A szülőföld óvodái

Kásler Miklós miniszteri kinevezését gyanakvással fogadta a balliberális média 2018 májusában. Félelmeiket most igazolva látják a néhány napja megjelent Emmi-rendeletben, amelyben az Óvodai nevelés országos alapprogramját módosítja a minisztérium. A magyarság hagyományainak ápolását egyébként eddig is fókuszban tartotta a legtöbb intézmény, a gyökértelenné váló Európában azonban egyre fontosabb a nemzeti értékek hangsúlyozása.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Az Emmi rendelete olyan nevelési faktorokra helyezi a hangsúlyt, mint az egészséges életmód, a hazaszeretet, a magyarság hagyományainak és jelképeinek ismerete, a keresztény kultúra értékei­nek védelme, valamint a család tisztelete és fontossága. Mindez eddig is benne volt az óvodai nevelési alapprogramban, figyelmeztet Szél Dávid a Magyar Narancs internetes oldalán, és nem érti, miért kell ezeknek a céloknak a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt adni. Írása szerint évekkel ezelőtt egy józsefvárosi iskolában dolgozott, „ahol az egyik ünnepségen az egyik osztály előadása abból állt, hogy minden gyerek mesélt magáról. Őrült megható volt látni a boldog kínai, szír, orosz, magyar és még ki tudja, milyen bemutatkozásokat. (…) Magyarország azonban egyre jobban le- és bezár, érzéketlenedik, így aztán a benne élő gyerekek (és persze felnőttek) sem lesznek sem nyitottak, (…) mert elnyomja őket a nemzetre nevelés.”

Kötelezettségben, ami természetes

A szinte minden esetben név nélküli internetes kommentek közös állítása, hogy a minisztérium nem egyeztetett a módosításról a szakmával. Az Emmitől viszont azt a választ kaptuk, hogy a kérdés szerepelt a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) óvodai tagozatával folytatott rendszeres megbeszéléseken, a módosítás pedig figyelembe vette a szakma felől érkező véleményeket, és támaszkodott is rájuk. Nagyné Szabó Etelka óvodavezető, az NPK elnökségi tagja a Magyar Demokrata számára ezt úgy pontosította, hogy célzottan magáról az alapprogram módosításáról nem folyt egyeztetés az Emmivel, amúgy viszont folyamatos a konzultáció a tárca és az NPK óvodai tagozata között. Szerinte is szükség lett volna kifejezett konzultációra a módosítás ügyében, még akkor is, ha valóban nem történt jelentős változtatás, mert az Emmi csupán megerősített és kiemeltebbé tett már korábban meglévő célokat. Sok óvodát ez nem is ért váratlanul, hiszen szép számmal vannak olyan intézmények, amelyek eddig is kiemelten, minden más elé helyezve foglalkoztak a hagyományőrzéssel és a hazafias neveléssel. A módosítás senkinek sem jelent anyagi terhet, az óvodai csoportok Kárpát-medencei utaztatását a határainkon túlra csak lehetőségként ajánlja a program, nem kötelező érvényű előírás.

Baranyi Károly matematika, fizika és filozófia szakos tanár, teológus, a Nemzeti Pedagógus Műhely vezetője szerint nem volt miért egyeztetnie a minisztériumnak. A módosítás az érvényes kormányzati stratégia jegyében született, amelynek lényege, hogy a családok összességéből álló egészséges nemzet szeretné komolyan venni és hosszú távon fenntartani magát hagyományaival, nyelvével és kultúrájával együtt. Ezen nincs mit konzultálni.

A 2015-től generált európai morális és politikai válság tükrében érthető, hogy a kabinet rá akart erősíteni a nemzeti nevelés koncepciójára. Noha ezeknek a céloknak magától értetődőnek és természetesnek kellene lennie minden magyar pedagógus számára…

Woodoo misztika

Baranyi Károly emlékeztet arra is, amikor 2010 februárjában a Bajnai-kormány rendeletben módosította az óvodai nevelési alapprogramot. A cél az volt, hogy az „óvodai nevelés tudatosan kerülje a nemi sztereotípiák erősítését”. Így lett vége a papás-mamás játéknak, így csavarták ki a kisfiúk kezéből a labdát, a kislányokéból pedig a hajas babát, hogy valahol a nemek közötti „holt térbe” helyezzék az óvodai nevelőmunkát. Baranyi Károly szerint akkor semmiféle médiakampány és aláírásgyűjtés sem kezdődött az ügyben, ő történetesen csak mély csendet tapasztalt. Az óvodapedagógusok szerint valóban nem kezdődött aláírásgyűjtés a szocialista módosítás kapcsán, de a szakma fel­hör­dült, majd csendben szabotálni kezdett. A 2010-es választások után hivatalba lépő Orbán-kormány nem sokkal később ki is vette a nevelési alapprogramból a „genderista” rendelkezést.

