A templomtorony a magyarság bástyája
A székelyföldi Kökösben átadták a magyar állam által finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében felújított, több mint nyolcszáz éves unitárius templomot.
Földváry Gábor a Miniszterelnökség örökségvédelmi ügyekért felelős miniszteri biztosa a rendezvény után az MTI-nek telefonon elmondta: úgy tekinti, hogy a templom felújításához nyújtott segítséggel a magyar nemzet törlesztette a kökösiekkel szembeni adósságát. Felidézte: 170 évvel ezelőtt a forradalom és szabadságharc idején a kökösiek a magyar szabadságért felajánlották harangjaikat az ágyúöntő Gábor Áronnak, aki épp a falu határában esett el a csatában. Úgy vélte: a nemzet tartozott azzal, hogy ezt meghálálja.
A miniszteri biztos szerint „minden templomtorony egyben bástya is: a magyarságunknak, a kereszténységünknek a bástyája”. Kijelentette: három fontos szempont is értelmet adott a felújításnak. Egyfelől a templom a kereszténység megélésének helye, másfelől a magyar közösség megmaradását szolgálja, harmadrészt pedig a megőrzött helyek arról tanúskodnak, hogy a magyarság a Kárpát-medencében kultúrát teremtett, és közösséget alkotva él.
Bartha Alpár, a település mintegy kétszáz fős unitárius gyülekezetének a lelkésze az MTI-nek elmondta: a vasárnap délutáni hálaadó istentiszteleten Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök hirdette az igét. Prédikációja középpontjába azt állította, hogy míg a társadalom az egyéni érdekek érvényesülését helyezi előtérbe, a templom mindig megtartó erőt jelent, mert a falak között mindig jelen van az isten hite, szeretete és megtartó reménysége.
Az istentisztelet után a felújítást tervező Ferenczi Z. Sámuel vetített képes előadáson idézte fel a négy évig tartott munkálatok egyes szakaszait. Azt is megemlítette, hogy a templom kazettás mennyezetének felújítása 2020-ra maradt.
Bartha Alpár felidézte, a kökösi unitáriusok a felújítási munkálatok alatt mintegy két évig nélkülözték a templomukat, ez idő alatt az imateremben tartották az istentiszteleteket.
A kökösi templom a 12-13. század fordulóján épült, különálló harangtornya a 18. században került mellé. A közelmúlt művészettörténeti kutatásai során a falak belső felületén freskók kerültek elő. Különlegesen értékes a déli fal egyik ablakának festett belső béllete, valamint a nyugati falon előkerült Szent László-legenda-töredék. A Rómer Flóris-terv támogatásával, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában 2016 és 2018 között állították helyre a templomot, amelynek megerősítették a tetőszerkezetét, elkészült az épület teljes külső és belső felújítása, a harangtorony és a kerítőfal megújítása, valamint tereprendezés is.
A Székelyföld délkeleti peremén fekvő Kökös valamivel több mint ezer lakójából 2011-ben 809 vallotta magát magyarnak.
