2010 óta alapvető tévedésben van a balliberális ellenzék, a Jobbik pedig balliberális fordulata után felzárkózni látszik hozzájuk. Ez a tévedés az, hogy ugyanaz a hangnem, ami a magyar politikában nem volt szokásos, de Gyurcsány Ferenccel szemben tömegigényt testesített meg, megengedhető a jelenlegi kormánnyal szemben is – mondta a Demokratának Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke. A Fidesz alelnökével a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról, a Momentumról és Soros működéséről is beszélgettünk.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Amikor benyújtották a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény tervezetét, gondolta volna, hogy mind hazai, mind uniós szinten ilyen erőteljes tiltakozást vált ki?

– Bármennyire szánalmasnak tartom azt a hisztériát, amit civil szervezetek egy szűk csoportja rendkívüli nemzetközi támogatással kelt, azt, hogy a törvényjavaslat a sajtóban kiemelten tárgyalt téma lesz, két okból is előre sejtettük. Részben azért, mert a javaslat benyújtásának időpontjából következően értelemszerűen összekapcsolódik a CEU-törvényt övező vitákkal. Másrészt pedig azért, mert bár ez a tervezet nem nevesít senkit, egy átláthatósági törvényről van szó, ám ennek az átláthatóságnak a követelménye a kormánnyal szemben amúgy is kritikus szervezeteket is érinti, amelyeknek ráadásul nagyon erős nemzetközi beágyazottságuk is van. Ebből adódóan nyilvánvaló volt, hogy ők ebben a kormánnyal szembeni támadási lehetőséget látnak majd. Még akkor is, ha egyébként a törvény tartalma és az ő nap mint nap hangoztatott céljuk, a transzparencia, egybeesik.


– Ez a javaslat semmilyen szempontból nem korlátozná az ügynökszervezetek működését…

– Sőt a tervezet azt sem mondja, és én sem gondolom úgy, hogy a külföldről támogatott szervezetek automatikusan ügynökszervezetek lennének. Ez a törvény egyetlen alapelvet érvényesít, nevezetesen azt, hogy amennyiben valaki külföldről kap támogatást, akkor elvárható, hogy a feladó, a címzett és a támogatás összege ismert, a nyilvánosság számára hozzáférhető adat legyen. Az, hogy valaki egyébként a külföldi támogatás tényét helyesnek tartja, azt gondolja, hogy az végez csak igazán komoly szakmai tevékenységet, akit külföldről anyagilag is elismernek, és büszke lehet erre, vagy pedig ügynököket sejt minden külföldről érkezett támogatás mögött, a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik. Magam is tagja vagyok olyan szervezet kuratóriumának, amely a törvény hatálya alá tartozna, így nehéz engem előterjesztőként a megbélyegzés szándékával vádolni. A Deutsch-Ungarisches Jugendwerk elnevezésű fórum a német és a magyar kormánytól is kap támogatást, számtalan olyan tagja van, aki a jelenlegi kabinet képviselője, államtitkára. Önmagunk megbélyegzésének szándékát velünk szembeni vádként felhozni komolytalan.


– Ezek szerint érintettként sem tartja sértőnek, hogy a külföldi támogatás tényét nyilvánossá kell tenni.

– Nem. Ezért is hoztam fel példának. Ha valaki ezt sértőnek tartja, akkor ne fogadjon el külföldről támogatást. Magyarországon az egyesületek, alapítványok szabad működését ugyanolyan formában garantálja az Alaptörvény, mint Nyugat-Európa bármely országában. A hazai jogszabályok is összhangban állnak ezzel. Tehát önmagában az átláthatóság követelményének érvényesítése szerintem mindenki által támogatható cél kellene hogy legyen. Hogy ez még sincs így, az éppen hogy leleplezi azokat a szervezeteket, amelyek rendszeresen papolnak az átláthatóságról, ám ezek szerint magukra nézve sértőnek találják a transzparencia törvényi kötelezettségként való érvényesítését. A Soros György által támogatott szervezetek a kormánnyal való szembenállás jegyében, főleg a felsőoktatási törvény módosítása után, úgy érezték, hogy most nemzetközi szinten eredményesen lehet támadni a kabinetet. Ráadásul olyan vádakkal, mint például a civil világ ellehetetlenítése, amely semmilyen formában nem része ennek a javaslatnak.


– A CEU-törvény, illetve a civil szervezetek átláthatóságát célzó javaslat ürügyén több tüntetés is volt az előző hetekben, ami természetes egy demokráciában. Ami újdonságot jelentett, az, fogalmazzunk így, a stílus. Például a Sándor-palota vagy a Terror Háza festékkel való megdobálása, vagy a rendőrökkel, kormánypártinak tartott újságírókkal szembeni erőszakos fellépés. Mit gondol minderről?

