A szív, a hit és az ész
Az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia keresztény értelmiségi fiatalokat képző intézmény. A tíz hónapos, bentlakásos, ösztöndíjas képzés célja, hogy a keresztény, családi és nemzeti gondolkodást előtérbe helyező fiatalokból véleményvezérek lehessenek. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy nagy szükség lenne a fiatalok szolgálatára is a kereszténység megerősítésében.
Osztie Zoltán plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége korábbi országos elnöke, az akadémia egyik szülőatyja három pillérre helyezi a képzés szellemi alapjait. A keresztény elhivatottságra, a család és a nemi identitás megerősítésére, valamint a nemzeti hovatartozás fontosságának érzésére. Hozzáteszi, ez az egykorvolt Isten, haza, család jelszavának modern változata. Az akadémia olyan fiatalokat képez ki és küld a közélet fórumaira vagy a különféle közösségekbe, akik nemcsak vallják, de meg is élik keresztény hitüket, életük és gondolkodásuk példa lehet mindenki számára. Még nincsenek olyan sokan, de idővel széles hálózattá kívánnak szerveződni.
Szabadulás a csapdából
Az intézmény 21 és 30 év közötti értelmiségi fiatalokat fogad, éppen most van a jelentkezések időszaka. A kívülálló számára a tíz hónapos, teljesen ingyenes, sőt ösztöndíjas, de bentlakásos képzés meghökkentően sokrétű. Teológia, magyar történelem, magyar irodalom, politológia, kommunikáció, szociológia, gazdaságtan, kultúrtörténet, természettudományi stúdiumok. Nagynevű, sőt, nemzetközi hírű előadók lépnek itt a hallgatók elé, olyanok, mint a közgazdász Csath Magdolna, az agykutató Freund Tamás vagy az űrkutató Ferencz Orsolya. Mindenekelőtt és legfőképpen szemléletmódot kapnak tőlük a fiatalok, a dolgok és a jelenségek értelmezési lehetőségeire igyekeznek rávezetni őket.
Az egyik hallgató, Streit Nóra azt is megemlíti, hogy az előadók az életükből is megmutatnak egy darabot, főként azt, hogy miként élik meg ők maguk a keresztény hitet, és ez mit jelent munkájukban vagy szeretteikhez, barátaikhoz való kötődésükben. Ebből pedig épp annyit meríthetnek a fiatalok, mint a konkrét ismeretanyagokból. Nem titok, hasonló kisugárzást várnak majd tőlük is. Főként azt, hogy vezessék ki társaikat, barátaikat az individualizmus útvesztőjéből. A liberális terror csalta be őket ebbe a csapdába, és az tette őket az internet foglyaivá is, noha nem az ember van az információs hálózatért, hanem fordítva.
Vezetők lehetnek
Az atya csupa remény, amikor az ifjúságról szól. A fiatalok jók, állítja határozottan, és a Kopp Mária Intézet egyik nevezetes felmérésére utal, amely szerint a mai magyar ifjúság álmai és vágyai a normális, természetes élethez és annak értékeihez húznak. Vagyis társhoz, otthonhoz, családhoz. Nincs könnyű dolguk ugyanakkor abban a kaotikus világban, ahol minden összemosódott, folytatja az atya, ahol láthatatlanok a frontvonalak, az ellenség arctalan, és ahol cinikus szórablás, a fogalmak kiforgatása folyik. Ez rosszabb a kommunizmusnál is, fennkölt tézisekkel jönnek elő a liberálisok, miközben az ember leggyarlóbb ösztöneire játszanak. A mi életünket viszont a szívünk, a hitünk és a józan paraszti eszünk kell hogy irányítsa, tesz pontot a gondolatsor végére Osztie Zoltán.
