– Tótkomlóson nemrég 13 millió forintos beruházással elkezdték kétnyelvűre cserélni az utca- és intézménytáblákat. Németh Zsolt országgyűlési képviselő azt nyilatkozta, hogy így kívánják megőrizni a magyarországi szlovák kisebbség identitását.

– Ami Tótkomlóson elkezdődött, az az európai minta. Mindenképpen szeretnék elmenni oda, hiszen ez a kezdeményezés az a pozitív példa, amit Szlovákiának is követnie kéne.

– De nemigen teszik. Az Európai Nemzeti Tanács nemrég fel is szólította Szlovákiát, hogy szolgáltassanak bizonyítékot Dunaszerdahely ügyében. Ön szerint lesz bizonyíték?

– Ezt kétlem. Dunaszerdahely nyitott ügy, és az is marad, amíg nem lesz felelős. A szlovák rendőrség máig nem tudja azt bizonyítani, hogy szükséges volt agresszív módon fellépni a szurkolókkal szemben. Az eset megtörtént, és mivel nincs bizonyíték, valakinek vállalnia kell a felelősséget. Valakinek, a belügyminiszternek, az országos rendőrfőkapitánynak vagy a helyettesének le kell mondania.

– A múlt héten lezajlott Gasparovic–Sólyom-találkozón a szlovák államfő azt kérte, hogy Magyarország adjon ki egy olyan nyilatkozatot, amelyben megerősíti, hogy nem vonja kétségbe a trianoni szerződés érvényességét. Sólyom László erre azt felelte, hogy erre nincs szükség, mert Magyarországon senki nem kérdőjelezi meg Trianon érvényességét.

– Én úgy látom, hogy a jelenlegi szlovák politikai elit nem is annyira a magyaroktól, hanem inkább a saját kicsinységétől fél. Ezek a kérések a magyarok felé csak arra szolgálnak, hogy a szlovák fél gátlásait orvosolják. Ezt a kérést én nem látom reálisnak. Ez fóbia. Paranoia. A helsinki alapokmány, a szlovák–magyar alapszerződés, az európai uniós társulási szerződés olyan dokumentumok, amelyeket a két ország parlamentjei ratifikáltak, és amelyek ezt az elemet is tartalmazzák.

– A magyar politikai elit ön szerint mindent megtesz, hogy a szlovákiai magyarokat segítse?

– Azokhoz a reális lehetőségekhez képest, amikkel rendelkeznek, igen. Nekünk létfontosságú, hogy bennünket a magyarországi politika vállaljon, ne tagadjon meg minket, egyeztesse velünk a lépéseit. Azt kell mondjam, hogy a mai magyar politikai vezetésből a köztársasági elnök úr, a házelnök asszony, a miniszterelnök úr ezt megteszi. Amíg két hónapja minden szlovák politikus azt mondta, hogy Európában Magyarország fasizálódása a probléma, addig mára kiderült, hogy a magyar csúcspolitika igenis kínál megoldást a problémákra, és a szlovák fél az, aki lesöpri ezeket a javaslatokat az asztalról. Magyarország teszi, amit tehet. Az igazi konfliktus pedig nem a két nemzet között van, hanem a szlovák kormány, a szlovák oktatási miniszter, a szlovák nemzeti párt és a magyarok között. Mi békében akarunk élni, és a normális szlovákokkal gond nélkül tudunk is békében élni. A felelősség egyértelműen szlovák oldalon van.

– Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter szerint a rossz kapcsolatokért mindkét oldal felelős.

– Ez egy szerencsétlen elszólás volt. A csehek mindig arra játszottak, hogy ha gond van, keressük meg a felelőst mindkét oldalon. Az viszont tény, hogy nem szabad zászlóégetésekkel és hasonlókkal Ján Slota szintjére lesüllyedni, és nem szabad a szlovákokat teljes egészében elítélni. Sok szlovák értelmiségi szorít a mi sikereinkért.

– Egy friss felmérés szerint minden második szlovákiai magyar úgy gondolja, hogy sérültek a jogai Szlovákiában az elmúlt két évben, míg a megkérdezett szlovákok többsége szerint minden rendben van.

– Három olyan felmérés látott napvilágot mostanában, amelyek egy részét szlovák szociológusok készítették, s amelyek szerint a magyarok körében az a vélemény, hogy 2006 óta egyértelmű törés állt be. A szlovák médiában is elmondtam, nagyon furcsállom a szlovák hozzáállást, főleg azért, mert sok szlovák értelmiségi is azt állítja, hogy rosszabbul érzi magát ebben a közegben, mint 2006 előtt, mert a sajtóra gyakorolt nyomás növekszik, a szabadságjogok értéke csökken. A mai Szlovákiában olyan hatalomgyakorlás folyik, amire utoljára tíz éve, a Meciar-időszakban volt példa, és ez sok szlovák újságíró véleménye is. Ahogy már mondtam, a magyar fél javaslatait lesöprik az asztalról, és ez a helyzet a Gyurcsány-féle hat ponttal is. A szlovák fél álláspontja ebben a kérdésben is nagyon európaiatlan, és csak azt teszi egyértelművé, hogy a probléma a szlovák oldalon van.