– Láthatóan eldurvult a magyar politikai élet, a közbeszéd, a köztársasági elnök erre az eskütétele alkalmával elmondott parlamenti beszédében nagyon pontosan utalt. Szerintem külön kell választani azokat a cselekményeket, amelyek ugyan elfogadhatatlan és szélsőséges megnyilatkozások, de a szólásszabadság keretein belül maradnak, és azokat, amelyek túllépnek ezen. Az államfővel vagy akár a kormánypártok vezetőivel kapcsolatban megfogalmazott állítások jó része az utóbbi körbe esik. Azt látom, hogy az ellenzék nem tesz különbséget ezek között, és még az emberi méltóságot nyilvánvalóan durván sértő nyilatkozatokat sem ítéli el, a megszólalások tónusát illetően pedig a szélsőségességben maga is osztozik.


– Mi lehet az oka ennek a változásnak, a hangnem eldurvulásának?

– Szerintem 2010 óta alapvető tévedésben van a balliberális ellenzék, a Jobbik pedig balliberális fordulata után felzárkózni látszik hozzájuk. Ez a tévedés az, hogy ugyanaz a hangnem, éles fogalmazás, ami a magyar politikában nem volt szokásos, de Gyurcsány Ferenccel szemben tömegigényt testesített meg, megengedhető a jelenlegi kormánnyal szemben is. Csakhogy a helyzet alapvetően más. Hiszen a mostani kormány nem tönkretette, hanem helyrehozta, nem csődbe vezette, hanem a gazdaság területén is talpra állította az országot. Éppen ezért, a saját néhány tízezer végsőkig elkötelezett hívükön kívül, ez a stílus a legcsekélyebb mértékben sem vonzó mások számára. E mögött a hangnem mögött tehát szerintem egy politikai tévedés áll. Amikor meghallgatom a parlamentben az ellenzéki felszólalásokat, időnként már azért aggódom, hogy legalább ők ne higgyék el, amit mondanak, a lehető legdurvább stílusban, tartalmilag is a lehető legdurvább vádakat megfogalmazva. Erre a társadalom többsége nem vevő, éppen ezért kell a kormánypártoknak is ügyelni arra, hogy a megszólalások stílusa tekintetében az ellenzéki magatartás nem jelenthet mércét. A durva támadásokra természetesen határozott választ kell adni, de nem a durvaságban kell versenyezni, mert a polgárok többsége nem kér ebből.


– Mind a felsőoktatási törvény módosítása, mind pedig a civil szervezeteket érintő javaslat téma uniós szinten is. Mit gondol, meg tudjuk védeni az érveinket Brüsszelben?

– A civileket érintő tervezet kapcsán a múlt héten járt Magyarországon a Velencei Bizottság, amely a hasonló tárgyú, de eltérő tartalmú törvény, az orosz szabályozás kapcsán már véleményt alkotott, és amikor a javaslatunkat elkészítettük, erre a véleményre tekintettel voltunk. Az orosz gyakorlat természetesen nem lehet minta Magyarország számára. Ami az uniós színteret illeti, szerintem ott a Velencei Bizottság álláspontjának komoly jelentősége lesz. A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban, mint tudjuk, kötelezettségszegési eljárás indult hazánkkal szemben, a magyar kormánynak harminc napja van válaszolni az Európai Bizottság felvetéseire. Függetlenül attól, hogy valaki jónak vagy rossznak tartja a módosítást, könnyű belátni, hogy a felsőoktatás területén nincsen érdemi közösségi jogi hatáskör, a tagállamok ezt nem ruházták át, így álláspontom szerint a kötelezettségszegési eljárás mögött álló jogi érvek gyenge lábakon állnak. Láthatóan az Európai Bizottság arra törekszik, hogy ez a kérdés ne mérettessék meg uniós bíróságon, hanem legyen olyan politikai nyomás, amelyre tekintettel a magyar kormány érdemben változtat a törvényen. A kérdés nyitott, a kormány egyeztet a bizottsággal.


– A civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény esetében mi várható?

– Azt szeretnénk, ha az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban elfogadná ezt a javaslatot, a bizottsági után plenáris vita következhet, és az ülésszak végéig minden bizonnyal dönteni tudunk a törvényről.


– Ön a fiatalabb politikusgenerációhoz tartozik: mi a véleménye a Momentumról?

