állítani a szabályszegőket. Üzleteket, vendéglátóhelyeket, szálláshelyeket, valamint szabadidős létesítményeket 50 alkalommal voltak kénytelenek figyelmeztetni, és több mint 60 helyszíni bírságot, 17 pénzbírságot szabtak ki a rendőrök, közel 90 alkalommal pedig bezárás volt a szankció. Mindez szigorúnak tűnhet, de mindenkinek meg kell értenie, hogy felelősek vagyunk egymásért, vigyáznunk kell egymásra, mert minden élet számít.

– Milyen szabályszegésekkel találkoznak még?

– A rendőrök az eddig említettek mellett különös figyelmet fordítanak az új koronavírus-járvánnyal összefüggésben elkövetett bűncselekményekre is. A legtöbb nyomozás csalás és rémhírterjesztés miatt indult.

– Milyen trükkökkel dolgoznak a csalók?

– A legjellemzőbbek az egészségügyi termékek készítésével és forgalmazásával összefüggő csalások. Olyan is előfordult, hogy a bűnözők vírus elleni fertőtlenítés címén próbáltak bejutni lakásokba. A feljelentések rendkívül széles tárgykört fognak át, eddig nagyjából 150 eljárás indult ilyen ügyekben.

– És rémhírterjesztés miatt?

– A járvánnyal kapcsolatos álhírek, a hamis videók félretájékoztatják az embereket, pánikot keltenek, és fennáll a veszélye, hogy a szabályok megszegését, így a járvány terjedésének felgyorsulását eredményezik. Éppen ezért lényeges, hogy a rémhírterjesztést megfelelően szankcionáljuk. Ilyen ügyekben is mintegy 150 eljárás indult eddig, és volt olyan ügy, amiben a nyomozás vádemelési javaslattal zárult. Fontos tudni, hogy míg a büntetőjog hétköznapi esetben maximum három év szabadságvesztéssel fenyegeti ezt a cselekményt, rendkívüli jogrend idején öt évre is rács mögé kerülhetnek az elkövetők.

– Milyen tehertételt jelent mindez a rendőröknek?

– Ebben az évben a koronavírus-járvány elleni védekezés jelentősen befolyásolja és alapvetően meghatározza a tevékenységüket. Az idén százéves Magyar Rendőrség méltán lehet büszke a teljesítményére, a testület ismét bebizonyította, hogy minden kihívásnak sikerrel megfelel, és állja a sarat. A rendőrök a honvédekkel közösen nemcsak megvédik Magyarország határait, hanem a járvány elleni védekezésben is teszik a dolgukat. Javul a belbiztonság, csökken az ismertté vált bűncselekmények száma. A járványügyi ellenőrzésekhez nagy segítséget nyújt az elektronikus házi karanténrendszer működtetése, amelynek segítségével az érintett állampolgárokat a rendszer adatai alapján tudják ellenőrizni anélkül, hogy a rendőrnek a helyszínre kellene mennie. Ez az applikáció jelentősen csökkenti rendőreink leterheltségét, akiket óriási elismerés és megbecsülés illet a helytállásért ebben a még sohasem tapasztalt, nagyon nehéz helyzetben. Ahogy miniszterelnök úr fogalmazott, hazánkban hősökből sosincs hiány.