Az igazságügy-miniszter célként nevezte meg, hogy olyan gyülekezési jogszabály szülessen, amely messzemenőkig megfelel az elvárásoknak mind a társadalom, mind a szakma oldaláról. 

Fotó: MTI (archív, illusztráció)



Trócsányi László a Figyelő pénteki számában megjelent írásában felidézte: az Alkotmánybíróság július 12-ei döntésével mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban, ami szakmai körökben komoly vihart váltott ki. A kormány üdvözölte, az ellenzéki politikai pártok és egyes civilszervezetek viszont rosszallásukat fejezték ki – emlékeztetett a miniszter. Hozzátette: a döntéssel egyetértők lehetőséget látnak abban, hogy egy korszerű gyülekezési törvény szülessen; az egyet nem értők félelmüknek adnak hangot, hogy „csak rosszabb” megoldás születhet.
    
A miniszter arra is kitért, hogy a gyülekezési törvényt „még a régi pártállami parlament fogadta el 1989-ben”, a gyülekezési kultúra és a törvény szelleme akkor összhangban állt egymással. Ez egy évtizeddel ezelőtt megbomlott, a békés gyülekezés összekeveredett az állandósult közterület-foglalásokkal, sátortáborok jöttek létre, megjelentek az előre be nem jelentett, spontán gyűlések, közéleti szereplők otthonai előtti és más közterületek is rendszeres gyülekezési színhelyek lettek.
    
A gyülekezési kultúra változásával az elavult törvényt a jogalkalmazó próbálta kreatívan alkalmazni, emiatt megsokszorozódtak az egymásnak ellentmondó jogalkalmazói döntések. „Amíg 2010-ig alapvetően a gyülekezés gyakorlásával kapcsolatos, az ombudsman által is sokat bírált rendőrségi intézkedések álltak az érdeklődés homlokterében, addig mára az új, alapjogbarát tömegkezelési megoldásoknak köszönhetően a szabályozás hiányosságai kerültek előtérbe” – fogalmazott Trócsányi László. 
    
A hetilapban megjelent cikkében a miniszter azt írta: az Alkotmánybíróság határozata az alapvető jogok – különösen a magán- és családi élet, az otthon védelme és a gyülekezési jog – összeütközésének feloldására fókuszált. Kifejtette: egyetért a testülettel abban, hogy a jogalkalmazó részére a jogalkotó köteles fogódzókat biztosítani, a kereteket meghatározni, ha elvárja tőle, hogy majd a gyakorlatban sikeresen rendezze a konfliktusos helyzeteket. 
    
Arra is kitért, hogy ma a rendőrségnek, majd esetleg a bíróságnak a gyülekezési jog gyakorlásához fűződő esszenciális érdekből nagyon rövid határidőn belül kell döntenie. 
    
A miniszter rögzítette: a jogalkotó nem veheti el a jogalkalmazó, jelen esetben a rendőrség, bíróság kenyerét: nem mondhatja meg előre, hogyan döntsön, nem is ez a cél. Abban azonban messzemenően segítséget kell nyújtania, hogy az alapjogi ütközésben megfelelő határozat születhessen, olyan támpontok megadásával, amelyek végül méltányos döntéshez és legfeljebb arányos jogkorlátozáshoz vezetnek – tette hozzá. 
    
Trócsányi László kifejtette: a gyülekezési jog megújítása rendkívüli körültekintést igényel, ezért minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni a lehető legjobb eredmény eléréséhez: egyeztetésekre van szükség, ismerni kell a joggyakorlatot és a nemzetközi összehasonlító elemzéseket is.

(Forrás és fotó: MTI)