– Általánosságban azt gondolom, hogy a durva szélsőségektől eltekintve pozitív, ha a fiatalok részt kívánnak venni a közélet ügyeiben. A magyar politikai élet nagy adóssága, hogy a fiatalok számára egyre kevésbé megfoghatóak és éppen ezért nem vonzóak a közéleti viták, noha szerintem egy fiatal sem tekintheti magát értelmiséginek anélkül, hogy az őt körülvevő szűkebb és tágabb világról önálló véleményt alkotna. Ezért tehát az, hogy fiatalok részt vesznek a politika alakításában, adott esetben szervezeteket alapítanak, aktívak, jó. A Momentummal szembeni legfőbb kritikám nem elsősorban a balliberális ideológiai háttérre, hanem az olimpia ügyének megfúrására vezethető vissza. A magyar közéletben pont arra szoktunk panaszkodni, hogy alig van olyan kérdés, amiben pártállástól függetlenül egyet tudunk érteni. A Momentum viszont abból szerezte meg a közvélemény-kutatások szerint ma már meglévő néhány százalékos támogatottságát, hogy egy olyan ügyben, amelyben kompromisszumra jutott kormány és ellenzék, és amelyet valamennyi párt támogatott ciklusokon átívelően, sikerült szétverni a nemzeti egységet. Az ő fogantatásuk tehát a lehető „legszeplősebb”, komoly politikai bűntől terhes. Más szempontból viszont csoda, hogy csak most jelentek meg olyan fiatalok a túloldalon, akik kritikusak az elmúlt másfél évtized balliberális politikájával szemben.


– Az áprilisi, kormányellenes tüntetéseken is megfigyelhető volt, hogy az úgynevezett civil szervezetek egyre kevésbé titkoltan vesznek részt a politika formálásában, volt például olyan megmozdulás, amit az elvben környezetvédő Greenpeace jelentett be. Mennyire befolyásolhatják a következő hónapokban, a választási kampányban a magyar belpolitikai eseményeket?

– Ezek a szervezetek mindig készek meglovagolni bármilyen, kormánnyal szembeni hangulatot. Ezért nekünk figyelni kell arra, hogy a szükséges konfliktusokat vállalni, a feleslegeseket viszont kerülni kell. A Soros György által finanszírozott szervezeteknek a jelentős külföldi támogatáshoz nem járul belföldi társadalmi támogatottság. Nagyjából annyian támogatják őket, ahány alkalmazottjuk van. Viszont ha van a kormánnyal szembeni mozgósításra alkalmas hangulat, akkor ezeknek a szervezeteknek a pénzügyi támogatása, hálózata mindig készen áll arra, hogy az ellenállást meglovagolják. Egy ország nem zárkózhat be a XXI. században, sőt az is tény, hogy szuverenitásunk egy részét az uniós tagságunk óta az EU intézményeivel és más tagállamaival közösen gyakoroljuk. Ezzel együtt a Magyarországra vonatkozó legfontosabb döntéseket a magyar választóknak kell meghozniuk. Másrészt ezen tüntetések hangneme ugyanolyan durva volt, mint amelytől a baloldal is hagyományosan szenved, egy agresszív, a kormányt szívből gyűlölő és amúgy is ellenünk szavazó törpe kisebbség igényeit szolgálta ki, de a társadalom csendes többséget inkább elriasztotta.


– Az említettek közül jó néhány szervezet mögött George Soros és hálózata áll. Mit gondol Sorosról?

– Soros működéséről saját maga mondta a legtöbbet, amikor a CBC-nek úgy fogalmazott: „nem érzem magam bűnösnek azért, mert erkölcstelen dolgokban veszek részt. Pénzt akarok keresni, ezért nem lehetek és nem is vagyok tekintettel a lépéseim szociális következményeire. Pénzügyi vállalkozásaimmal kapcsolatban nem tartom helyesnek az erkölcsi kérdések felvetését. A módszerem az, hogy miután elkövetek egy erkölcstelen dolgot, megpróbálok erkölcsösen viselkedni.” Szerintem a saját mondatai jobban minősítik őt, mintha mi próbálnánk jellemezni. Nyilvánvaló, hogy magyar származásából következően különös érzékenysége van hazánk iránt, s az is, hogy szívesen támogat bárkit, amíg azt vélelmezi, hogy az illető vagy a támogatott közösség a balliberális oldalnak lesz hasznára. Kétségkívül voltak persze a nyolcvanas évek végén ezen a területen rosszabb befektetései is, amelyeket valószínűleg már sokszor megbánt. Soros ilyen értelemben Magyarországon a balliberális politikai erők támogatója. Azokban a társadalmi-politikai vitákban, amelyek a jövő szempontjából meghatározók, ő mindig azokat a személyeket és szervezeteket fogja támogatni, akikről feltételezi, hogy a magyar közéletben a jövőben szembeszállnak és szemben állnak a szuverenista–polgári–konzervatív állásponttal. A Jóisten kiváló humorérzékét bizonyítja, hogy a múltban e területen komoly tévedései voltak.

Bándy Péter