A szociális munkának közösségmegtartó ereje is van
A szociális munkának közösségmegtartó ereje van, és a másik emberbe vetett feltétlen bizalom is az élet építőkockája – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a szociális munka napja alkalmából tartott elismerések átadásán hétfőn Budapesten.
Fülöp Attila úgy fogalmazott: aki szociális területen dolgozik, mindennapi munkájában nem az élet napos oldalát választja. Azt a nehéz munkát vállalja, amelyről – bár rengeteg hitet, kitartást és energiát igényel – elmondható, hogy „e nélkül a munka nélkül bár élni lehet, de nem érdemes”.
Az államtitkár kifejtette: a szociális munkának, gondoskodásnak két jellemzője van. Az egyik a közösségmegtartó erő, amely erősebb, mint az egyéni érdek. A másik, hogy a másik emberbe vetett feltétel nélküli bizalom olyan kapaszkodó, amellyel élni lehet. „E kettő életünk alapvető építőtéglája” – tette hozzá.
Ezzel a közösségépítéssel – mint mondta – nemcsak a rászorulónak segítenek, hanem a hozzátartozókon is, így tágabb értelemben a falunak, a városnak és végül az egész nemzetnek.
A kitüntetetteket – bár a szociális ellátás különböző területén dolgoznak – egy dolog összeköti: nap mint nap azt vállalják, hogy azt az elveszettnek hitt vagy erodálódott, megrongálódott közösségi szálat próbálják visszaépíteni, amely az adott embernek a legfontosabb – fűzte hozzá.
Fülöp Attila felidézte Ferenc pápa szavait, aki azt mondta, „a tevékeny szeretet azt jelenti, hogy van bátorságunk az emberek szemébe nézni. Nem tudsz segíteni a másiknak, ha elfordítod a tekintetedet. A tevékeny szeretet azt a bátorságot igényli, hogy megérintsük a másikat”.
„Önök azok, akik megérintik a másikat, ezért köszönet illeti önöket munkájukért” – emelte ki az államtitkár.
A szociális ellátásban az állami, egyházi, önkormányzati és civil területen is mindenkinek megvan a maga szerepe, az állami részvállalás a közreműködésen túl a jogszabályalkotásban és a pénzügyi támogatásban is megjelenik – tette hozzá.
Közölte: 2010 óta a szociális és gyermekvédelmi, -jóléti kiadások négyszeresére emelkedtek, jövőre megközelítik az 1300 milliárd forintot. A szociális szektorban dolgozók átlagfizetése pedig háromszorosára emelkedett 2010 óta.
Ha megszületik a megállapodás a garantált bérminimum emeléséről, a szociális területen is lesz béremelés – hangsúlyozta Fülöp Attila, hozzátéve: ezzel is azt a gyakorlatot folytatja a kormány, hogy „ezen a területen is legyen valamilyen mértékű béremelés minden évben”.