– Robert Fico kijelentései nyilván elsősorban a saját választóinak szólnak. De vajon van-e Szlovákiában olyan politikai erő, amely egy következő választáson meg tudná szorongatni a Smert?

– Önálló politikai párt nincs, de politikai pártok koalíciója igen, ez pedig a három ellenzéki párté lehetne. Ugyanez volt ’98-ban, az alternatív pártok gyengék voltak, de egyesültek egy koalícióba vagy egy formális választási pártba. Én most is úgy látom, hogy az ellenpólust a Dzurinda-féle szlovák demokratikus és keresztény unió, a Hrusovsky-féle kereszténydemokrata mozgalom és az MKP képviseli. A 2009-es év Szlovákia és Magyarország számára is nehéz lesz. A pénzügyi válság és hatásai, amik a szlovák társadalmat már most is érintik. A munkanélküliség jelenleg nagyobb Szlovákiában, mint Magyarországon. Hogy Szlovákia ennyire bezzeg-országgá vált, azzal kapcsolatban nekem komoly fenntartásaim vannak. A munkanélküliség nőni fog, a beruházások csökkennek, és sok ember jön haza külföldről. A második az euró bevezetése, ami Szlovákia részéről elhamarkodott lépés volt. Az euró bevezetése sok nehézséget okoz majd a nyugdíjasoknak, a szociális segélyen élőknek és a leszakadófélben lévő régiók lakosságának. Hamar meglátják majd, hogy például Ausztriában mekkorák a bérek és a nyugdíjak, és megértik, hogy Szlovákia mennyire fejletlen országként lépett be az eurózónába. Ezek a problémák pontosan azokat a rétegeket, a nyugdíjasokat, kispénzűeket fogják érinteni, akik Ficóra és a Smerre szavaztak.

– Ján Slota pár hete nyilatkozta, hogy zárójelben odakerülhetnek a magyar helységnevek a szlovák helységnevek mögé az úgymond „magyar kisebbségnek” szánt tankönyvekbe. Csoda történt?

– Ez egy hihetetlenül buta, primitív történet, a XXI. század Európájában ilyet nehéz elképzelni. Ez a hatalmi arrogancia csúcsa, ahogy a szerzők munkájába ilyen módon belerondítanak, hogy felsőbb szinten akarják meghatározni egy másik nyelv használatát.

– Eközben a szlovákok között hatalmas felháborodást váltott ki, hogy ismeretlen tettesek lefújtak két szlovák nyelvű helységnévtáblát.

– Rendszerint szlovák oldalon tízszeresen túlzó a reakció, mutatván, hogy lám-lám, Magyarország a probléma forrása. Ezek irányított reagálások, amik egyrészt újfent a Smer választóihoz szólnak, másrészt figyelemelterelő célt is szolgálnak. Ha megnézzük szlovák oldalon, mikor kezdődtek a gondok, és mikor kezdődött például a tankönyvügy, a dátumok fedik egymást. A szlovák–magyar téma mindig kéznél lesz, ehhez mindenki ért, és addig nem a komoly gondokra, például a panamákra figyel a szlovák választó.

– Ön szerint mi hozhatna gyökeres változást a két ország viszonyában?

– Egy kormányváltás Szlovákiában.

– És egy másik Magyarországon…

– Sem a két nép, sem a két ország nincs arra ítélve, hogy rossz viszonyban legyenek egymással. Bízom abban, hogy egy következő kormányalakítás után Szlovákiában megint javulni fog ez. Robert Fico nagy hibát követett el 2006-ban azzal, hogy bevette Slotát a koalícióba, mert Szlovákia rossz hírnevet szerzett az EU-ban.

– Ön lassan két éve az MKP elnöke. Mit tart a választásokig hátralévő két évre a legfontosabb célnak?

– Szlovákiára öt fontos választás vár az elkövetkezendő két évben. 2009-ben az elnökválasztás, majd az európai parlamenti választások, az év végén pedig a megyei választások. Ezekre jól fel kell készülni, jó jelölteket kell találni és el kell vinni az embereket az urnákhoz. Mindezek után lehet gondolni a 2010-es választásokra, hacsak nem lesznek előrehozott választások.

– Előrehozott választások? Lát erre reális esélyt?

– Az a három ok, amiről már volt szó, 2009 második felében megrengetheti annyira a Smert, hogy nem kizárt a választási időszak lerövidítése a Smer részéről. Szlovákiában azonban az előrehozott választások szigorú törvényekhez vannak kötve. Nem kizárt, hogy a Smerben már most többen gondolkodnak az előrehozott választásokban, ugyanakkor ennek a reális lehetősége csekély. Viszont ha esetleg mégis sor kerülne erre, mi nem hátrálnánk meg előle.

Gaál Péter