A kutyákat halálos veszéllyel fenyegető és a gazdákat is megbetegíthető, egyre jobban terjedő szívférgességre kívánják felhívni a figyelmet azt állatvédők azzal, hogy május 10-ét a betegség napjává nyilvánították.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A megbetegedés veszélye tavasszal és nyáron, a szúnyogszezon beköszöntével a legnagyobb, mivel a betegség kórokozóját a vérszívók csípéseikkel juttatják el egyik állatból a másikba – hangzott el a szívférgességről tartott pénteki budapesti sajtótájékoztatón.
    
A gazdák felelősséggel tartoznak állataikért és ebbe az egészségükre való odafigyelés is beletartozik – emelte ki Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, aki azt is hangsúlyozta: az államtitkárság törekszik arra, hogy szakmai tapasztalataikkal segítséget nyújtsanak az állattartóknak és a témát felkaroló szakmai és civil szervezeteknek is. 
    
Fekete Mónika állatorvos elmondta, hogy a szívféreg közvetlenül nem terjed sem állatról állatra, sem állatról emberre, ehhez mindig egy közvetítőre van szükség, mert a kórokozó fejlődésének egy része a közvetítőben, jelen esetben a szúnyogban zajlik, de végleges gazdái a kutyák, macskák, olykor a vadászgörények. Némely fejlődési állapotában a féreg emberben is megtalálható, de halálos veszélyt nem jelent.
    
Ezek hosszú életű férgek, a lárvák akár 2-2,5 évig is keringhetnek az érpályákban, a kifejlett férgek pedig akár 6-9 évig is élhetnek. Elsősorban az érpályában és a tüdőerekben fejlődnek, és később, a kifejlett alakjai kerülnek a szívbe – részletezte. A szúnyog egy már fertőzött állat megcsípésével juttatja el a kórokozót egy másik, egészséges állatba szintén csípés révén.
    
A tünetek között a szakember a szív- és keringési, valamint légzési elégtelenségeket sorolta, amelyek később az állat halálához vezethetnek. A megelőzés során az a fontos, hogy a kifejlett nőstényféregből minél kevesebb lárva kerüljön a véráramba, valamint, hogy a közvetítők ne érjék el a következő állatot – hangsúlyozta.
    
A lárvák vérvétellel, a kifejlett férgek tesztekkel kimutathatók, az állatokat pedig már hat hónapos koruktól kezdve érdemes évente szűrésre vinni. A betegség kezelése gyógyszerrel vagy műtéti úton történik.
    
Zsigó Róbert az általános állatvédelemmel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről elmondta, hogy a 2017-es költségvetésben az állatvédelemre 40 millió forinttal több forrás áll rendelkezésre, mint a korábbi esztendőben. Harminc millió forint keretösszeget különítenek el arra a pályázatra, amelynek keretében civil szervezetek, valamint ebrendészeti telepek nevezhetnek korszerűsítésre és fejlesztésre, öt millió forint állhat rendelkezésre a Szabad a gazdi elnevezésű, a felelős állattartást népszerűsítő kampányra és szintén öt millió forint jut a 2013-ban elkezdett menhelyi ivartalanítási programra.
    
Az eseményen a Kutyabarát élménykalauz elnevezésű kiadványt is bemutatták, amely az állattartóknak nyújt segítséget a Balaton környéki állatbarát szállásokról, vendéglátó helyekről és programkínálatról.

MTI