A tizenegy hallgató az akadémia piliscsabai Szent Vince-házában lakik és tanul. Csak kéthetente látogathatnak haza, ez szigorú szabály. Közösségben élni, közösséget alkotni, közösséget erősíteni, ezt célozza az előírás. Naponta három, másfél órás előadást hallgatnak meg az akadémisták, délutánonként pedig szemináriumokon vesznek részt. A modulokat egy-egy önállóan írt esszével zárják le, ez a számonkérés módja, a képzést pedig egy nagy szakdolgozattal fejezik be. Havonta tesznek egy egyhetes tanulmányi kirándulást, legtöbbször a határainkon túli magyarlakta területekre, szórványokba. A határok túloldalán Erdélyben a legnagyobb az érdeklődés az akadémia iránt, és Vajdaságban vannak a legjobban kiépített kapcsolataik.
A hallgatók közösségszervező emberek lesznek, ebben benne van az is, hogy tartásuk, példájuk okán mentoraivá válhatnak a náluk fiatalabbaknak. Másfelől viszont egyszer majd vezető pozíciókba kerülhetnek, így pedig egész közösségek életét befolyásolhatják. Makk Ádám, az akadémia éppen soros előadója, a Pető Intézet igazgatója, a Máltai Lovagrend tagja beszélt erről. Az erőt adó, irányt szabó hit fontosságáról tartott előadást, és annak helyéről munkánkban, életünkben. Öt éve vette át a Pető Intézet vezetését, és már érezni ott a kultúraváltás eredményeit, egy új atmoszféra kialakulását.
A hiteles ember
Honnan jönnek a diákok? Streit Nóra például Budapestről. Újságíró. Azt mondja komplex, a teljes emberre ható oktatás folyik itt, persze keresztény keretrendszerben. Rengeteg inspirációt kapott, életre szóló útravaló számára például Lajtha László népzenekutató munkássága a viszontagságos pártállami időkben, ezt itt ismerte meg. Bezártság? Most mindent félretett az életében az akadémia érdekében. Erős közösség alakult ki, az itt töltött hétvégéken bográcsoznak, kirándulnak a Pilisben. Érzi, megerősödött identitással érkezik majd vissza a munkájába, és egyszer alapítana egy civil szervezetet is.
A Heves megyei Lőrinciből érkezett Nagy Milán. Közgazdász, de számos végzettsége van még. Nagyon megfogta őt az, amikor már fővárosi egyetemistaként hallotta Zoltán atya prédikációját. Nemcsak a szavaknak volt erejük, de a mise légkörének is. Számára fontos, hogy az akadémia a Pilis csodálatos környezetében kapott helyet, ez is erősíti az intézmény szellemiségét. A politológia és a média a kedvenc modulja. A Telekomnál dolgozott, de most egy új, éppen alakuló, konzervatív politikai elemzőintézethez szerződik. Nyilván jó ajánlólevél lehetett maga az akadémia is. Alakítana ifjúsági szervezetet, de a politikai pályát is kipróbálná egyszer.
Az erdélyi, pontosabban mikházai Tóducz Edith itt járt egyetemre, energetikai mérnök. Legutóbb az angliai Birminghamben dolgozott önkéntesként egy katolikus közösségben. Érdekes munka volt, a sokszínű gyülekezetet fekete pap vezette, látni lehetett, hogy a keresztény hit miként képes áthidalni a kulturális és etnikai különbözőségeket. Edith azonban hazajött, mert hiányzott neki minden, amit mi idehaza értéknek, hagyománynak nevezünk. A szakmájában szeretne dolgozni. A kérdésre, hogy miként hathat majd a munkahelyén a környezetére, azt válaszolja, hogy egyszerű, az emberek eleve megérzik egy másik ember hitelességét. Ahogy az akadémia előadói is hiteles szaktekintélyek, hiteles emberek, hiteles keresztény hívők. Edith ugyanakkor azt is tapasztalja, hogy sok olyan embert látni itthon az utcán, a buszon vagy a metrón, aki távol került Istentől. Rajtuk segítene. Ha nem is borított fel mindent, de az akadémia életében is sok nehézséget okozott a járvány. Ezek most az újjászületés napjai, az online oktatás után visszajönnek az élő előadások, folytatódnak a tanulmányi utak. Visszatér az élet.
