A felmérés – amelyet március 10. és 12. között 1000 ember telefonos megkérdezésével készítettek – a Magyar Péterrel kapcsolatos bennfentes tőzsdei kereskedés gyanúja vagy a gyermekkorában rejtélyes úton szerzett ingatlana – ráirányította a közvélemény figyelmét az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatainak kérdésére, hiszen rájuk lényegesen enyhébb bevallási szabályok vonatkoznak, mint az azonos szabályok szerint megválasztott országgyűlési képviselőkre – írták.

Hirdetés

Hangsúlyozták: így nem véletlenül merült fel az a jogalkotói szándék, hogy hasonlóan szigorú vagyonbevallási szabályok vonatkozzanak az EP-be delegált magyar képviselőkre is. A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában ezért megvizsgálta, mint gondolnak a választók az EP-képviselők vagyonbevallási kötelezettségének szigorításáról – tették hozzá.

A kutatás eredményét egyértelműnek nevezték: a magyarok elsöprő többsége kortól, nemtől, végzettségtől, lakóhelytől, sőt politikai hovatartozástól függetlenül egyetért azzal, hogy a magyar EP-képviselőknek a magyar országgyűlési képviselőkéhez hasonlóan szigorú vagyonbevallási kötelezettsége legyen. Tízből kilenc választó támogató hozzáállása mellett mindössze 7 százaléknyi azok aránya, akik nem támogatják a szigorítás kiterjesztését.

A kutatás valamennyi demográfiai csoportban 90 százalék körüli egyetértést talált, a legalacsonyabb támogatottság is 88 százalékos volt – írták.

Ugyanez az egyértelmű eredmény látszik a különböző pártok támogatói között, hiszen míg a Fidesz-tábor az átlagnak megfelelő 90 százalékot mutatta, még a Tisza-szavazók 89 százaléka is egyetértőleg nyilatkozott arról, hogy azonosan szigorú szabályok vonatkozzanak az Európai Parlamentben ülő magyar képviselőkre, mint a magyar Országgyűlés tagjaira – áll a kutatás összefoglalójában.

Korábban írtuk