A tikkasztó hőség tönkretette a termést, tényleg csak a génmódosítás segíthet?
Hiába a rendszeres eső, mégis bajban van a mezőgazdaság. A problémát idén nem a mindent kipusztító szárazság okozta, hanem a kibírhatatlan hőség, ami a növényeket is megviseli. Egyes szakértők szerint itt lenne az ideje újragondolni a génmódosított vetőmagokkal kapcsolatos álláspontunkat, mivel ezek jobban bírják a kánikulát. De valóban nincs más megoldás, mint ajtót nyitni a GMO előtt? Utánajártunk.
„Semmilyen jelző nem túlzó a jelenleg tomboló magyarországi kánikulára. A 40 Celsius-fokot közelítő napi csúcshőmérsékletek hatására hektáronként 2-3 tonna kukorica is odaveszhet” – írta a kánikula tetőpontján az Agrofórum. A mezőgazdasággal foglalkozó portál megjegyezte, az árpa és a búza már a magtárakban van, így a jelentősebb szántóföldi növényeink közül a kukoricát érintette leginkább a kánikula. Noha tavasszal még okkal lehetett rekordtermésben reménykedni, ebben a száraz hőségben napi mintegy 200 ezer tonnával csökkent a várható össztermés az országban.
És csakugyan, a hőség jelentős hatással lehet a kukoricára, különösen ha hosszabb ideig tart. A kukorica virágzása kritikus időszak, és a magas hőmérséklet, amennyiben 35 fok fölé kúszik a higanyszál, ebben az időszakban csökkentheti a pollenszóródás és a megtermékenyítés hatékonyságát. A hőstressz csökkentheti a fotoszintézis hatékonyságát, ami lassítja a növekedést és csökkenti a termésképződést, emellett a túlságosan magas hőmérséklet levélperzselést és egyéb károsodásokat okozhat, ami tovább rontja a növény egészségét és hozamát. A kukorica optimális növekedési hőmérséklete 24-30 fok között van, a 32°C feletti tartós hőmérséklet már stresszt okozhat. Az éjszakai hőmérséklet emelkedése, ha tartósan 24°C felett marad, szintén negatívan befolyásolhatja a kukorica fejlődését, mivel a növények kevesebb időt kapnak a regenerálódásra.
A génmódosítás segíthet, de nincs más út?
Raskó György korábban úgy nyilatkozott, szerinte megoldás lenne a kánikulára a hőség- és szárazság-rezisztens kukoricafajták vetése, de az unióban, ezen belül Magyarországon törvény tiltja a génszerkesztett vetőmagok használatát. Eközben az Egyesült Államokban, Brazíliában, Argentínában és sok más Európán kívüli országban mindez nem okoz problémát, mert ott engedélyezett a GMO vetőmag.
„Ha Európa nem talál megoldást erre a problémára, a szárazság és hőstressz minden évben meg fogja tizedelni a kukoricatermést, megszűnik az önellátás és nő a függőség az importtól. Ez hatalmas kockázat, majdnem akkora, mint az orosz földgáztól való függőség”
– mutatott rá az agrárközgazdász.
De valóban nincs más megoldás, mint ajtót nyitni a GMO előtt?
A génszerkesztési technikák, mint például a CRISPR/Cas9, csakugyan segítenek, mivel lehetővé teszik a növények genetikai állományának precíz módosítását. Ezzel célzottan lehet növelni a hőséggel és szárazsággal szembeni ellenálló képességet, a stresszreakciókban szerepet játszó gének módosításával javítható a növények vízfelvételi képessége vagy csökkenthető a transzspiráció.
Tény az is, hogy a hagyományos nemesítési módszerekhez képest a génszerkesztés sokkal gyorsabb, így rövidebb idő alatt lehet új, ellenálló fajtákat kifejleszteni, és célzottan lehet olyan géneket bevezetni vagy módosítani, amelyek a hőtűrést és szárazságtűrést javítják. Ám hiába kecsegtetnek gyors eredménnyel, a génmódosított vetőmagokkal járó kockázatok is jól ismertek. A GMO növények elterjedése csökkentheti a biológiai sokféleséget, ha kiszorítják a hagyományos és vadon élő növényfajtákat, génjeik átkerülhetnek vadon élő rokon növényekbe, ami nem kívánt genetikai változásokat eredményezhet, ráadásul keresztbeporzással keveredhetnek nem GMO növényekkel, ami a hagyományos és organikus termelők számára problémát jelenthet. Végsősoron a génmódosított növények hosszú távú környezeti és egészségügyi hatásai még nem teljesen ismertek, ami óvatosságra int.
Főleg úgy, hogy nem is ez az egyetlen megoldás. Ha lassabb is, de hagyományos keresztezéssel is lehetséges hőségtűrőbb kukoricafajtákat nevelni. A hagyományos nemesítési módszerek hosszabb időt vesznek igénybe, mint a modern génszerkesztési technikák, de sikeresen alkalmazhatók a kívánt tulajdonságok, például a hőségtűrés kifejlesztésére. A marker alapú szelekció pedig olyan modern technológia, amely segíthet azonosítani és gyorsítani a hőségtűrő tulajdonságok szelekcióját a hagyományos nemesítési programokban.
Például Dél-Afrikában és Mexikóban már bemutattak olyan kukoricafajtákat, amelyek jobban tűrik a hőséget és szárazságot. Bár ez a folyamat hosszabb időt vesz igénybe, mint a génszerkesztés, természetes és szélesebb körben elfogadott módja a kívánt tulajdonságok elérésének. A siker kulcsa a megfelelő genetikai alapanyag, a gondos szelekció és a jól tervezett nemesítési program.