Mostanában a nyílt társadalom eszmeáramlata igyekszik elérni az óvodákat. Bizonyos NGO-khoz köthető szervezetek, csoportok érzékenyítő programokat kínálnak az oktatási intézményeknek. Például olyanokat, amelyek Afrikát és az afrikai embereket, az ő életüket, szokásaikat mutatják be. Le is írják e programok ajánlásaiban, hogy az érzékenyítés nemcsak a gyerekek toleranciáját és befogadói hajlandóságát fejlesztik, de a szüleikét is, jó lenne tehát, ha ők is részt vennének a sokszor vetítésekkel egybekötött sorozatokon. Van óvoda is, amely kapott a lehetőségen, de az intézmények elsöprő többsége eddig is a magyar népmesékre és mondavilágra, a magyar rajzfilmekre és a turulos, csodaszarvasos kifestőkre koncentrált a woodoo misztika helyett. Ezen az Emmi most csak annyit erősítene, hogy a magyar mondavilágnak ne kelljen versenyeznie két, egymásba szerelmes kisherceg megható történetével. Afrikáról meg amúgy is mesélnek és vetítenek a gyerekeknek az óvodapedagógusok a Föld napján. Legyen az elég.

Kerestük Kásler Miklós miniszter urat, hogy megtudjuk, milyen tárgyi feltételeket teremt a tárca az óvodások hazafias neveléséhez, amit a minisztérium „szülőföldhöz kötődésnek” nevez. Az Emmitől érkező válasz szerint ott kell lenniük az óvodai nevelés mindennapi gyakorlatában a hagyományőrző népi játékoknak, daloknak, verseknek, meséknek és mondókáknak. A tárca mindezt saját gyártású kisfilmekkel tervezi segíteni, és minden óvodába eljuttat majd egy Magyar Népmesék nevű ajándékcsomagot. A balliberális ellenzék erre persze azt firtatja, ugyan miből lesz pénz erre… Az angolszász oktatási rendszerben egyébként szintén állami pénzből költenek kifestett, flitteres, csipkés ruhákba öltözött LMBTQ-s „személyek” óvodai érzékenyítő előadásaira, a nemzetek öngyilkosságának jegyében…

Tusványosi gyorsítás

Egyébként a hazafias nevelés témakörénél jóval nagyobb problémákkal küzd a hazai óvodai rendszer – ezek a bajok azonban nem tegnap kezdődtek. Nagyné Szabó Etelka szerint gond például a létszámhiány, mert sok fiatal jelentkezik ugyan az óvodapedagógusi karra, de diploma után csak egy részük dolgozik a szakmában. Nagyné szerint szükséges lenne az is, hogy az óvodavezetők maguk is értékelhessék és jutalmazhassák kollégáik, beosztottjaik minőségi munkáját. A létszámproblémákban könnyebbséget hozhat, hogy a kormány a 2019-es költségvetésben már 4,5 milliárd forinttal szán többet az óvodák támogatására, mint eddig.

E bajokról írt nyílt levelet Kásler Miklóshoz egy huszonöt éves kispesti óvó bácsi, Kóber György is, amely szerint az Emmi programja csupán terelés. A kispesti óvodájában például a tizenkét óvodapedagógusi állásból négy betöltetlen, ami pluszmunkát ró a többiekre, különösen úgy, hogy a tárgyi feltételekkel sincs minden rendben, szegényes például az udvarok felszereltsége. Kóber György szerint korrigálni kellene az életpályamodellt is, amit egyébként már két éve kér a szakma, online petícióját pedig 2700 aláíró támogatta.

A számok értelmezéséhez tudni kell: valamivel több mint 30 ezer óvodapedagógus dolgozik az országban. Amúgy nagyon színes az aláírók tábora. Van, aki zsigeri Orbán-ellenességét éli ki ezen a módon, mások a kormányt szidják, megint mások a nemzetieskedő magyarokat ostorozzák, vagy egyenesen diktatúrát emlegetnek. Íme egy gyöngyszem: „Az óvodások agymosása súlyos visszaélés a hatalommal. B. J.” Kóber György különben az Együtt egyik vezető politikusa volt, tavasszal a párt parlamenti képviselőjelöltje, de visszalépett a DK-s Gy. Németh Erzsébet javára. Budafok-Tétényben pedig szószólója volt korábban annak a „civil ellenállásnak”, amely a Budai Nagy Antal Gimnázium élén történő igazgatóváltást próbált megkontrázni. Most az ATV-ben egységre szólította föl az óvodapedagógusi szakmát, és egy sztrájkot sem tartott elképzelhetetlennek. Hasonlóan a pedagógusdemonstrációk időszakához, amikor a balliberális ellenzék a pillanatnyi krétahiányból is politikai kurzusváltást akart kicsikarni. Az Emmi egyébként folytatni szándékozik a polgári kormányok 2010-ben kezdődött óvodafejlesztési programját, több minden mellett most korszerűsíteni tervezik az udvari játékokat (erre eddig is lehetett uniós pénzt igényelni), az intézmények infrastruktúráját, és javítanának az óvodai étkeztetés minőségén is.

Bár az Oktatási Hivatal júniusi konferenciáján részt vevők még azt hallhatták, hogy nem lesz változtatás az óvodai nevelési alapprogramban, a miniszterelnök Tusványoson mondott beszéde nagyobb dinamikát adott a magyar nemzetpolitikának.