Bár jogi lehetőség lett volna a városon belüli építkezések halasztására – mellyel elkerülhető lett volna ez a rombolás – az MSZP csak arra figyelt, hogy az országgyűlési választásokig bármi áron saját magát tudja fényezni. Ki fizeti meg ennek az árát? Az MSZP biztosan nem. A hibás tervezés, a kivitelezők kiválasztásának módszere, és azok kritikán aluli teljesítménye számtalan kérdést vet fel. Hihetnénk, hogy a beruházás késése miatt a kötbértől való félelem esetleg sürgeti a kivitelezők. Nem ezt látjuk. A kilométerenként több mint 2,5 milliárd forintba kerülő autópálya megbízási díja – úgy tűnik – elegendő hasznot hagy így is az érintett vállalkozások zsebében. Vajon mekkora nyereség-tartalékkal kalkuláltak az érintettek? A tervezés hibájáért biztosan felelősek az állami szervek, de jól láthatóak azok a pénzügyi problémák is, melyek az uniós projekteket jellemzik. A mai napig a kormány 3500 milliárd forint uniós forrást osztott szét, ebből 3100 milliárdra kötött szerződést, de csak 850 milliárdot fizetett ki. Hol a pénz? Az uniós projektek csúszása mögött a gyenge szocialista kormány fizetésképtelensége is meghúzódik – folytatódik a közlemény.

A kormánypártok az M43-as csúszásából származó kötbérből ígérték felújítani a tönkretett szegedi utakat. De mint nyilvánosságra került, az Európai Bizottság bírósághoz fordult a szocialista kormányzat projektre vonatkozó megkérdőjelezhető forrásfelhasználása miatt. Ezzel a magyar állam tíz milliárd forintot bukhat, és így biztosra vehető, hogy nem marad olyan szabadon felhasználható kötbér, amely a szegedi utak felújítására fordítható. Botka (MSZP) útfelújítására vonatkozó ígéretének fedezete tehát köddé vált – zárul a közlemény.