A téli időszakban sem csökkent a migrációs nyomás

Bakondi György azt mondta, már nem a migránsok választják meg, hogy hol kísérleteznek, hanem jól működő, rengeteg pénzzel rendelkező, komoly technikai hátterű és jelentős létszámot mozgató – egymással is harcban álló – bűnözői szervezetek próbálják megoldani ezeket az igényeket.

A balkáni útvonalon a magyar határra 24,5 ezer határsértő érkezett az idén eddig, és 230 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást – közölte. Kitért arra is, hogy a magyar börtönökben 2500 embercsempészt tartanak fogva, őket a szabadságvesztés letöltése után kiutasítják az országból.

Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi hetekben a korábbi útvonal – Észak-Macedónia-Szerbia-Magyarország – mellett egyre fontosabbá válik a Bosznia-Hercegovina-Horvátország-Szlovénia irány. Horvátország és Szlovénia is jelezte, hogy jelentősen nőtt a határsértők és az embercsempészek száma. A változás nem elsősorban Horvátország schengeni csatlakozásának következménye, inkább annak lehet szerepe, hogy 2015 óta Magyarország komoly műszaki akadályrendszerrel, jogi határzárral és jelentős rendőri, határvadász – korábban katonai – erőkkel szilárd határőrizetet tart fenn, és az átjutás lehetősége nagyon beszűkült – közölte a főtanácsadó.

Rámutatott: bár az Európai Unión belül egyre erősebbé válnak azok a politikai vélemények, hogy a külső határokat őrizni kell, a nyilatkozatokat konkrét lépések egyelőre nem követték, és ezzel párhuzamosan az Európai Bíróság előtt Magyarországgal szemben eljárás folyik.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, a határvédelmi feladatok finanszírozásában az Európai Unió nyolc éve nem – vagy csak egészen minimálisan – vesz részt.

Most ugyan hangsúlyozzák, hogy a külső határokat őrizni kell, ezért bizonyos technikai eszközöket finanszíroznának, de továbbra is lehetővé tennék, hogy tömegével az EU területére lépjenek ismeretlen identitású emberek, akik azután nem utasíthatók ki – közölte a főtanácsadó.

Bakondi György leszögezte, ha a lakosságon belül a bevándorlók aránya eléri a 10 százalékot, akkor súlyos demográfiai, társadalmi, biztonsági, gazdasági, politikai következményekkel kell számolni.

A magyar kormány álláspontja egyértelmű: nem a problémát kell Európába hozni, hanem ott kell kezelni, ahol keletkezik – hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy tömegek tartózkodnak Tunéziában és Líbiában arra várva, hogy jöjjön az embercsempészhajó, és el tudjanak indulni. Törökországban csaknem ötmillió illegális bevándorló él, a számuk most a földrengés miatt kialakult súlyos helyzetben talán még növekedhet is – mondta a főtanácsadó.