Miközben a szlovákiait szolgaian követve a magyarországi média egy jelentéktelen üggyel, a szlovák többségű pilisszentkereszti önkormányzat azon döntésével van elfoglalva, hogy a helyi szlovák iskola az egyik önkormányzati épületből egy másikba költözzék át, figyelmet sem szentel annak a közelmúltbeli intézkedésnek, amely kísértetiesen hasonlít Szlovákia Meciar-időszak alatti állami közigazgatási átszervezésére. Ennek legfőbb célja az volt, hogy a magyarság valamennyi megyében számarányában is kisebbségbe szoruljon. A mostani átszervezésnek is ez a célja, hiszen a felvidéki magyar katolikusok közösségét ezzel szétszabdalták.

A szlovákiai magyarok mintegy 65 százaléka vallotta magát katolikus vallásúnak a 2001-es népszámláláskor. Kétharmaduk a pozsonyi–nagyszombati főegyházmegyében él. Az eddig összesen négy egyházmegye területén élő magyar hívők az átszervezés után hat egyházmegyében élnek majd. Az eddigi, nagyrészt egységes tömbben elhelyezkedő magyar esperesi kerületek és plébániák pedig különböző egyházmegyékhez tartoznak.

Karaffa János, a Pázmaneum Polgári Társulás elnöke, felsőtúri plébános az átszervezésről a következőket mondta a Demokratának:

– A pozsonyi érsekségbe került a somorjai és a szenci esperesi kerület, míg a besztercebányai püspökséghez, ahol eddig nem voltak magyar hívek, csak az ipolysági és nagykürtösi esperesség néhány magyar ajkú plébániája fog tartozni. A nagyszombati egyházmegyében jelentős marad a magyar katolikusok száma, hiszen itt maradt a dunaszerdahelyi, a galántai, a vágselyei, a komáromi és az ógyallai esperesség, de ott is a szlovák esperesi kerületek lesznek többségben. A nyitrai püspökséghez eddig csak néhány zoboraljai magyar egyházközösség tartozott, most oda csatolták az érsekújvári, a párkányi és a zselízi esperesség nagyrészt magyar plébániáit is, ám tizenkét szlovák esperesség mellett így még talán a húsz százalékot sem éri majd el a magyar hívők száma ebben az egyházmegyében. A felvidéki magyar hívők immár 18 éve imádkoznak minden évben a Komáromi Imanapok keretében egy magyar katolikus püspökség megalapításáért Révkomárom székhellyel, illetve a magyar papi, szerzetesi hivatásokért és a magyar főpásztorért. Több alkalommal kérést intéztek a pápához ez ügyben, egy küldöttség személyes meghallgatáson is részt vett II. János Pál pápánál, eredménytelenül. 1993-ban 53 ezer szlovákiai magyar katolikus hívő aláírásával kérte magyar nemzetiségű püspök kinevezését, s ezt a kérésüket képviselőik 1995-ben személyesen is eljuttatták a Szentatyához. 2007-ben a Pázmaneum Polgári Társulás XVI. Benedek pápához is eljuttatta ezt a kérelmet, de nem volt semmilyen eredménye.

Orosch János személyében jelenleg nagyszombati segédpüspöke van a felvidéki magyar katolikus híveknek. Ő azonban a magyar hívek többszöri kérése ellenére sem kapott olyan jogköröket, amelyek révén hivatalosan is vállalhatná a magyar katolikusok képviseletét. Most itt lett volna az alkalom, hogy a szlovákok az egyházmegyék átszervezésekor létrehozzanak egy magyar püspökséget. Nem tették meg, pedig az átszervezést azzal is indokolták, hogy a püspök közelebb legyen a híveihez, és több személyes találkozóra kerüljön sor. Nos, egy komáromi székhelyű magyar püspök előnyös megoldás lett volna e tekintetben is. Az intézkedés tehát egyértelműen és tudatosan a felvidéki magyar hívők ellen irányul.

Az új magyarellenes felosztás miatt a Pázmaneum Polgári Társulás, a Mécs László Társulás és a Jópásztor Alapítvány aláírásgyűjtésbe kezdett a Felvidéken.

– Az aláírásgyűjtéssel fel kívánjuk hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy az átszervezéssel megkezdődött a felvidéki magyar hívek egyértelmű és erőszakos asszimilációja, amely Szlovákia egykori magyarellenes közigazgatási átszervezéséből táplálkozik – mondta Karaffa János. – A II. Vatikáni Zsinat üzenete is az, hogy Isten valamennyi gyermekét figyelembe kell venni az egyházkerületek átszervezésénél. A mostani szlovákiai átszervezés egyáltalán nem vette figyelembe, hogy csaknem négyszázezer magyar katolikus hívő él az országban.

Az aláírásokhoz csatolt nyílt levelet elküldték a Szlovák Püspöki Konferenciának is. A levéllel és az aláírásgyűjtéssel az a céljuk, hogy az egy tömbben élő magyar nemzetiségű hívek természetes egységének megbontását megakadályozzák, és újból szorgalmazzák a Szentatyánál magyar püspök kinevezését, ezzel egyidejűleg magyar püspökség létrehozását a Felvidéken. Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken van magyar katolikus püspök, e tekintetben csak Szlovákia képez kivételt. Így válik érthetővé a szlovák média kiemelkedő érdeklődése a pilisszentkereszti iskola áthelyezése iránt. A figyelmet ügyesen sikerült elterelni egy felháborítóan agresszív és magyarellenes manőverről.

Tarics Péter